Menü

Hideg-betegség: van összefüggés?

Hányszor hallani: „öltözz fel, megfázol!”- s mondom én magam is sokszor gyerekeimnek, diákjaimnak, mikor „egy szál semmiben” szaladgálnak a téli hidegben, azonban vajon, tényleg hogyan függ össze a hideg idő és a betegség? Tényleg a hidegben leszünk náthásak?

Összefügg persze, hiszen télen vagyunk a leginkább és leggyakrabban betegek, de vajon a hidegre fordult télies időjárás miatt, vagy más az ok?

Bizony nem a tél hidegsége a bűnös. Nem közvetlenül a hideg miatt vagyunk náthásak, influenzásak, hiszen a kórokozóknak a meleg idő kedvez, a hideg pedig gyulladáscsökkentő hatással bír a szervezetre, akkor mégis miért télen gyengélkedünk többet?

Az igazság az, hogy a fagyos, téli időjárástól még nem lehet megfázni, ettől még nem lennénk náthásak, sőt a hideg levegő edzi is az immunrendszert. A baktériumok meleg időben támadnak a mínuszokban tehát esélytelenek. Ezektől függetlenül mégis sokan leszünk náthásak, influenzásak télen. Vajon miért?

Egyik ok a vitaminhiány.

A téli megfázásoknak és az influenzának a szakemberek szerint a fő okai az alacsony D3-vitamin szint, a fény hiánya, és a sok zárt térben töltött idő. Nyilván kevesebb idényzöldség és gyümölcs áll rendelkezésünkre, így a táplálkozás sem olyan változatos, mint például tavasszal, vagy nyáron. A D3-vitamin az immunrendszerünk megfelelő működéséért felel, természetes, hogy nyáron elég sokat kap belőle a szervezet, míg télen nem, így az immunrendszer is gyengébb emiatt a téli hónapokban.

A fényből is több jut a nyári hónapokban, mint a téli korán sötétedő délutánokon, s későn világosodó reggeleken, emiatt lehet megmagyarázni, télen miért romlik az alvásminőségünk.

A zárt légtér pedig szintén egy oka a téli betegségeknek: rettenet módon kedvez a kórokozóknak, ami eleve egy rosszabb immunrendszerrel párosítva máris betegséget eredményez, s mi gyakrabban tartózkodunk egy közösségben a betegekkel.

Az egyik megoldás a pótlandó D vitamin, illetve C-vitamin, szedjük télen rendszeresen, megtámogatva ezzel szervezetünk immunrendszerét, védekező képességét!

Mint említettem, télen zárt térben több időt töltünk, fontos, hogy fokozottan ügyeljünk a rendszeres és gyakori kézmosásra és zsebkendőhasználatra, tüsszögésre, köhögésre, hiszen ezzel terjednek leggyorsabban a kórokozók, hozzátéve, hogy fűtési időszakban kiszáradhat a nyálkahártya, ami megint csak a vírusoknak kedvez.

Megoldás lehet a sport is. Megfelelő ruházatban a szabadtéri kocogás is ajánlott, erősíti az immunrendszert.

Összefoglalva tehát egy kis vitaminutánpótlás, megfelelő higiénia, csipet sport és mellé elegendő folyadékfogyasztás, s máris ellenállunk a téli betegségeknek!

Capgras-szindróma, ha az ismerős ismeretlen

Van úgy, hogy megismerjük a körülöttünk lévőket, de azt gondoljuk, hogy mégsem ők azok, ilyenkor állhat a háttérben Capgras-szindróma.

GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?

Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.

Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?

A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.

Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel

Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.

Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet

A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.