Menü

Egészséges életre nevelnéd gyermeked?

A gyermeknevelés az a kérdés, amelyre nem létezik univerzális megoldás. Nincs egy recept, egy adott módszer, amit követhetnénk. Pedig igen sok dologra meg kell tanítanunk őket, mindezt pedig úgy, hogy se ők, se mi magunk ne érezzük tehernek. Egy gyermek életmódját a szülei alakítják ki, kezdve azzal, hogy egy bizonyos napirendet és egy bizonyos étkezési stílust vezetnek be nála. Általában egy gyermek úgy étkezik, ahogyan a családja, abba az ízvilágba nő bele, amelyben az édesanyja készíti az ételeit pár hónapos korától kezdve. Ha van a szülőben hajlandóság arra, hogy gyermekét egészséges táplálkozásra nevelje, azt úgy is megteheti, hogy azokra az ételekre szoktatja rá.

De önmagában ez a tevékenység nem elég. A gyermekben ki kell alakítanunk egy igényt arra, hogy később szabad akaratából is ilyen ételeket válasszon, ezeket örömmel és jóízűen fogyassza, akkor is, ha nem otthon rakják elé. Ehhez leginkább az kell, hogy tudatosítsuk, miért is olyan jók ezek az ételek. Erre a tudatosításra rengeteg mód létezik. Az első és legfontosabb lépés, hogy beszélgessünk mindenféle trükk nélkül. Kérdezzük meg, hogy tudja-e, mikor mit eszik, és tudja-e, hogy az hogyan hat rá, vagyis káros-e vagy sem. Ha nem tudja a károst megkülönböztetni a hasznostól, akkor mondjunk neki példákat, magyarázzuk el neki a miérteket! Ha egyenrangú beszélgetési partnerként kezeljük a kisgyermeket, sokkal fogandóbb lesz az új ismeretekre. Ha már gyakorlottabb a gyermekünk az ételek megkülönböztetésében, akkor játékosabb formában is beszélgethetünk vele a témáról. Például, elé rakunk egy reklámújságot, és kérjük, hogy válassza ki, melyek azok az ételek, amelyek jót tesznek neki.

De azt is megtehetjük, hogy megkérjük, segítsen a szüleinek a bevásárlásban, de nagyon figyeljen arra, hogy csak egészséges ételek kerüljenek a kosárba. Ha ezek megvannak, akkor engedhetjük, hogy egy darab finomságot is válasszon, és mondhatjuk neki, hogy olyat csak mértékkel eszünk, ezért nem kap mindig, csak alkalmanként. Ha a gyermek úgy érzi, hogy feladata van, az eltereli a figyelmet arról, hogy mit szeretne, így egyszerűbb lesz megértetni vele, hogy nem kaphat annyi édességet. Ezzel rászoktathatjuk egyfajta rendszerre, amelyben nem minden nap kap valamilyen csokoládét, csak alkalmanként, viszont látni fogja, hogy nem tiltjuk el tőle, és hogy a szigorításnak oka van. Ezzel tudatosságra és elfogadásra is egyaránt rászoktathatjuk. A gyerekek szívéhez vezető út legfontosabb építőköve a saját jószándékunk. Ha szeretnénk, hogy megbízzanak az életmóddal kapcsolatos tanácsainkban, akkor vonjuk be őket a gondolkodásba, a döntésbe is. Ezzel elnyerhetjük bizalmukat, ami pedig fejlődéshez fog vezetni.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.