Menü

Zene, mint hangulatjavító

Egy új kutatás szerint napi minimum 1 óra zenehallgatás jó hatással van az egészségünkre. A zene központi szerepet tölt be az életünkben, számos dologra gyógyír. Hangulatjavító, stresszcsökkentő. Mit jelent ez pontosan?

A zene lehet nyugtató, feszültséglevezető, vagy felpörgető, vigasztaló vagy felvidító, relaxáló, esetleg motiváló.

Kutatók szerint a boldogság érzését a popzene tudja leginkább kiváltani, a klasszikus zene segítségével például relaxálhatunk, a rock dübörgése pedig a haragot enyhíti és lehetne folytatni a sort, egy azonban biztos: a zene jót tesz a testnek.

A hangok olyanok, mint valamilyen terápiás eszköz kellékei: a dallamok, ritmusok, jó hatással vannak a szívre, az idegekre, a fájdalom csillapítására.

A zene központi szerepet játszik, hiszen hallgatjuk az autóban, a munkahelyen, otthon, edzőteremben, futás közben, házimunka mellett, sokszor élünk a zene adta hangulatjavítás lehetőségével.

A zene nemcsak megnyugtat vagy felkavar, hanem sokszor komplett terapeutás kezelések épülnek dallamra és ritmusra, szakemberek sikerrel alkalmazzák.

Zenei hallásunk összefügg szociális és érzékenységünkkel és értelmi intelligenciánkkal is, hiszen a zene az ember személyiségének érzelmi oldalát fejleszti, gazdagítja.

Régebben – még a magnókazettás korszakban - hallgattam relaxációs zenét, aztán ez elmaradt, pedig a relaxációs dallamoknak számtalan kedvező hatása van.

A relaxációs zene csökkenti a stresszt. Hatására lassul a szívverés, a légzés, megnyugszunk, levezetjük a stresszt. Fokozza a koncentrációt. Erre a természet hangjai a leginkább alkalmasak. Csökkenti a fájdalomérzetet. A relaxációs zene hallgatása közben endorfin hormonok termelődnek, ez pedig csökkenti a fájdalomérzetet. Javítja az agy működését, kedvezően hat a szívünkre, a relaxálás csökkenti a vérnyomást, boldogsághormonok szabadulnak fel, könnyen megtanulhatunk meditálni és ettől nyugodtabbnak érezzük magunkat.

Már napi 60 perc zenehallgatás is gyors, hatásos javulást eredményez, például a tanulásban, a nyugodt alvásban, a stresszkezelésben.

A zene nemcsak egy agyi területre hat, hanem az összesre: a mozgásért, az érzelmekért és a kreativitásért felelős részekre is.

Érdekesség, hogy a zenehallgatás nemcsak ránk, emberekre hat jótékonyan, hanem az állatokra, például a kutyákra is.

Nálunk a suliban nincs iskolarádió, azonban karácsony előtt beszöktem a stúdióba és karácsonyi zenéket játszottam a szünetekben, 4-5 napig az ünnepek előtt. Egész más volt az iskola hangulata, s mivel a zene közösségalkotó hatással is bír, bevezetném több iskolába is a zeneterápiát, zeneoktatást.

Neked melyik a kedvenc zeneszámod?

Wim Hof módszer

Edzésmódszer, mely nem csak a testre hat, hanem az elmét is tréningezi, ezzel pedig hihetetlen eredményeket lehet elérni. Ez a Wim Hof módszer.

A társasjáték terápiás ereje

A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.