Menü

A csokoládé negatív hatásai

A csokoládé karbonlábnyomát és az édesség más környezeti hatásait vizsgálták a Manchesteri Egyetem kutatói, felmérve az összetevők, a gyártási folyamat, a csomagolás, a szállítás és a keletkező hulladék környezeti hatásait.

Tulajdonképpen mit is tartalmaz a csokoládé?

Télen a szerotoninszint alacsonyabb, mint nyáron, ennek oka a fényhiány. A szerotonin az agyban termelődik, egy hírvivő anyag, amely a boldogság és elégedettség érzéséért felelős. Hiányában rossz hangulat, ingerültség és depresszió is kialakulhat. A csokoládé, illetve a szőlőcukor hirtelen emeli meg a vércukorszintet, ezzel együtt a szerotoninszint is gyorsan emelkedik, ami az elégedettség érzését kelti. A szőlőcukor is szénhidrát. Szénhidrátok megtalálhatóak a kenyérben, a müzliben, a tésztákban, a gyümölcsökben és a burgonyában is, ezek az élelmiszerek lassan emelik meg a vércukorszintet, vagyis tartósabb a kedélyállapotra gyakorolt hatásuk. A csokoládé viszont gyorsan szerez örömet, ami hamar el is múlik, és utána nem marad más, mint a plusz kilók. A kakaónak enyhe vérnyomáscsökkentő hatása van és véd a szívinfarktustól is. A keserű csokoládénak a legmagasabb a kakaótartalma.

A csokoládé nagyrészt cukorból áll, ezért a fogszuvasodás elkerülése érdekében még a magas kakaótartalmú csokoládék fogyasztását sem szabad túlzásba vinni.

A csoki semmilyen formában nem okoz emésztési problémákat, sem májkárosodást, ha a megfelelő mennyiségben fogyasztod. Egy tudományos vizsgálat szerint az elfogyasztott csokoládé csak egy órán át van a gyomorban, ezért nem számít a nehezen emészthető élelmiszerek közé. De vigyázat, ha sokat eszel belőle, megfájdulhat a gyomrod!

A jó csokoládé sok kakaót tartalmaz

Minőségileg a magas kakaótartalmú csoki jobb, mint az alacsony kakaótartalmú. Különbség a tápanyagok, mindenekelőtt a zsír és a szénhidrát mennyiségében van.

Minél magasabb a csoki kakaótartalma, annál több zsírt tartalmaz.

Minél alacsonyabb a kakaótartalma, annál magasabb a cukortartalma.

Így összességében egy tábla 60%-os csokoládéban kevesebb kalória van, mint egy 80%-osban.

A cukorbetegek nem ehetnek csokit

A glikémiás index – rövidítve GI – egy számérték, amely arra utal, hogy milyen gyorsan szívódik fel az adott élelmiszerben lévő szénhidrát a szervezetben. A magas GI-értékű ételek fogyasztása magas vérnyomás, kóros koleszterinszint és szívbetegségek kialakulásához vezethet.

A legtöbb csokoládénak alacsony a glikémiás indexe (GI). A 70% kakaótartalmú csokinak 22, a kakaós tejnek, a kenhető csokikrémnek 33, a tejcsokinak és a fehér csokinak 45. Összehasonlításként: a glükóz glikémiás indexe 100, a szacharózé pedig 65. A csoki tehát nem okoz hirtelen vércukorszint-emelkedést, ennek ellenére a cukorbetegek kérjenek személyre szabott tanácsot orvosuktól, ha édességet ennének!

Van benne boldogsághormon?

A fenil-etilamin az amfetaminokhoz hasonló vegyület. Hatására gyorsul a pulzus, nő a vérnyomás és a vércukorszint. Javítja a hangulatunkat is, hiányában depressziós tünetek léphetnek fel. A fenil-etilamint az agy akkor termeli, amikor szerelmesek vagyunk. Szakemberek szerint a csokoládé utáni sóvárgás, illetve annak elfogyasztása éppen a fenil-etilamin-koncentráció szinten tartását szolgálja a kellemes közérzet fenntartása érdekében.Ugyanakkor más élelmiszerek, például a sajtok és kolbászfélék is tartalmaznak fenil-etilamint, persze nem éppen ezek után nyúlnánk, ha a kellemes bódulatra vágyunk.

A szerotonin a szervezetünkben termelődik, a csokoládéban nincsen benne! A szerotonin szintjét még számos egyéb dolog, így a testedzés, a szerelmi aktus, a napfény, a vitamindús táplálkozás is fokozhatja.

Szerző: Udvari Fanni

Húsvét gyomorrontás nélkül

Ünnepek, alkalmak, családi evészete előtt érdemes végig gondolni, hogy mit tegyünk azért, hogy emésztési panaszok nélkül élvezhessük a finomságokat. Húsvét emésztési panaszok nélkül!

Túlevés elleni trükkök

Gátolja a túlevést minden olyan módszer, ami serkenti a dopamin termelődését. Mi a dopamin? A dopamin az agyi ideghálózatban és a mellékvesékben termelődik. Amikor nagy mennyiségben szabadul fel, akkor örömöt, elégedettség- és jutalomérzetet generál. Se a túl magas, se a túl alacsony dopaminszint nem tesz jót, előbbi ingerlékenységet, hiperaktivitást okozhat, utóbbi alacsony libidót, alvászavart, állandó fáradtságot.

Hallottál már a bentonitról?

Furcsán hangzik, ha azt mondom, hogy együnk agyagot különböző problémáinkra, pedig megoldást jelenthet sok esetben. Lássuk, mire is jó a bentonit.

Az antioxidánsok hatása a szervezetre

Az antioxidánsok széleskörű hatásait mind a mai napig kutatják, igen érdekes és izgalmas eredményekkel. Egyre több cikkben és reklámban említik őket, felhívva a figyelmet az antioxidáns anyagokat tartalmazó étrend-kiegészítőkre, élelmiszerekre és kozmetikumokra. Számos előnyük között általában a már többszörösen igazolt öregedésgátló és gyulladáscsökkentő hatásukat szokták megemlíteni, de segíthetnek bizonyos betegségek megelőzésében is kezelésében is.

Bizonyított tény, hogy a whiskey kis mértékben nem káros?

Ez az alkoholos ital csökkenti a koleszterint és kimossa az artériákból a koleszterint is, amely elzárhatja az ereket. Mivel ellazítja az artériák falát, ezáltal biztosítja a vér szabad folyását. A mértékkel fogyasztott whisky egyik legjobb hatása tehát az, hogy megakadályozza az agyvérzés kialakulását.