Mindent a narkolepsziáról

A narkolepszia tünetei

A narkolepszia leggyakoribb tünete az állandó fáradtság és álmosság, míg a legjellemzőbb a leküzdhetetlen nappali elalvási roham.

E rohamok néhány másodpercig vagy maximum néhány percig tartanak, és a poliszomnográfiás EEG vizsgálatok tanúsága szerint a REM alvás, vagyis az alvás álomfázisának hirtelen fellépéséből állnak. Ritkább tünet a kataplexia, amikor erős érzelem hatására a narkolepsziában szenvedő izomtónusa hirtelen megszűnik, és összeesik, hasonlóan az ijedtség okozta összeeséshez, de ez a jelenség pozitív érzelmek hatására is előfordul. A hipnagog hallucinációk főleg ébredés körül fordulnak elő, az álmokhoz hasonlóan komplexek és valóságszerűek lehetnek, és szintén a REM fázis betörése okozza őket.

A narkolepszia kórlefolyása

A narkolepszia többnyire fiatal felnőttkorban kezdődik, de az esetek túlnyomó többségében annyira jellegtelenül, hogy depressziónak, krónikus fáradtság szindrómának tartják, és a helyes diagnózisig 10-15 év is eltelik. Az intellektus megtartott, de az iskolai és munka teljesítményt az állandó álmosság és fáradtság érzés súlyosan gátolja. A tünetek intenzitása a korral változhat, a kezdet után akár két-három évtizedig is romolhat, de 60 év után a tapasztalatok szerint többnyire enyhül.

A narkolepszia kezelése

A narkolepszia kezelésénél rendkívül fontos figyelembe venni az egyéni jellegzetességeket, a tünetek súlyosságát, az érintett igényeit (és kötelezettségeit) stb. A jól érzékelhető eredményekre hosszú időt, több hónapot is várni kell, és gyakran szükség lehet arra is, hogy a terápiát „finomítgassák”, alakítsák, például változtassanak a gyógyszerek adagolásán.

A narkolepszia terápiája részben az életmód megváltoztatásából és pszichés támogatásból, részben pedig gyógyszeres kezelésből tevődik össze. Fontos a megfelelő alvási szokások kialakítása, például törekedni kell arra, hogy mindig ugyanabban az időben feküdjön le és keljen fel az érintett, vagy kerülje a kék fényt árasztó képernyők (laptop, telefon, tablet) használatát az elalvást megelőző 1-2 órában. Szükség lehet arra is, hogy rövidebb alvásokat iktasson be napközben, ezek néhány órára felfrissíthetik a beteget. A pszichés támogatás során igyekezni kell például a stresszcsökkentő módszerek elsajátítására vagy a szorongás csökkentésére (az erős érzelmek és a stressz ronthatják a tüneteket, akárcsak az alkoholfogyasztás vagy a tudatmódosító szerek, melyektől sokan megkönnyebbülést remélnek a nehezebb helyzetekben). A rendszeres sportolás is fontos, mert ez a pihenést és a lelki kiegyensúlyozottságot is támogatja. A magas cukortartalmú ételek fogyasztása sok esetben növeli a napközbeni álmosságot, fáradtságot, ezért ezeket érdemes elhagyni az étrendből.

Gyógyszeres kezelés

A gyógyszeres kezelésnél alkalmazhatnak a központi idegrendszerre ható stimulánsokat, illetve a dopamin-, illetve a norepinefrinszintre ható szereket.

Ezek jelentős mértékben csökkenthetik a napközbeni álmosságot, fáradékonyságot, de sajnos ismert mellékhatásuk, hogy az éjszakai pihenést megzavarhatják, így a teljes alvásmennyiséget is csökkentik.

Szerző: Udvari Fanni