"Gyógyító" közhelyek
- Dátum: 2020.01.24., 00:25
- Varga Ágnes Kata
- életszemlélet, elme, felelősség, gyakorlat, gyógyulás, közhely, lélek, magyarázat, nyugalom, önvédelem, szállóigék, szemlélet, szólás, tanács, tudás, védelem
A szólások, közmondások, szállóigék és egyéb állandó nyelvi formák az élet alapigazságainak megfogalmazása céljából jöttek létre. Olyanok, mint egy lélektani recept, vagy egy mantra, amit elmondhatunk, ha rosszul áll a szénánk. És persze, kiválóan jön olyan esetekben, amikor valaki más van nehéz helyzetben, esetleg bajban, és a mi tanácsunkat kérné. Egy ilyen kérésre, ha közhelyes mondással reagálunk, azzal gyakorlatilag semmit nem teszünk. Rendkívül óvatos és megfontolt lépés, minimális felelősséggel. Mondunk valamit, talán meg is nyugtatjuk vele az illetőt, de semmi olyanra nem biztatjuk, ami balul is elsülhet. Semmi olyan, amire később visszautalhatnak.

Ha alaposabban belegondolunk, lényegében a közismert mondások hajtogatása egy önvédelmi mechanizmus része is lehet. Csak figyeljük meg, milyen egyszerűen vágjuk rá egy általunk elkövetett hibára azt, hogy "minden úgy történt, ahogyan történnie kellett". Könnyű úgy elhárítani a ránk háruló felelősséget, hogy "ez így volt megírva". Elvégre, ha mi csak végrehajtók vagyunk egy nálunk magasabb hatalom élet-tervében, akkor hogyan is hibáztathatna bennünket bárki?
Vannak azok a közhellyé vált mondatok, amelyek pedig azt a célt szolgálják, hogy motiváljanak bennünket a céljaink elérésében. Ismerősen csenghetnek az olyan idézetek, hogy "Merj nagyot álmodni!", vagy "Semmi sem lehetetlen", vagy "Csak az bukhat el, aki meg sem próbálja". Valószínűleg ezeket azért szeretjük ismételgetni, hogy a kihívások jelentőségét megváltoztassuk. Szeretnénk, ha minden célunk elérése azon múlna, mennyi energiát fektetünk a hozzá vezető útba. Ezzel úgy érezzük, csökkentettünk a nehézségén, s egy lépéssel közelebb vagyunk hozzá. A probléma az, hogy sajnos ez nem minden esetben igaz, és ha nem kezeljük reálisan az ehhez hasonló kihívásokat, ha nem látjuk, hogy a nehézségeket nemcsak a mi hozzáállásunk alakítja ki, akkor elég könnyen eshetünk szerepzavarokba, vagy találkozhatunk önértékelési gondokkal, nem is beszélve a csalódásról.

A közhelyként számon tartott, minden élethelyzetre alkalmazható szólásoknak valóban van hatásuk az életszemléletünkre, ezáltal a lelki egészségünket is befolyásolják. Viszont nem érdemes azt várni, hogy az ilyen mondatok mindenre megadják a választ, és megfejtik az élet nagy rejtelmeit. Elvégre ezek is csak ugyanolyan emberek gondolatai, amilyenek mi is vagyunk.
Varga Ágnes Kata
Illik pénzt adni karácsonyra?
A karácsony az ajándékozás, az összetartozás és a figyelmesség időszaka. Ebben az időszakban mindenki szeretné kifejezni szeretetét és megbecsülését szerettei felé, ám évről évre felmerül a kérdés: vajon illik-e pénzt adni karácsonyra, és ha igen, kinek, milyen formában és milyen összegben?
Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket
Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.