A túlsúly lelki hatásai
- Dátum: 2020.02.11., 04:56
- Udvari Fanni
- elhízás, ember, energia, érzelem, ételek, kövérség, túlevés, túlsúly
A túlsúly ma már jól tudjuk, hogy nem csak esztétikai kérdés! Sajnos ma már elmondható, hogy hazánkban is követjük a „trendet” és egyre több az elhízott gyermek, fiatal nálunk. Ez a jelentős lelki teher mellett később súlyos betegségeket okozhat. Ilyen például a mára már népbetegségnek számító szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség. Sajnos elmondható, hogy ezek a betegségek egyre fiatalabb korban jelentkeznek.
A túlevés stresszt vált ki a sejtek energiaközpontjában, a mitokondriumban, így az egy idő után veszít hatékonyságából és fokozatosan károsodik is. A stressz egyik következménye egy alacsony fokú krónikus gyulladás, mely évek alatt alakul ki, nehéz diagnosztizálni, és ez idő alatt folyamatosan roncsolja a szerveinket.

Okok: Egyénen belüli tényezők
Érzelemkifejezés zavara/agresszív éhség – az evéssel és elhízással gyakran dühöt kommunikálnak.
Fokozott konfliktuskerülés – a problémák nyílt kifejezése gátolt
Nagymértékű megfelelésvágy
Megküzdési készségek hiánya – stresszhelyzetre gyakran reagálnak evéssel, ami nyugtató hatású
Fekete-fehér gondolkodás – végletekben gondolkodnak, mely akadályozza a fogyást, amikor a diéta során elkövetett botlást kijavíthatatlan hibának veszik és erre túlevéssel reagálnak
Önértékelési zavarok – főképp azoknál, akik már gyermekként is túlsúllyal küzdöttek
Szexuális zavarok – nemcsak pszichésen, hanem fizikailag is akadály lehet az elhízás
A fogyást elsőként fejben kezdjük!
Testsúlycsökkentés előnyben részesítése – a munkánál és a magánéletnél is fontosabb legyen
Régi dolgok elengedése, újak befogadása, önmagunk újra megismerése
A súlycsökkentésre kihívásként kell gondolni
Fokozatos életmódváltoztatás - életmódváltás - attitűdváltozás
Harmónia önmagával és a világgal
Béke és egység megteremtése önmagában

Az az igazság, hogy az ősi ösztöneink az evéssel kapcsolatban pontosan ugyanúgy hatnak, ahogy évezredekkel ezelőtt is, a helyzetben „csak” annyi változott, hogy a világ szerencsésebb felén a modern fogyasztói társadalomban szinte kifogyhatatlan mennyiségű étel áll rendelkezésünkre. Ezek nagyon nagy százaléka pedig egészségtelen, alacsony tápanyagtartalmú szemét, ami tovább rontja a helyzetet és szaporítja rajtunk a kilókat.
Az életritmus az egészség ellen dolgozik
A rohanás, hajszoltság, a túlterheltség, az atomizálódó társadalmakban a nőkre háruló egyre nagyobb terhek a családban, a folyamatos kimerültség, energiahiány (amit javarészt az egészségtelen ételek is okoznak), az ülő- és mozgásszegény életmód, a szabadidő hiánya pedig még azt a csöppnyi lehetőséget is elveszi tőlünk, amit mozgással töltenénk. Kijelenthetjük, hogy a legtöbb embernek a háta közepére sem hiányzik a sport és a rendszeres testmozgás, hiszen úgy érzik, hogy élni sincs energiájuk. Az is biztos, hogy amikor a mozgásról valami robotszerűre, monotonra, unalmasra és kínszenvedésre asszociálnak emberek, akkor érthető, hogy eszük ágában sincs sportolni. Ördögi kör ez, hiszen erőt és kedvet pont a mozgásból nyernének, de mivel jottányi sem marad egyikből sem, sokan képtelenek átlépni a küszöböt. Marad minden a régiben, a kilók pedig lassan, de biztosan kúsznak fel az évek során.
Szerző: Udvari Fanni
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.
Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?
Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?
Április 2. Az autizmus világnapja
Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.
A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon
A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.