Szeretet vagy megszokás?
- Dátum: 2020.02.14., 04:31
- Varga Ágnes Kata
- döntés, elme, érzelem, gondolkodás, kapcsolat, lélek, megszokás, otthon, párkapcsolat, psziché, pszichológia, szakítás, szeretet, tanács, tipp, válás
Sokszor nem könnyű részt vevőként reálisan átlátni egy helyzetet. Így előfordulhat, hogy feltételezünk valamit, akár a saját helyzetünkről, érzéseinkről is, amiről később bebizonyosodik a számunkra, hogy téves volt. Ennek több oka is lehet. Lényegében minden esemény, ami velünk történik, olyan jelenségek kíséretében zajlik, amelyek a szervezetünkből indulnak. A kötődés kialakítása biokémiai folyamat, éppen ezért nem csoda, hogy ha elveszik a kötelék, a szervezet különösen reagál a történtekre. A biológiai egyensúly felborulása furcsa érzést alakít ki bennünk, és ezt a furcsa érzést szeretnénk minél hamarabb megszüntetni. Emiatt kerüljük az olyan helyzeteket, amelyekben a megszokásainktól el kell térnünk.

Ezért veszélyes, hogy a kötődést a szeretettel, a komfortérzet megzavarodását pedig a fájdalommal keverjük össze. Természetes, hogy olyan dolgokat, amelyek szerves részét képezik a mindennapjainknak, nehezen tudunk elengedni. Ezért is visel meg mindenkit egy költözés, iskolaváltás, vagy egy teljesen új munkahely. A meglévő dolgaink köré alakítjuk ki az életünket, szokásainkat, azokból indulunk ki, amikor elképzeljük a jövőt. Mivel pedig a változások időpontját a legtöbb esetben nem látjuk előre, maga a hirtelenség is traumatikusan hat ránk. Nem könnyű megszokni egy teljesen új helyzetet. Még nehezebb a dolgunk, ha nem csupán egy új helyről vagy életehlyzetről van szó, hanem új emberről.
Sok olyan házassággal találkozhatunk, amely kizárólag a megszokáson alapul, tehát kiveszett belőle a kölcsönös szeretet és tisztelet, és inkább csak kényelmi szempontok tartják össze. Ez viszont rendkívül káros mechanizmus. Sajnos manapság sok párkapcsolatra is ez jellemző. A felek nem mernek kilépni, mert úgy gondolják, rosszabb lenne megszokni egymás hiányát, mint amennyire rosszul érzik magukat együtt. Nehezebb feladatnak vélik azt, hogy megtanuljanak egyedül, a másik nélkül létezni, majd esélyt adni egy új embernek, újra felépítve mindazt, amit egyszer már a magukénak tudhattak, mint hogy napról napra olyan kapcsolatban maradjanak benne, amelyben igazából nem érzik jól magukat.
Nagy döntéseket meghozni természetesen nem könnyű. És ha ez a döntés nemcsak a mi életünkre lesz hatással, hanem egy másik embert is érint, akkor még nehezebben vesszük rá magunkat arra, hogy lépjünk. De a legkevésbé ajánlatos mégis az, ha összezavarjuk mind önmagunkat, mind a másik felet azzal, hogy téves érzelmeket közvetítünk felé kíméletből. A ragaszkodás és a megszokás két különböző dolog, semmiképp se keverjük össze!

Persze ez olyan dolog, amiről lehet beszélni, és amiért lehet tenni. Viszont ha már mindent megpróbáltunk, érdemes elgondolkodni, hogy esetlegesen miért nem javul a helyzet. Ha pedig észrevesszük, hogy a szeretetet a kényelemmel és a megszokással keverjük össze, érdemes tisztázni a helyzetet, bármennyire nehéz lépésnek is tűnik az.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.