Miért ne halogassuk a takarítást?
- Dátum: 2019.11.13., 04:20
- Varga Ágnes Kata
- attitűd, beosztás, egészség, hatás, házimunka, higiénia, idő, környezet, következmény, lelki, motiváció, munka, ok, szabadidő, takarítás, testi, tipp, tisztaság
Az csak egy közkedvelt vicc, hogy az emberek gyakran takarítanak, hogy ezáltal mentesüljenek az egyéb teendőik alól. Az egyetemisták emlegetik gyakran tanulás-pótlék gyanánt a házimunkát, hiszen sokkal hasznosabb: tiszta lesz a lakókörnyezetünk, telik az idő, és hasznosnak érezzük magunkat. Ám más a helyzet, ha nem vár ránk egy fontos projekt a munkahelyen, vagy beadandó, esetleg vizsga az iskolában. Hiszen ekkor a fő motiváció, vagyis az idő bőve, és a másodlagos motiváció, vagyis az időhúzás eltűnik. Marad egyetlen motiváció, mégpedig az, hogy szeretnénk egy tiszta lakást. Ez sokszor nem elég.
Pedig a napi legfontosabb teendők ellátása a házban és a ház körül igen fontos. Nemcsak higiéniai szempontokat veszek alapul, mikor ezt állítom, habár nyilvánvalóan ez az egyik legfőbb indok. De mindemellett a lelki egészségünknek is nagyon jót tehetünk vele. A halogatás ugyanis egy olyan általános attitűd, ami akkor jelentkezik, ha nemkívánatos cselekvést kell végeznünk. Annyira elkeserít az a sok munka, ami előttünk áll, hogy inkább ráhagyjuk, nem gondolunk rá, és semmiképpen nem fogunk hozzá megcsinálni. Azonban, ha nem vigyázunk, ez egy állandó viselkedésformává válik. Előfordulhat, hogy minden feladatunkkal szemben kialakul bennünk egy általános apátia, afféle "ej, ráérünk arra még" - hozzáállás. A felelősségérzetünk tompul, megtanulunk hárítani, és egyre könnyebben alkalmazzuk a technikáinkat az élet minden területén, feladattól függetlenül. Ha nem szeretnénk ezzel a magunk által okozott nehézséggel megbirkózni, akkor még most kezdjünk el változtatni a mentalitásunkon.
Persze, mondhatjuk, hogy "ugyan, hiszen ez csak takarítás", de hamar rájöhetünk, hogy valójában nem az. A tisztaságra való igény az emberi természet velejárója. A legtöbben rendezett, tiszta, higiénikus környezetben szeretnek lenni, ám ha ennek érdekében sajnáljuk az erőfeszítéseket, az azt bizonyítja, hogy a minimális szükségleteink kielégítéséhez is lusták és alulmotiváltak vagyunk. Ha pedig ez így van, az később a testi higiéniában is megnyilvánulhat, nemcsak környezetünk higiéniájában.
Tehát: keressünk időt, alkalmat, motivációt a takarításhoz, hiszen rendszert, igényt, helyes időbeosztást és általános jó közérzetet vihet az életünkbe. Ha pedig elmulasztjuk, az sokkal távolabbra mutató következményekkel bírhat, mint a nem elég tiszta környezet.
Varga Ágnes Kata
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés
Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.