Menü

Egészséges életre nevelnéd gyermeked?

A gyermeknevelés az a kérdés, amelyre nem létezik univerzális megoldás. Nincs egy recept, egy adott módszer, amit követhetnénk. Pedig igen sok dologra meg kell tanítanunk őket, mindezt pedig úgy, hogy se ők, se mi magunk ne érezzük tehernek. Egy gyermek életmódját a szülei alakítják ki, kezdve azzal, hogy egy bizonyos napirendet és egy bizonyos étkezési stílust vezetnek be nála. Általában egy gyermek úgy étkezik, ahogyan a családja, abba az ízvilágba nő bele, amelyben az édesanyja készíti az ételeit pár hónapos korától kezdve. Ha van a szülőben hajlandóság arra, hogy gyermekét egészséges táplálkozásra nevelje, azt úgy is megteheti, hogy azokra az ételekre szoktatja rá.

De önmagában ez a tevékenység nem elég. A gyermekben ki kell alakítanunk egy igényt arra, hogy később szabad akaratából is ilyen ételeket válasszon, ezeket örömmel és jóízűen fogyassza, akkor is, ha nem otthon rakják elé. Ehhez leginkább az kell, hogy tudatosítsuk, miért is olyan jók ezek az ételek. Erre a tudatosításra rengeteg mód létezik. Az első és legfontosabb lépés, hogy beszélgessünk mindenféle trükk nélkül. Kérdezzük meg, hogy tudja-e, mikor mit eszik, és tudja-e, hogy az hogyan hat rá, vagyis káros-e vagy sem. Ha nem tudja a károst megkülönböztetni a hasznostól, akkor mondjunk neki példákat, magyarázzuk el neki a miérteket! Ha egyenrangú beszélgetési partnerként kezeljük a kisgyermeket, sokkal fogandóbb lesz az új ismeretekre. Ha már gyakorlottabb a gyermekünk az ételek megkülönböztetésében, akkor játékosabb formában is beszélgethetünk vele a témáról. Például, elé rakunk egy reklámújságot, és kérjük, hogy válassza ki, melyek azok az ételek, amelyek jót tesznek neki.

De azt is megtehetjük, hogy megkérjük, segítsen a szüleinek a bevásárlásban, de nagyon figyeljen arra, hogy csak egészséges ételek kerüljenek a kosárba. Ha ezek megvannak, akkor engedhetjük, hogy egy darab finomságot is válasszon, és mondhatjuk neki, hogy olyat csak mértékkel eszünk, ezért nem kap mindig, csak alkalmanként. Ha a gyermek úgy érzi, hogy feladata van, az eltereli a figyelmet arról, hogy mit szeretne, így egyszerűbb lesz megértetni vele, hogy nem kaphat annyi édességet. Ezzel rászoktathatjuk egyfajta rendszerre, amelyben nem minden nap kap valamilyen csokoládét, csak alkalmanként, viszont látni fogja, hogy nem tiltjuk el tőle, és hogy a szigorításnak oka van. Ezzel tudatosságra és elfogadásra is egyaránt rászoktathatjuk. A gyerekek szívéhez vezető út legfontosabb építőköve a saját jószándékunk. Ha szeretnénk, hogy megbízzanak az életmóddal kapcsolatos tanácsainkban, akkor vonjuk be őket a gondolkodásba, a döntésbe is. Ezzel elnyerhetjük bizalmukat, ami pedig fejlődéshez fog vezetni.

Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik

Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Gyerekjóga – harmónia, mozgás és játék egyben

Az ingerekkel teli világban szükségünk van egy kis egyensúlyra és csendre, de nem csak a felnőtteknek, a gyerekeknek különösen, erre is jó a gyerekjóga.

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.