Menü

Hideg-betegség: van összefüggés?

Hányszor hallani: „öltözz fel, megfázol!”- s mondom én magam is sokszor gyerekeimnek, diákjaimnak, mikor „egy szál semmiben” szaladgálnak a téli hidegben, azonban vajon, tényleg hogyan függ össze a hideg idő és a betegség? Tényleg a hidegben leszünk náthásak?

Összefügg persze, hiszen télen vagyunk a leginkább és leggyakrabban betegek, de vajon a hidegre fordult télies időjárás miatt, vagy más az ok?

Bizony nem a tél hidegsége a bűnös. Nem közvetlenül a hideg miatt vagyunk náthásak, influenzásak, hiszen a kórokozóknak a meleg idő kedvez, a hideg pedig gyulladáscsökkentő hatással bír a szervezetre, akkor mégis miért télen gyengélkedünk többet?

Az igazság az, hogy a fagyos, téli időjárástól még nem lehet megfázni, ettől még nem lennénk náthásak, sőt a hideg levegő edzi is az immunrendszert. A baktériumok meleg időben támadnak a mínuszokban tehát esélytelenek. Ezektől függetlenül mégis sokan leszünk náthásak, influenzásak télen. Vajon miért?

Egyik ok a vitaminhiány.

A téli megfázásoknak és az influenzának a szakemberek szerint a fő okai az alacsony D3-vitamin szint, a fény hiánya, és a sok zárt térben töltött idő. Nyilván kevesebb idényzöldség és gyümölcs áll rendelkezésünkre, így a táplálkozás sem olyan változatos, mint például tavasszal, vagy nyáron. A D3-vitamin az immunrendszerünk megfelelő működéséért felel, természetes, hogy nyáron elég sokat kap belőle a szervezet, míg télen nem, így az immunrendszer is gyengébb emiatt a téli hónapokban.

A fényből is több jut a nyári hónapokban, mint a téli korán sötétedő délutánokon, s későn világosodó reggeleken, emiatt lehet megmagyarázni, télen miért romlik az alvásminőségünk.

A zárt légtér pedig szintén egy oka a téli betegségeknek: rettenet módon kedvez a kórokozóknak, ami eleve egy rosszabb immunrendszerrel párosítva máris betegséget eredményez, s mi gyakrabban tartózkodunk egy közösségben a betegekkel.

Az egyik megoldás a pótlandó D vitamin, illetve C-vitamin, szedjük télen rendszeresen, megtámogatva ezzel szervezetünk immunrendszerét, védekező képességét!

Mint említettem, télen zárt térben több időt töltünk, fontos, hogy fokozottan ügyeljünk a rendszeres és gyakori kézmosásra és zsebkendőhasználatra, tüsszögésre, köhögésre, hiszen ezzel terjednek leggyorsabban a kórokozók, hozzátéve, hogy fűtési időszakban kiszáradhat a nyálkahártya, ami megint csak a vírusoknak kedvez.

Megoldás lehet a sport is. Megfelelő ruházatban a szabadtéri kocogás is ajánlott, erősíti az immunrendszert.

Összefoglalva tehát egy kis vitaminutánpótlás, megfelelő higiénia, csipet sport és mellé elegendő folyadékfogyasztás, s máris ellenállunk a téli betegségeknek!

Szemünk színe: mit árul el a jellemünkről?

A szemeket gyakran a lélek tükrének nevezik. Nem véletlenül: amikor valakivel beszélgetünk, ösztönösen a tekintetére figyelünk, és sokszor már az első pillanatokban kialakul bennünk egy benyomás a személyiségéről. De vajon a szem színe valóban árulkodhat a jellemünkről?

Befőzésből magok – ki ne dobd

Aki szeret befőzni, az tudja, hogy némi hulladék keletkezik menet közben, többek között a magok, amiket érdemes megtartani.

Nyári kellemetlenségek nyomában – mit tehetünk a lábszag ellen?

A kánikulában sokan tapasztalják, hogy a lábuk fokozottan izzad, ami zavaró szagok kialakulásához vezethet. A tünetek gyakran kényelmetlen helyzeteket teremtenek, ugyanakkor tudatos odafigyeléssel és néhány egyszerű napi szokással teljesen kézben tarthatjuk a problémát.

Gombelem a gyermek kezében: néhány perc alatt életveszélyessé válhat

A kisgyermekes családok mindennapjaiban számtalan veszélyforrás rejtőzik, amelyek közül sok első pillantásra ártalmatlannak tűnik. Ilyen a gombelem is, amely számos háztartási eszközben megtalálható: távirányítókban, mérlegekben, játékokban, hallókészülékekben, órákban vagy éppen elektronikus kulcsokban. Mérete miatt könnyen felkelti a kisgyermekek érdeklődését, lenyelése azonban súlyos, akár életveszélyes következményekkel járhat.

Rosacea és UV sugárzás: hogyan védjük a bőrünket?

A rosacea egy gyakori, krónikus bőrbetegség, amely elsősorban az arc középső részét érinti. Jellegzetes tünetei közé tartozik az arcpír, az értágulatok megjelenése, valamint egyes esetekben gyulladt csomók és pattanásszerű elváltozások kialakulása.