Koffeintúladagolás
- Dátum: 2020.03.03., 22:01
- Martinka Dia
- bögre, csoki, émelygés, energiaital, étcsokoládé, feszült, fontos, gyógytea, gyomorégés, hányinger, hashajtó, hatóanyag, inni, kávészünet, kávézás, koffein, koffeinfogyasztás, koffeinmegvonás, koffeinmentes, kóla, mentális, mérték., mg, nehézlégzés, pörgető, remegés, szapora, szédül, szívdobogás, tej, tejcsoki, tudatos, túladagol
„-Sok kávét iszol, talán meghalnál, ha nem ihatnád? - Én nem, de te igen.” – milyen találó kis párbeszéd. De tényleg. Nekem például a reggeli kávém, édesítővel, sok tejjel, a letört fülű bögréből a napi rutin fontos része. Enélkül nem indul a reggel. Azonban egy – két kávé napközben, pár korty kóla, energiaital is olykor, meg egy kis csoki, egy teázás a barátnőkkel s máris túladagoltuk magunkat koffeinnel. Veszélyes dolog.

A hirtelen koffeinmegvonás sem jó, de a túlzásba vitt koffeinfogyasztás sem. Koffein túladagoláson a napi 600 mg-ot meghaladó koffeinfogyasztást értjük, ami napi pár kávéval, csokival, vagy kólával hamar elérhető. Mi történik ilyenkor, s milyen tünetek jelzik, hogy sok volt a pörgető?
A túladagolás tünete lehet a szapora szívdobogás, nehézlégzés, a remegés, de émelygést, hányingert és szédülést is tapasztalhatunk. Ezekkel a tünetekkel számolhatunk abban az esetben is, ha hirtelen megvonjuk a szervezettől a hatóanyagot. A kávé okozhat gyomorégést, pláne, ha üres gyomorra ittuk meg a reggeli feketét.
Mentálisan szorongást észlelhetünk, testvérem mondta múltkor, hogy a harmadik kávé után idegesnek, feszültnek érzi magát, ezért váltott gyógyteára, az inkább nyugtatóbb jelleggel hat. A kézremegés is tünete lehet annak, hogy talán már azt a negyedik, vagy ötödik kávét talán mégsem kellene meginni.

Aki reggel kávézik, valószínűleg azért is teszi így, mert tudja, hogy a koffein nagyon jó hashajtó hatású, amit reggel előnyben részesítünk. Ha viszont túlzásba visszük a munkahelyen az italt és minden kávészünetben bedobunk egy feketét, lehet, hogy a napunk nagy részét a mosdóban töltjük, ugyanis a koffeintúladagolás hashajtóhatású és hasmenést okozhat, akár több napon keresztül is.
Számomra örök kérdés, hogy miben mennyi mg koffeinnel számoljunk, mert én pocakosan is kávéztam mértékkel, de figyeltem az adagolást. Egy csésze hosszú kávé 100 mg koffeint tartalmaz, egy doboz energiaital 90 mg „pörgetőt” jelent, egy eszpresszó 90 mg koffeint juttat a szervezetünkbe, egy csésze fekete teával pedig 50 mg koffeinnel számolhatunk. A kóla egy doboznyi mennyiséggel 40 mg, körülbelül ennyi egy tábla étcsokoládé is. A tejcsoki is tartalmaz valamennyi koffeint, de mértéke nem annyira számottevő, mint a keserűcsoki esetében.
Nem gondoltam, de a koffeinmentes kávékészítmények is tartalmaznak koffeint, pedig jó, ha tudjuk, hogy még a koffeinmentes változatban is található csészénként 3-4 mg koffein.
Nem kell lemondani a kávézás öröméről, de lehet mérsékelni, tudatossá tenni, meghatározott és betervezett időben beilleszteni a napunkba, esetleg koffeinmentes változatot keresni. Az energiaitalt pedig ha eddig nem tettük még meg, gyorsan felejtsük el. Inkább akkor egy kis csoki.
Miért dagad be a láb a hőségben – és mit tehetünk ellene?
A nyári forróság nemcsak fáradtságot, fokozott izzadást és folyadékvesztést okozhat, hanem sokak számára egy kellemetlen, mégis gyakori problémát is: a lábak és bokák megduzzadását. Sokan tapasztalják, hogy estére szűkebb lesz a cipőjük, feszül a bőrük, vagy nehezebbnek érzik a lábaikat.
Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük
Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.
Mi az a Niann-terápia?
A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.