Érdemes-e beolvadni a tömegbe, csak hogy jó viszonyban légy egy csoporttal?
- Dátum: 2019.09.04., 07:08
- Varga Ágnes Kata
- barátság, csapat, csoport, egészség, egyén, egyéniség, elv, érdek, érdeklődés, kapcsolat, kérdés, kommunikáció, közösség, lélek, lelkiismeret, meggyőződés, pszichológia, szabadidő, személyiség, szerep, tag, társ, társaság, viselkedés
A kérdés pedig valójában az, hogy a személyiségünk belső jegyei egyeznek-e a csoport arculatával, és ha igen, milyen mértékben. Ez ugyanis meghatározza, hogy a csoporton belül milyen helyzetbe, szerepbe kerülünk. Ezek a szerepek nem állandóak, és nem mintaszerűek, de van néhány sztereotip tag, aki minden csoportban kiválasztásra kerül. Ilyen például az origó, vagyis a csoport középpontja. Ő könnyen mozgat szálakat, mindenkivel kapcsolatot tud tartani, és valahogy mindenki úgy érzi, hogy vele jó viszonyban kell lenni. Vannak hallgatók, akik általában ritkábban szólnak hozzá a közös beszélgetésekhez, kevesebbszer szorgalmazzák a találkozást, és a csoportot inkább egyének összességeként kezelik, nem egy nagy egészként, ami megtörhetetlen. Egyenként jól tudnak kommunikálni a tagokkal, de a csoportban meglehetősen hallgatagok. És sajnos minden csapatban vannak olyanok, akikre valahogyan másképp néznek. Vagy azért, mert valamilyen elvárásoknak nem felelnek meg, vagy azért, mert nincsenek olyan jó kapcsolatban a többiekkel.
Mit kell tenni, ha érzed, hogy te vagy az, aki eltér a többiektől? Érdemes feladni a személyiséged kis részét azért, hogy a közösség tagjai közé jobban be tudj illeszkedni? Valójában nem. De természetesen lehet tenni azért, hogy csökkenjen az a gát, ami elválaszt a teljes beilleszkedéstől. Készülhetsz a közös témákból, érdeklődhetsz a többiek iránt, lehetsz kedves, előzékeny, és fordulhatsz bizalommal a társakhoz. Ez mind nem is olyan nehéz, csak némi odafigyelést igényel. De a szokásaidat és a viselkedésedet, az elveidet megváltoztatni csak azért, hogy mások kedvében járj, sohasem szabad.
Vegyünk néhány konkrét példát! Ha a csapat, amelynek részese vagy, sűrűn szeret eljárni egymáshoz, esetleg együtt buliznak, közös programokat szerveznek, akkor jó, ha a programok legnagyobb részében te is részt veszel. Hogy miért? Mert ha áldozol rájuk a szabadidődből, azt később értékelni fogják. De ha az események során valami olyanra szeretnének rávenni, ami ellenkezik a meggyőződéseddel, akkor azt finoman visszautasíthatod, lelkiismeret-furdalás nélkül. A véleményed elfogadása az ő feladatuk, de annak tálalása a tiéd. Lehet úgy is véleményt nyilvánítani, hogy senkit sem bántasz meg vele. Fontos azonban, hogy légy ebben a kérdésben elég határozott. És hidd el, csak azért, mert van olyan dolog, amiben nem szeretnél részt venni, még nem biztos, hogy benned van a hiba. De ha igazán igyekszel, hogy kellemes társaság légy, akire számíthatnak, előbb-utóbb biztosan kedvelni fognak azért, amilyen vagy. Nem kell ezért megváltoznod.
Varga Ágnes Kata
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
Zónás takarítás, egy trükk, amivel könnyebb rendben tartani az otthonunkat
Mennyien küzdünk azzal, hogy próbáljuk életterünket rendezetten és tisztán tartani, de nem mindig sikerül? Íme, egy tipp, hogy könnyebb legyen.
Feng shui a hálószobában – így alakíthatunk ki nyugodt és harmonikus pihenőteret
Megannyi elv szerint rendezhetjük be hálószobánkat, hogy a pihenés és kikapcsolódás helye legyen, nézzük, mit mond a feng shui erről.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?