Mire jó a zeneterápia?

Lelki problémák esetén zeneterápiával igen jó eredmények érhetőek el autista, skizofrén illetve magatartási zavarokkal küzdő gyermekeknél, valamint felnőtteknél. De mire jó a zeneterápia? S kik a zeneterapeuták? Orvosok, akik zenével gyógyítanak, vagy zenészek, aki mellesleg orvosként is praktizálnak?

Ha a zeneterápia fogalmát kutatjuk, a következő kifejezésekkel találkozhatunk a definíciót olvasva: elősegíti a kommunikációt, tanulást, önkifejezést, terápiás hatást gyakorol több fejlődési területen, segíti saját érzelmeinek jobb megértését, a nem tudatosult lelki tartalmak megélését és feldolgozását, valamint a sérült funkciókat helyreállítását és még egy sor jótékony tulajdonsággal bír.

Ma már léteznek úgynevezett szocioterapeuták, művészetterapeuták, akik szerint a zeneterápia nagyon hatásos olyan esetekben, amikor a szóbeli kifejezőkészség valamilyen lelki folyamat kapcsán sérült.

A felnőtteknél alkalmazott zeneterápia történhet egyénileg, vagy csoportban, lehet aktív és passzív. Aktív terápia során a betegek ritmushangszereket kapnak, és ezen játszhatnak, egyéni terápia esetén pedig a terapeuta „válaszol” a dallamokkal, így zenei párbeszéd alakulhat ki, amelyet a megélt érzelmek megbeszélése követ. Passzív terápia esetén a páciens és terapeuta meghallgatnak együtt egy zenei művet, és ezután vitatják meg az érzelmeket.

Különböző problémáikra a gyerekeknél is alkalmazható a zeneterápiás megoldás, cél az, hogy a gyerekek odafigyeljenek egymásra. Passzív zeneterápia során a csoport zenét hallgat, majd a terapeuta megkéri a gyerekeket, rajzolják le az érzéseket, melyeket a zene hallgatása közben átéltek. Szorongásokat old fel, ki nem mondott érzéseket hoz felszínre, félelmektől szabadíthatja meg őket, s nem utolsó sorban a zenét is megkedvelhetik.

A zeneterápiás foglalkozások segítik a gyermekek harmonikus fejlődését, színesedő kommunikációját. Nagyon hatásos az élet korai szakaszában, amikor még beszéd nem alakult ki, vagy valamiért elakadt a gyermeknél, de a szorongásos zavaroknál, alvásproblémáknál, is eredményes. A zenélés egyfajta szavak nélküli kommunikáció, segíti a kapcsolatteremtést, s kicsit bátrabbá teszi a félénk, visszahúzódó csöppségeket. Számos tanulmány bizonyítja, hogy a zene rezgései pozitív hatásokat váltanak ki a szervezetben.

A zeneterápia nem csupán és kizárólag klasszikus zenével működik, bármilyen zenét hallgathat a páciens, amit szeret, de tény, hogy a komolyzene valamiért célra vezetőbb.

A zeneterápia időseknél is segít, mivel az Alzheimer-kórban és demenciában szenvedő betegek tüneteit is enyhíti, ugyanis a zenehallgatás pozitív hatással van a beteg agyának működésére. Különösen akkor hatásos, ha a páciens valami olyat hall, amit fiatalabb korában is hallgatott már, mert ezek az emlékek beágyazódtak az agyába. Olykor igen súlyos sérültek is képesek visszanyerni a képességüket, hogy felismerjék és élvezzék régi dalaikat.

Záró gondolatot próbálok megfogalmazni, miközben a „Valahol Európában: A zene az kell” híres musicalének dallamait dúdolom. „Lehet egy dal, vagy ritmus, vagy zaj, egy árva hang, egy jel. A zene az kell, hogy ne vesszünk el, hogy mégse adjuk fel! Mert a jó, a rossz csak szó, olyan, ami sokszor változó, de egy ismerős hang, az megmarad, máris érzed, hogy védve vagy, a dal egy biztos hely!”