Szeretet vagy megszokás?
- Dátum: 2020.02.14., 04:31
- Varga Ágnes Kata
- döntés, elme, érzelem, gondolkodás, kapcsolat, lélek, megszokás, otthon, párkapcsolat, psziché, pszichológia, szakítás, szeretet, tanács, tipp, válás
Sokszor nem könnyű részt vevőként reálisan átlátni egy helyzetet. Így előfordulhat, hogy feltételezünk valamit, akár a saját helyzetünkről, érzéseinkről is, amiről később bebizonyosodik a számunkra, hogy téves volt. Ennek több oka is lehet. Lényegében minden esemény, ami velünk történik, olyan jelenségek kíséretében zajlik, amelyek a szervezetünkből indulnak. A kötődés kialakítása biokémiai folyamat, éppen ezért nem csoda, hogy ha elveszik a kötelék, a szervezet különösen reagál a történtekre. A biológiai egyensúly felborulása furcsa érzést alakít ki bennünk, és ezt a furcsa érzést szeretnénk minél hamarabb megszüntetni. Emiatt kerüljük az olyan helyzeteket, amelyekben a megszokásainktól el kell térnünk.

Ezért veszélyes, hogy a kötődést a szeretettel, a komfortérzet megzavarodását pedig a fájdalommal keverjük össze. Természetes, hogy olyan dolgokat, amelyek szerves részét képezik a mindennapjainknak, nehezen tudunk elengedni. Ezért is visel meg mindenkit egy költözés, iskolaváltás, vagy egy teljesen új munkahely. A meglévő dolgaink köré alakítjuk ki az életünket, szokásainkat, azokból indulunk ki, amikor elképzeljük a jövőt. Mivel pedig a változások időpontját a legtöbb esetben nem látjuk előre, maga a hirtelenség is traumatikusan hat ránk. Nem könnyű megszokni egy teljesen új helyzetet. Még nehezebb a dolgunk, ha nem csupán egy új helyről vagy életehlyzetről van szó, hanem új emberről.
Sok olyan házassággal találkozhatunk, amely kizárólag a megszokáson alapul, tehát kiveszett belőle a kölcsönös szeretet és tisztelet, és inkább csak kényelmi szempontok tartják össze. Ez viszont rendkívül káros mechanizmus. Sajnos manapság sok párkapcsolatra is ez jellemző. A felek nem mernek kilépni, mert úgy gondolják, rosszabb lenne megszokni egymás hiányát, mint amennyire rosszul érzik magukat együtt. Nehezebb feladatnak vélik azt, hogy megtanuljanak egyedül, a másik nélkül létezni, majd esélyt adni egy új embernek, újra felépítve mindazt, amit egyszer már a magukénak tudhattak, mint hogy napról napra olyan kapcsolatban maradjanak benne, amelyben igazából nem érzik jól magukat.
Nagy döntéseket meghozni természetesen nem könnyű. És ha ez a döntés nemcsak a mi életünkre lesz hatással, hanem egy másik embert is érint, akkor még nehezebben vesszük rá magunkat arra, hogy lépjünk. De a legkevésbé ajánlatos mégis az, ha összezavarjuk mind önmagunkat, mind a másik felet azzal, hogy téves érzelmeket közvetítünk felé kíméletből. A ragaszkodás és a megszokás két különböző dolog, semmiképp se keverjük össze!

Persze ez olyan dolog, amiről lehet beszélni, és amiért lehet tenni. Viszont ha már mindent megpróbáltunk, érdemes elgondolkodni, hogy esetlegesen miért nem javul a helyzet. Ha pedig észrevesszük, hogy a szeretetet a kényelemmel és a megszokással keverjük össze, érdemes tisztázni a helyzetet, bármennyire nehéz lépésnek is tűnik az.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?