Menü

Mindent a narkolepsziáról

A narkolepszia tünetei

A narkolepszia leggyakoribb tünete az állandó fáradtság és álmosság, míg a legjellemzőbb a leküzdhetetlen nappali elalvási roham.

E rohamok néhány másodpercig vagy maximum néhány percig tartanak, és a poliszomnográfiás EEG vizsgálatok tanúsága szerint a REM alvás, vagyis az alvás álomfázisának hirtelen fellépéséből állnak. Ritkább tünet a kataplexia, amikor erős érzelem hatására a narkolepsziában szenvedő izomtónusa hirtelen megszűnik, és összeesik, hasonlóan az ijedtség okozta összeeséshez, de ez a jelenség pozitív érzelmek hatására is előfordul. A hipnagog hallucinációk főleg ébredés körül fordulnak elő, az álmokhoz hasonlóan komplexek és valóságszerűek lehetnek, és szintén a REM fázis betörése okozza őket.

A narkolepszia kórlefolyása

A narkolepszia többnyire fiatal felnőttkorban kezdődik, de az esetek túlnyomó többségében annyira jellegtelenül, hogy depressziónak, krónikus fáradtság szindrómának tartják, és a helyes diagnózisig 10-15 év is eltelik. Az intellektus megtartott, de az iskolai és munka teljesítményt az állandó álmosság és fáradtság érzés súlyosan gátolja. A tünetek intenzitása a korral változhat, a kezdet után akár két-három évtizedig is romolhat, de 60 év után a tapasztalatok szerint többnyire enyhül.

A narkolepszia kezelése

A narkolepszia kezelésénél rendkívül fontos figyelembe venni az egyéni jellegzetességeket, a tünetek súlyosságát, az érintett igényeit (és kötelezettségeit) stb. A jól érzékelhető eredményekre hosszú időt, több hónapot is várni kell, és gyakran szükség lehet arra is, hogy a terápiát „finomítgassák”, alakítsák, például változtassanak a gyógyszerek adagolásán.

A narkolepszia terápiája részben az életmód megváltoztatásából és pszichés támogatásból, részben pedig gyógyszeres kezelésből tevődik össze. Fontos a megfelelő alvási szokások kialakítása, például törekedni kell arra, hogy mindig ugyanabban az időben feküdjön le és keljen fel az érintett, vagy kerülje a kék fényt árasztó képernyők (laptop, telefon, tablet) használatát az elalvást megelőző 1-2 órában. Szükség lehet arra is, hogy rövidebb alvásokat iktasson be napközben, ezek néhány órára felfrissíthetik a beteget. A pszichés támogatás során igyekezni kell például a stresszcsökkentő módszerek elsajátítására vagy a szorongás csökkentésére (az erős érzelmek és a stressz ronthatják a tüneteket, akárcsak az alkoholfogyasztás vagy a tudatmódosító szerek, melyektől sokan megkönnyebbülést remélnek a nehezebb helyzetekben). A rendszeres sportolás is fontos, mert ez a pihenést és a lelki kiegyensúlyozottságot is támogatja. A magas cukortartalmú ételek fogyasztása sok esetben növeli a napközbeni álmosságot, fáradtságot, ezért ezeket érdemes elhagyni az étrendből.

Gyógyszeres kezelés

A gyógyszeres kezelésnél alkalmazhatnak a központi idegrendszerre ható stimulánsokat, illetve a dopamin-, illetve a norepinefrinszintre ható szereket.

Ezek jelentős mértékben csökkenthetik a napközbeni álmosságot, fáradékonyságot, de sajnos ismert mellékhatásuk, hogy az éjszakai pihenést megzavarhatják, így a teljes alvásmennyiséget is csökkentik.

Szerző: Udvari Fanni

Hasmasszázs, az emésztés érdekében

Évezredek óra tudjuk, hogy a masszázs mennyire egészséges, hát miért ne alkalmazhatnánk a hasunkon is.

Megfázás ellen hagymával: három immunerősítő házi gyógymód

A hagyma, a méz és a gyömbér régóta része a házi praktikáknak. A hűvösebb hónapokban sokan fordulnak a természetes alapanyagokhoz, ha kapar a torkuk, folyik az orruk vagy enyhíteni szeretnék a megfázás kellemetlen tüneteit. Bár ezek a módszerek nem helyettesítik az orvosi kezelést, egyes házi készítmények segíthetnek a komfortérzet javításában és a tünetek enyhítésében.

Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?

Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget

Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.