Kés, villa, kanál, kütyü

Az étkezőasztalnál otthon, az étteremben, az ebédidőnkben, a családi összejövetelekkor, egy közös reggelinél, a munkahelyi ebédekkor… Ott hever a tányér mellett. Telefon, tablet, akármilyen kütyü. Miért kell, hogy szerves része legyen az étkezéseknek? Pláne a gyerekeknél?

Nem lehet az a kifogás, hogy „mert addig is ott ül a gyerek az asztalnál…” Nem ezzel kell odaragasztani őket a székhez. Arról nem is beszélve, hogy ha játszanak az asztalnál, nem esznek normálisan. Pár éve még attól is lelkifurdalásom volt, hogy egy kistévé van a konyhámban, amit olykor bekapcsolok nekik, s mesét nézve kanalazzák a reggeli zabpelyhet vagy esti vacsorát. Ma már ehhez képest az sem feltűnő, ha az étteremben végig telefonozik a gyerek és a szülő is, s nem szúr szemet a tablet sem a családi evések alkalmával.

Mi pár hete elvettük a fiaimtól a tabletjeiket. Nem büntetésből, csak mert úgy éreztem már sok volt, hirtelen a körül forgott a világ, a suliból kijőve köszönés helyett az a kérdés fogadott ”ugye tabletezhetek otthon?” Nem mintha az a gyerekmese vagy játék zavart volna, amit azon játszanak, de mégis. Miért és mikor vált olyan fontossá ez a kütyü, hogy amióta belépett az életünkbe (karácsonyra kapták nagyszülőktől…) szinte első helyen áll a programjukban, az evést, mosakodást, beszélgetést, vagy más alap dolgot megelőzve?

A tabletek elvétele pár napig okozott gondot, utána megtanulták használni a többi – értelmes – játékaikat, a hajót a katonákkal, a kifestőt, a legot, az építőkockát, s mit is még, ja igen! Az autópályát, kisautókat, autós játszószőnyeget.

Mennyivel jobb érzés ezt látni, a nyomkodás, telefonok gombjainak „simogatása” helyett.

Az evés fontos, a közös étkezés szent, kiemelten elsődleges családi program, hagyomány, egymás tisztelete, kultúránk szerves része. Nem játszik benne a tablet és a telefon, nem oda való. Annak is megvan a maga ideje, helye, mikéntje.

Aláírom, hiszen tudom, az óvodás–iskolás gyerekeket nem egyszerű reggel útnak indítani, főleg akkor, ha a szülőnek is be kell érnie a munkahelyére. Eleve hiszti a felkelés, az öltözés, a reggeli, a kapkodás, mert még nem mosott fogat, nem fésülködött, nem itta meg a teáját és sorolhatnám. Mennyivel jobb lenne egy kényelmes reggelivel indítani, ahol a család akár fél órán át is ücsöröghet és együtt lehet, együtt ehet! Ezt hétvégén semmiképp sem szabad kihagyni, tegyük meg, amikor csak tudjuk és van rá lehetőség!

Ehhez a példamutatás kell, hiszen ha a szülők nem teremtik meg rendszeresen közös étkezéseket, hanem mindenki ott eszik futtában, ahol tud, vagy akar, akkor a gyerekek ezt fogják megtanulni és továbbadni az ő gyerekeiknek.

A felgyorsult világnak nagy szerepe van a helytelen életmód, a nem megfelelő táplálkozási szokások kialakulásában. Életvitelünk, stresszkezelésünk, táplálkozásunk, pihenésünk, alvásunk, folyadékfogyasztásunk, fizikai aktivitásunk mind befolyásolja egészségünket, s meghatározza, hogy egyes betegségekre, milyen mértékben vagyunk fogékonyak, s hogy ezt miért oly fontos már kisgyermekkorban tudatosan formálni, alakítani. Minőségi ételeket kínáljunk a tányérukra, és ne tabletet a tányér mellé.

Martinka Dia