Mit mivel?
- Dátum: 2019.09.06., 01:04
- Martinka Dia
- biobolt, bulgur, búzadara, cukormentes, egészséges, életmódváltás, felszívódás, gyümölcs, hajdina, joghurt, kalória., köles, növényi tej, nyírfacukor, olajos mag, quinoa, reformélelmiszer, sütés, szitokszó, tea, zsírtartalom
Életmódváltás. Szitokszó. A blabla részét átugorva, - hiszen az alapokat már mindenki ismeri, hallotta - konkrétan az érdekli a többséget, hogy pontosan mit mivel helyettesíthet főzéskor, hogy annak élvezeti értéke, íze ugyanolyan finom legyen, a sütésnél pedig könnyű legyen vele dolgozni, habarásnál is boldoguljunk vele, de a piskótatekercs is szépen sikerüljön.
Persze túl drága se legyen és könnyen be lehessen szerezni az alapanyagokat.
A főtt fehér rizs helyett mindenképp mást ajánlanék, nagyon jó köret a bulgur helyette, ami lényegében zabtöret, vagy hajdina, quinoa, köles.

A finomított, gyors felszívódású búzadara helyett készítsünk túrógombócot például zabkorpából, vagy egészen aprószemű zabpehelyből. Panírmorzsa helyett is zabkorpát ajánlanék, vagy esetleg - és ezt a 82 éves dédimamám oldotta meg így, aki nem használ zabkorpát – darált vagy apróra vágott dióban, mandulában forgassuk meg a tojásos hússzeleteket, zöldségeket.
A lekvárbefőzéshez édesítőt, például nyírfacukrot használjunk, és máris megvan a saját készítésű, magas gyümölcs tartalmú cukormentes házi lekvárkészletünk, ami a boltban horror összegekbe kerül, de ugyanez befőttel is elkészíthető.
A süteményeket mi különféle lisztkeverékekkel szoktuk megoldani, de a legegyszerűbb, univerzális megoldás a zabpehelyliszt, mert egyszerű vele dolgozni, és bármelyik élelmiszerboltban, bioboltban már beszerezhető, s nem is tartom - a többi reform élelmiszerhez képest - drágának. Ezt lehet a későbbiekben más szénhidrátcsökkentett lisztekkel, vagy proteinporral keverni, növelve rost – és fehérjetartalmát és csökkentve szénhidráttartalmát.
A tejbegríz helyett is zabbal dolgozunk, finom zabkását készíthetünk zabkorpából, vagy aprószemű zabpehelyből.
A reggeliző pelyhek egészségesnek hazudott bolti átverése hatalmas csapda egy diétában, nagy részük cukros, így készíthetünk magunk is müzlikeveréket zabpehelyből, aszalt gyümölcsökből, cukormentes csokoládéból, lenmagból, olajos magvakból, amit tejjel, vagy natúr joghurtba keverve fogyaszthatunk.

Aki a tejterméket kerüli, növényi tejekkel, tejszínekkel, főzőkrémekkel helyettesíthet, például kókusztej, mandulatej, kókusztejszín, zabkrém, rizskrém, növényi sajtok.
A zsíros sajtkészítményeket amúgy is ajánlott diéta alatt zsírszegény túróra, mozzarella lightra, csökkentett zsírtartalmú sajtokra cserélni, igaz utóbbinál pont elveszik a krémes sajt íz élménye, de valamit valamiért. Cukros üdítők helyett készíthetünk cukormentes gyümölcsteákat, vagy limonádékat, cukros kakaópor helyett vásároljunk natúr kakaót, amit természetes édesítőkkel magunk édesíthetünk. A cukros bolti gyümölcsjoghurtokat is készíthetjük magunk, hatalmas mennyiségű hozzáadott cukortartalmukat friss vagy fagyasztott gyümölcsökre és kevés édesítőre cserélve. Olajban sült krumpli helyett sütőben sütött édesburgonyát javaslok, s mindent, amit eddig bő zsírban késíztettünk, ezentúl sütőben, kevés kókuszolajjal megspriccelve, például rántott húst, fasírtot. Anyukám és a dédimamám is sütőben süti már a fasírtot és a rántott húst, bár először nagy szemeket meresztettek az ötletemre, hiszen nem ez a megszokott, pedig ez is remekül működik. S még csak olajszag sincs a lakásban. Bolti húsleveskockák helyett fűszereket használjunk, konzervek helyett friss zöldséget és gyümölcsöt, zsíros majonéz helyett natúr joghurtot, finomított étolaj helyett pedig olívaolajat és kókuszzsírt.
Napi 1700 kalóriát meg lehet enni csokiból, péksüteményből, sült krumpliból is, meg zöldségekből, tejtermékekből teljes kiőrlésű gabonákból és egészséges zsírokból is. A különbség azonban nem mindegy. Sok apró lépés, melyek napról napra közelebb visznek az egészségesebb élethez.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hogyan takarékoskodhatunk otthon az energiával?
Az energiaárak alakulása és a fenntarthatóság iránti egyre nagyobb figyelem miatt ma Magyarországon is sok család keresi a lehetőséget arra, hogyan csökkentheti otthona energiafogyasztását. A jó hír az, hogy nem feltétlenül kell milliókat költeni korszerűsítésre ahhoz, hogy érezhető megtakarítást érjünk el.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.