Menü

Meséltél tegnap este?

A meseolvasás fontosságára nagyon sok szakember, óvodapedagógus és tanító is felhívja a szülők figyelmét, olyan szókincset és műveltséget adunk a gyermekeink kezébe ezzel, amit semmi más drága videojáték, okostelefon vagy tablet nem képes pótolni.

A meseolvasásban már kapásból az a legjobb, hogy ottvagyunk, együtt vagyunk, jelen vagyunk a gyermekeink életében, mellettük ülünk, odakuporodnak hozzánk, vagy betakarva az esti lefekvés után elcsendesednek és kíváncsian várják, hogy elkezdődjön az esti mesélés, majd az alkudozás az utolsó utáni „még egy meséért”.

A mese a gyerekek fantáziáját, képzelő erejét fejleszti, nem ad kezébe „kész megoldást”, hanem a saját kreativitását és képzelő erejét használja. A tévé, vagy számítógép olyan tömegkommunikációs eszköz, mely „készen kínálja” a történetet, nem kell hozzá fantázia, hiszen ellátja sablonokkal, megoldásokkal a gyermeket. Nem fejlődik tőle.

Ellenben a mesélésnek jelentős szerepe van az értelmi és érzelmi fejlődésében, hiszen viselkedési mintákat nyújt számukra.

A mese példával jár a kicsik előtt és megtanulják a problémák megoldását, hogy bátorsággal és kitartással a „jó elnyeri jutalmát”. A mese mindig bátorítást ad a gyerekeknek, azt közvetítik, hogy a problémákat a valóságban is meg lehet oldani. Értékeket közvetít. A legjobb érzelmi intelligenciafejlesztő módszer.

A meseolvasás az egyik legjobb minőségi időtöltés, amit a szülő a gyermekkel tehet.

“A mesék oldják, vigasztalják, megnyugtatják a gyereket” – hangsúlyozta dr. Vekerdy Tamás. Az okostelefon soha nem tudja azt a minőségi időt biztosítani a kicsik életében, amit a szülő adhat, ehhez pedig az kell, hogy rendszeresen odaüljön gyermeke mellé és akár fejből kitalált történetekkel, akár mesekönyvből, de meséljen.

Vekerdy szerint a látott mese nem mese. Amint a külső kép megjelenik, abban a pillanatban leáll a belső képkészítés. A tévé előtt egyre feszültebb, egyre agresszívabb lesz a gyermek. Nincs meg az a belső feldolgozás, ami a mese legfontosabb feladata lenne.

A meseolvasás azért is fontos, mert ez alapozza meg, hogy a későbbiekben a gyermek olvasóvá válik-e, vagy sem.

Társaival szemben hatalmas előnyre tesz szert az az iskolakezdő gyermek, akivel kicsikorában rendszeresen mondókáztak a szülei, nagyszülei, illetve akiknek rendszeresen mesét olvastak és olvasnak mai napig. Fejlettebb szókinccsel és szövegértéssel rendelkeznek, jobb memóriával és emlékezettel, beszédértéssel, intelligenciával érkeznek iskolába.

Az esti mese egy kis lelassulást, békét, nyugalmat hoz a rohanós és feladatokkal, kötelességekkel teli hétköznapokba, már csak ezért megéri időt szakítani rá. Végül egy találó idézet, mely mindent elmond: „A gyermekkornak két tündérvilága van: cselekvés síkján a játék, és szellemi síkon a mese.”

MI-ügynökök: digitális intézők, akik helyettünk cselekszenek

Az AI-ról leginkább úgy beszélhetünk, mint egy okoseszközről, amitől kérdezünk, és válaszokat kapunk. Szöveget ír, képet generál, rövid videókat készít néha még meg is lep bennünket. Azonban a tavalyi évben megjelentek az MI-ügynökök, amelyek nemcsak reagálnak, hanem kezdeményeznek és intéznek is. Figyelik az online környezetünket, döntéseket hoznak, és a legfontosabb, hogy a mi érdekünkben dolgoznak.

Hol érdemes manapság álláslehetőségeket keresni?

A munkakeresés a digitális korszakban jellemzően nem abból áll, hogy hetente egyszer fellépünk egy portálra, elküldünk pár jelentkezést, majd várunk. A munkaerőpiac felgyorsult, az ajánlatok vándorolnak, és a jó pozíciók sokszor el sem jutnak a klasszikus hirdetésekig. A kérdés nem az, hogy van-e lehetőség, hanem az, hogy hol és hogyan keressük – illetve, hogy végül egymásra talál-e a két fél.

Hóban futni: az edzés, ami erősít testet és elmét

Ahogy beköszönt a téli időszak, sok futó inkább elhalasztja az edzést, amikor leesik a hó, és a megszokott útvonal csúszós vagy latyakos lesz. Pedig a hóban futás nemcsak biztonságos módja az állóképesség fejlesztésének, hanem számos előnnyel jár az izmok, az idegrendszer és a mentális állóképesség számára is.

Amikor a telefon fontosabb lesz a gyereknél – A szülői phubbing rejtett veszélyei

A modern szülői lét egyik legkevésbé látványos, mégis legkárosabb jelensége a szülői phubbing. A kifejezés az angol phone és snubbing szavak összevonásából született, és azt a helyzetet írja le, amikor a szülő fizikailag jelen van a gyermeke mellett, figyelme azonban a telefonjára irányul.

Digitális nagytakarítás az év elején

A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.