Tudnivalók a mediterrán étrendről
- Dátum: 2019.09.15., 08:00
- Udvari Fanni
- diéta, egészség, életforma, mediterrán étrend, megvonás, tápanyag, táplálkozás, test, tudatosság
A mediterrán diéta a hagyományos, egészséges, görög és olasz ételekre alapoz, melyeknek köszönhetően csökkenti a testsúlyt, sőt, a 2-es típusú diabétesz, egyes szívbetegségek és az agyvérzés kialakulásának kockázatát is.
Tiltólista
A mediterrán étrend tiltólistáján a cukor, a cukros üdítők, a feldolgozott húsok - gépsonka, virsli -, a fehér liszt, az erősen tartósított élelmiszerek - tartós tej, ketchup, májkrém, és a hidrogénezett növényi zsírok szerepelnek.
Mi kell a diétához?
Naponta legalább 5 adagnyi zöldség és gyümölcs, ezen kívül gabonaféleség (lehetőleg teljes kiőrlésű), dió, rizs, főtt tészta durumbúzából, tengeri hal, vörösbor, olívaolaj. Kisebb mennyiségben fogyaszthatók sovány tejtermékek, szárnyasok. Az étrend olyan, mint egy fogyókúra, ám nagyon finom és változatos falatokat kínál.
Bizonyított tények
A kutatások azt mutatják, hogy a Földközi-tenger mentén fekvő országok lakóinak körében jóval alacsonyabb a szív- és érrendszeri valamint a krónikus megbetegedésekben szenvedők aránya, mint a más vidékeken élők körében. Egy washingtoni vizsgálat során 202 olyan személyt vizsgáltak meg, akik a megelőző hat hétben szívinfarktuson estek át. A páciensek 25%-át zsírszegény diétára fogták, 25%-ukat mediterrán diétán tartották, a többiek (50%) pedig a hagyományos, kórházi szokások szerint étkeztek. Az eredmények igen meglepőek voltak: a zsírszegény és a mediterrán diéta követői 83%-a élték túl problémák nélkül az elkövetkezendő négy évet, a hagyományos étrendet követő csoport tagjainak viszont csak 53%-a. Az étrend magas flavonoidtartalmánál fogva a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is csökkenti.
A mediterrán diéta 8 aranyszabálya
1. A diéta alapja gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék, főtt tészta, rizs, bab, dió és krumpli bőséges fogyasztása.
2. Az évszaknak megfelelő friss élelmiszereket részesíti előnyben. Törekedjünk arra, hogy mindig az idénynek megfelelő zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk, mert azokban kevesebb vegyszermaradványt, és sokkal több vitamin található.
3. Az ételek elkészítéséhez minden egyéb zsiradékot mellőzni kell, helyette olívaolajat kell használni.
4. A napi étrendbe – mérsékelt mennyiségben – építsük be a zsírszegény joghurtot és sajtot.
5. Vörös húsok helyett hetente kétszer hal és egyszer szárnyas, illetve legfeljebb négy tojás fogyasztása ajánlott. Ám a vörös hús kedvelőinek sem kell teljes mértékben lemondani kedvencükről, csupán havonta néhány alkalommal ajánlatos 340-450 gramm mennyiséget fogyasztani.
6. Az elfogyasztott zsír az összenergia 25-35 százaléka legyen (ebből a telített zsír ne legyen több 7-8 százaléknál).
7. A napi desszert elsősorban friss gyümölcs legyen; egyéb édességek (csoki, sütemény, stb.csak hetente 1-2 alkalommal megengedett.
8. Mérsékelt mennyiségben ajánlott étkezés közben vörösbor fogyasztása: a férfiaknak napi 1-2 pohár, a nőknek 1 pohár javasolt, de ez természetesen nem kötelező.
Kutatások szerint a mediterrán étrend szerint étkezőknek jobbak a kognitív funkciói, kevésbé veszélyezteti őket az Alzheimer-kór és a memóriazavarok, ráadásul a depressziós tünetek is ritkábban érintik őket. Egy másik vizsgálat szerint ez az étrend az ízületi panaszokkal, mozgásszervi betegségekkel élőkre is jó hatással van: kevesebb fájdalomról és az életminőség javulásáról számoltak be.
A mediterrán diéta alatt nemcsak finom és egészséges ételeket fogyaszthatunk, hanem zsírpárna is lassan, de biztosan kezd eltűnni testünkről.
Szerző :Udvari Fanni
Furcsa betegségek, amikor a test különös üzeneteket küld
Az emberi szervezet bonyolult rendszer, amelyben számtalan folyamat zajlik egyszerre. Sok betegség jól ismert, könnyen felismerhető, és hétköznapi jelenségnek számít. Léteznek azonban olyan ritka, különös vagy éppen megdöbbentő kórképek, amelyek szinte már a hihetetlenség határát súrolják. Ezek a furcsa betegségek nem csupán orvosi ritkaságok, hanem bepillantást engednek abba, mennyire sokféle módon képes a testünk reagálni, alkalmazkodni vagy éppen hibásan működni.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Skarlát, a vörös gyermekbetegség
Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.