Menü

Miért ne halogassuk a takarítást?

Az csak egy közkedvelt vicc, hogy az emberek gyakran takarítanak, hogy ezáltal mentesüljenek az egyéb teendőik alól. Az egyetemisták emlegetik gyakran tanulás-pótlék gyanánt a házimunkát, hiszen sokkal hasznosabb: tiszta lesz a lakókörnyezetünk, telik az idő, és hasznosnak érezzük magunkat. Ám más a helyzet, ha nem vár ránk egy fontos projekt a munkahelyen, vagy beadandó, esetleg vizsga az iskolában. Hiszen ekkor a fő motiváció, vagyis az idő bőve, és a másodlagos motiváció, vagyis az időhúzás eltűnik. Marad egyetlen motiváció, mégpedig az, hogy szeretnénk egy tiszta lakást. Ez sokszor nem elég.

Pedig a napi legfontosabb teendők ellátása a házban és a ház körül igen fontos. Nemcsak higiéniai szempontokat veszek alapul, mikor ezt állítom, habár nyilvánvalóan ez az egyik legfőbb indok. De mindemellett a lelki egészségünknek is nagyon jót tehetünk vele. A halogatás ugyanis egy olyan általános attitűd, ami akkor jelentkezik, ha nemkívánatos cselekvést kell végeznünk. Annyira elkeserít az a sok munka, ami előttünk áll, hogy inkább ráhagyjuk, nem gondolunk rá, és semmiképpen nem fogunk hozzá megcsinálni. Azonban, ha nem vigyázunk, ez egy állandó viselkedésformává válik. Előfordulhat, hogy minden feladatunkkal szemben kialakul bennünk egy általános apátia, afféle "ej, ráérünk arra még" - hozzáállás. A felelősségérzetünk tompul, megtanulunk hárítani, és egyre könnyebben alkalmazzuk a technikáinkat az élet minden területén, feladattól függetlenül. Ha nem szeretnénk ezzel a magunk által okozott nehézséggel megbirkózni, akkor még most kezdjünk el változtatni a mentalitásunkon.

Persze, mondhatjuk, hogy "ugyan, hiszen ez csak takarítás", de hamar rájöhetünk, hogy valójában nem az. A tisztaságra való igény az emberi természet velejárója. A legtöbben rendezett, tiszta, higiénikus környezetben szeretnek lenni, ám ha ennek érdekében sajnáljuk az erőfeszítéseket, az azt bizonyítja, hogy a minimális szükségleteink kielégítéséhez is lusták és alulmotiváltak vagyunk. Ha pedig ez így van, az később a testi higiéniában is megnyilvánulhat, nemcsak környezetünk higiéniájában.

Tehát: keressünk időt, alkalmat, motivációt a takarításhoz, hiszen rendszert, igényt, helyes időbeosztást és általános jó közérzetet vihet az életünkbe. Ha pedig elmulasztjuk, az sokkal távolabbra mutató következményekkel bírhat, mint a nem elég tiszta környezet.

Varga Ágnes Kata

Történetek a rendetlenségben – A cluttercore jelenség

A minimalista szemlélet hosszú ideig uralta a lakberendezési és életmódtrendeket, ám manapság egy új irányzat kezd elterjedni, amelyet cluttercore-nak hívnak. A letisztult terek, az üres polcok és a kapszulagardróbok korábban mind azt sugallták, hogy a boldogság a mértéktartásban rejlik. Csakhogy egy idő után az egyszerűségből éppen a személyesség és az egyediség érzése veszett el.

Húsvéti harmónia – Tudatos ünneplés a rohanó világban

A modern élet egyik legnagyobb kihívása, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a folyamatos rohanás és a valódi pihenés között. A húsvét különleges lehetőséget kínál arra, hogy kilépjünk a mindennapi rutinból, és tudatosan figyeljünk önmagunkra, valamint a környezetünkre. Ez az ünnep nemcsak hagyomány, hanem egyfajta szimbolikus megállás is, amely segít újraértékelni az életünket.

Túl sok ajándék húsvétkor? Így hat a gyerekekre, és ezt teheted helyette

A húsvét közeledtével a gyerekek izgatottan várják, mit rejt majd a kertben eldugott tojás, vagy milyen meglepetés lapul a kosárban. A csokinyuszik, játékok és apró ajándékok örömet okoznak, de könnyű átesni a ló túloldalára.

A tavasz megújulása – Húsvéti szokások modern köntösben

A húsvét a megújulás, az újjászületés és a tavasz ünnepe, amely évszázadok óta fontos szerepet tölt be a különböző kultúrákban. Az ünnep gyökerei mélyen a keresztény hagyományokban rejlenek, ugyanakkor a népi szokások is szervesen hozzátartoznak, így a húsvét egyszerre vallási és kulturális élmény.

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.