Menü

Hideg-betegség: van összefüggés?

Hányszor hallani: „öltözz fel, megfázol!”- s mondom én magam is sokszor gyerekeimnek, diákjaimnak, mikor „egy szál semmiben” szaladgálnak a téli hidegben, azonban vajon, tényleg hogyan függ össze a hideg idő és a betegség? Tényleg a hidegben leszünk náthásak?

Összefügg persze, hiszen télen vagyunk a leginkább és leggyakrabban betegek, de vajon a hidegre fordult télies időjárás miatt, vagy más az ok?

Bizony nem a tél hidegsége a bűnös. Nem közvetlenül a hideg miatt vagyunk náthásak, influenzásak, hiszen a kórokozóknak a meleg idő kedvez, a hideg pedig gyulladáscsökkentő hatással bír a szervezetre, akkor mégis miért télen gyengélkedünk többet?

Az igazság az, hogy a fagyos, téli időjárástól még nem lehet megfázni, ettől még nem lennénk náthásak, sőt a hideg levegő edzi is az immunrendszert. A baktériumok meleg időben támadnak a mínuszokban tehát esélytelenek. Ezektől függetlenül mégis sokan leszünk náthásak, influenzásak télen. Vajon miért?

Egyik ok a vitaminhiány.

A téli megfázásoknak és az influenzának a szakemberek szerint a fő okai az alacsony D3-vitamin szint, a fény hiánya, és a sok zárt térben töltött idő. Nyilván kevesebb idényzöldség és gyümölcs áll rendelkezésünkre, így a táplálkozás sem olyan változatos, mint például tavasszal, vagy nyáron. A D3-vitamin az immunrendszerünk megfelelő működéséért felel, természetes, hogy nyáron elég sokat kap belőle a szervezet, míg télen nem, így az immunrendszer is gyengébb emiatt a téli hónapokban.

A fényből is több jut a nyári hónapokban, mint a téli korán sötétedő délutánokon, s későn világosodó reggeleken, emiatt lehet megmagyarázni, télen miért romlik az alvásminőségünk.

A zárt légtér pedig szintén egy oka a téli betegségeknek: rettenet módon kedvez a kórokozóknak, ami eleve egy rosszabb immunrendszerrel párosítva máris betegséget eredményez, s mi gyakrabban tartózkodunk egy közösségben a betegekkel.

Az egyik megoldás a pótlandó D vitamin, illetve C-vitamin, szedjük télen rendszeresen, megtámogatva ezzel szervezetünk immunrendszerét, védekező képességét!

Mint említettem, télen zárt térben több időt töltünk, fontos, hogy fokozottan ügyeljünk a rendszeres és gyakori kézmosásra és zsebkendőhasználatra, tüsszögésre, köhögésre, hiszen ezzel terjednek leggyorsabban a kórokozók, hozzátéve, hogy fűtési időszakban kiszáradhat a nyálkahártya, ami megint csak a vírusoknak kedvez.

Megoldás lehet a sport is. Megfelelő ruházatban a szabadtéri kocogás is ajánlott, erősíti az immunrendszert.

Összefoglalva tehát egy kis vitaminutánpótlás, megfelelő higiénia, csipet sport és mellé elegendő folyadékfogyasztás, s máris ellenállunk a téli betegségeknek!

Elhíznak a gyerekek az online világban?

Az otthoni tanulás, home office, online lét bizony kedvez a túlsúly megjelenésének. Kevesebbet mozgunk mi is és a gyerekek is, a testnevelés órák hiányoznak, gép előtt ülünk, a kamaszok nagy többsége egész nap a szobájában kuksol. Valóban sokat híznak a járvány idején a gyerekek?

Immunglobulinok szerepe a védekezésben

Mostanában napi témaként merül fel az immunrendszer és azzal kapcsolatos fogalmak, de sokszor helytelenül használjuk ezeket. A leggyakrabban hallott fogalom az immunglobulin, antitest, antigén és ellenanyag. Hogy melyik pontosan mit is jelent, most kiderül.

Lúgosítás – valójában mit is jelent?

Sokszor hallhatunk a lúgosításról, mint az egészséges életmód egyik eleméről, sőt mi több, gyógymódként is emlegetik. Azonban a természettudósok csak tudományos blöffként tartják számon, nem véletlenül. Nézzük meg miről is szól a lúgosítás.

Házi praktikák szédülés ellen

Ki ne érezte volna már úgy magát, mintha ringlispílen ülne, vagy épp liftezne vele a világ? Hogy a szédülés kinél milyen tünetekkel vagy érzettel jár, és mi okozhatja, arra a válasz szinte mindenkinél más és más. Nem véletlen hát, ha a kezelési lehetőségek is eltérőek.

Az alacsony vérnyomás hatásai

Az alacsony vérnyomás a génekbe van bekódolva. S ha nem okoz nagy gondot, az alacsony vérnyomásra, csak a vérnyomás mérésénél jönnek rá.