Menü

Y és Z generáció a digitalizáció világában

Hatféle generáció

Az 1920 után született nemzedékeket 6 generációra osztják a szakemberek. Az első csoport, akik 1920 és 1939 között születettek, ők az úgynevezett veteránok. A Baby Boom-korszak a második, ide tartoznak azok, akik 1940 és 1959 között születtek. Az X generációhoz az 1960 és 1979 között születettek tartoznak. Az Y generációba az 1980 és 1995 között, a Z generációba pedig az 1996 és 2007 között születetteket sorolják. Az alfa generáció elnevezést használják arra a nemzedékre, amelynek tagjai 2007 után születtek.

Az Y generáció

Az Y generáció már egy új típusú nemzedék, s mivel a születését az 1980-as évek vége és a 2000-es évek eleje közé teszik, „ezredfordulós” generációnak is nevezik őket. Jellemzőik, hogy mivel a számítógépekkel együtt nőttek fel, szinte a „technológia őrültjei”. A modern technika és a számítógép nélkül el sem tudják képzelni az életüket. Ezzel együtt azonban igen gyakorlatiasak, már iskolás korukban tudtak számítógépezni és mobiltelefont használni.
Társadalmi beilleszkedésük elemzése alapján alakították ki a „Pán Péter-szindróma” fogalmat, amely arra utal, hogy egy részük aktív munkavállalóként késleltetetten jelenik meg a munkapiacon. 25–30 éves felnőttek még a szülői otthonban élnek, igénybe veszik annak komfortját. A jelenség gyakran további tanulás, egy újabb diploma megszerzésének társadalmilag is preferált (long life learning) formájában nyilvánul meg. Kérdés, hogy a Pán Péter-szindróma mennyiben a munkapiaci helyzet következménye, amely nem képes felvenni a fiatal diplomásokat és mennyiben egy életmód elterjedésére vezethető vissza.Az Y generáció tagjainak munkahelyi teherbírása meghaladja a Z generációhoz tartozókét. Ennek oka a mobil okoseszközök és az internet mindent átható jelenlétének megtapasztalása a tengeren túlon, az azonnal elérhető információhoz és visszajelzéshez való hozzászokás.

Az Y generáció már egy fogyasztói társadalomba született bele, szüleik gyakran nehezen, kemény munka árán küzdötték fel magukat oda, ahol tartanak. A fiatalok azt látják, hogy mindezért nagy árat fizettek a szüleik, tönkrementek egészségileg, kiszolgáltatottá váltak a munkaerőpiacon. Ők már nem hajlandóak erre, nem akarnak „robotolni”, magától értetődik számukra, hogy karriert érnek el, jól keresnek. Hiába könnyíti meg azonban a technika az életüket, az Y nemzedék olyan világban vált felnőtté, ahol örökké sietnie kell, önmagát megvalósítani, karriert építeni.
Az Y generáció a fogyasztói társadalom alakítója és húzórétege, akik tökéletesen eligazodva a legújabb trendek között, a legpergőbb ritmusban élik az életüket. Egy a 2008-ban készített tanulmány szerint a nemzedék kereskedelmi megszólítására a legalkalmasabb többek között, ha a kedvenc programjaikat szponzorálják, valamint például a vírusmarketing.

A Z generáció

A Z generáció tagjai tipikusan különböznek az előző generációk, főleg a közvetlenül megelőző Y generáció tagjaitól. Ők már beleszülettek a digitális technológiák világába, amelyben számukra elképzelhetetlen élni mobiltelefonok, számítógépek és más digitális és kommunikációs eszközök használata nélkül. A Z generációra használt másik fogalom a Marc Prensky által alkotott „digitális bennszülöttek” kifejezés. A Z generáció tagjainak, mivel már egy új világban nőttek fel, teljesen megváltoztak a tanulási szokásai. Ez problémákat vet fel az oktatási rendszerben is, elsősorban a tanítási módszerek területén. A tanároknak nehéz átadniuk a tudásukat a fiataloknak, akik hozzá vannak szokva a gyors információáramláshoz és annak befogadásához. Képesek egyszerre több mindennel párhuzamosan is foglalkozni (multitasking). Egyre kevesebb időt töltenek olvasással, viszont egyre többet játszanak például számítógépes játékokkal. A Z generáció az Y generációhoz képest versengőbb, egyénközpontúbb értékrendet vall magáénak.
Az újításokra, különösen azok digitális kivitelezésére rendkívüli fogékonyságot mutatnak, s mindez szerencsés együttállásban van a munkavégzés, a munkafázisok digitalizációjának folyamatával.
Az idősebb generációknak hasznára válhat, hogy a digitális munkahely fogalma a fiatalok számára már nem idegen. Ebben a változásban zászlóvivő szerepet vállalhatnak.Önértékelésük reálisabb, nagyobb rugalmasságot tanúsítanak a munkahely megszerzéséért folytatott küzdelemben.
A kommunikációs eszközök fejlődésével és gyorsaságával egyre több információhoz jutnak, és ezeket máshogy dolgozzák fel, ami miatt másképp is gondolkodnak, mint az X vagy az Y generáció tagjai.

Szerző :Udvari Fanni

Legfontosabb tudnivalók az önkéntességről

Az önkénteskedésről sokaknak az jut eszébe, ahogyan maroknyi fiatalok csapata az afrikai szegényebb országokban éjt nappallá téve sebeket kötöz és ételt oszt. Ám segítségre szoruló embereket sokkal közelebb is találni, ráadásul ez a segítség nagyon sok mindenben megnyilvánulhat. Ha többet szeretnél tudni a témáról, íme, néhány hasznos információ.

A túledzésről valójában

A túledzés egy folyamat, nem pedig egyetlen túlpörgetett edzés következménye. Tehát hiába darálsz le bicepszre 30 sorozatot egy edzés alatt, attól még nem leszel túledzett. Ezt mondjuk okos ötletnek sem nevezném, viszont túledzeni még nem fogod magad vele.

A digitalizáció hatásai társadalmunkra

Az emberek és a mainál is „okosabb” technológiák egyre nagyobb átfedésbe kerülnek, az Internet of Things, vagyis a dolgok internete már nem csak egy elméleti paradigma, hanem a jelen valósága.

Erős Pistás szaloncukor, bögrés bejgli és más

Ha karácsony, akkor legtöbbünknek a halászlé, töltött káposzta és bejgli jut eszébe - legalábbis itthon ezeket fogyasztjuk karácsonykor. A világ más részein azonban teljesen más fogások kerülnek a karácsonyi asztalra és furcsa ünnepi szokásokból sincs hiány.

Rákkeltő ételek. Vajon van belőlük a konyhádban?

Nyugodtan kimondhatjuk, a rákos megbetegedések mintegy 35 százaléka a helytelen táplálkozás számlájára írható. Vajon mi kerüljön tiltólistára, ha tudatos, egészséges, betegségeket megelőző táplálkozás mellett döntünk?