Miért ne halogassuk a takarítást?
- Dátum: 2019.11.13., 04:20
- Varga Ágnes Kata
- attitűd, beosztás, egészség, hatás, házimunka, higiénia, idő, környezet, következmény, lelki, motiváció, munka, ok, szabadidő, takarítás, testi, tipp, tisztaság
Az csak egy közkedvelt vicc, hogy az emberek gyakran takarítanak, hogy ezáltal mentesüljenek az egyéb teendőik alól. Az egyetemisták emlegetik gyakran tanulás-pótlék gyanánt a házimunkát, hiszen sokkal hasznosabb: tiszta lesz a lakókörnyezetünk, telik az idő, és hasznosnak érezzük magunkat. Ám más a helyzet, ha nem vár ránk egy fontos projekt a munkahelyen, vagy beadandó, esetleg vizsga az iskolában. Hiszen ekkor a fő motiváció, vagyis az idő bőve, és a másodlagos motiváció, vagyis az időhúzás eltűnik. Marad egyetlen motiváció, mégpedig az, hogy szeretnénk egy tiszta lakást. Ez sokszor nem elég.
Pedig a napi legfontosabb teendők ellátása a házban és a ház körül igen fontos. Nemcsak higiéniai szempontokat veszek alapul, mikor ezt állítom, habár nyilvánvalóan ez az egyik legfőbb indok. De mindemellett a lelki egészségünknek is nagyon jót tehetünk vele. A halogatás ugyanis egy olyan általános attitűd, ami akkor jelentkezik, ha nemkívánatos cselekvést kell végeznünk. Annyira elkeserít az a sok munka, ami előttünk áll, hogy inkább ráhagyjuk, nem gondolunk rá, és semmiképpen nem fogunk hozzá megcsinálni. Azonban, ha nem vigyázunk, ez egy állandó viselkedésformává válik. Előfordulhat, hogy minden feladatunkkal szemben kialakul bennünk egy általános apátia, afféle "ej, ráérünk arra még" - hozzáállás. A felelősségérzetünk tompul, megtanulunk hárítani, és egyre könnyebben alkalmazzuk a technikáinkat az élet minden területén, feladattól függetlenül. Ha nem szeretnénk ezzel a magunk által okozott nehézséggel megbirkózni, akkor még most kezdjünk el változtatni a mentalitásunkon.
Persze, mondhatjuk, hogy "ugyan, hiszen ez csak takarítás", de hamar rájöhetünk, hogy valójában nem az. A tisztaságra való igény az emberi természet velejárója. A legtöbben rendezett, tiszta, higiénikus környezetben szeretnek lenni, ám ha ennek érdekében sajnáljuk az erőfeszítéseket, az azt bizonyítja, hogy a minimális szükségleteink kielégítéséhez is lusták és alulmotiváltak vagyunk. Ha pedig ez így van, az később a testi higiéniában is megnyilvánulhat, nemcsak környezetünk higiéniájában.
Tehát: keressünk időt, alkalmat, motivációt a takarításhoz, hiszen rendszert, igényt, helyes időbeosztást és általános jó közérzetet vihet az életünkbe. Ha pedig elmulasztjuk, az sokkal távolabbra mutató következményekkel bírhat, mint a nem elég tiszta környezet.
Varga Ágnes Kata
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.