Menü

Még eltart egy darabig…

El bizony. Az első fagyokig biztos. És olykor szinte lehetetlen enyhíteni a tüneteket. Minden évben előre félve várom a szeptembert. Parlagfűszezon én így szeretlek.

Hazánkban kb. 2 millió ember szenved pollenallergiában. Én vagyok az egyik. Az elkövetkező napokban pedig a parlagfű pollen-koncentrációja az ország nagy részén várhatóan továbbra is nagyon magas marad-olvasom a neten. Nem nyugtat meg a hír. A növénnyel erősen fertőzött területek közvetlen környezetében extrém szintű parlagfű-pollenterhelés is előfordulhat - és elő is fordul. Nap, mint nap tapasztalom. El sem kell olvasnom a pollen-koncentrációról érkező friss híreket, hiszen pontosan érzem. Tulajdonképpen a parlagfűszezonban nagyon szeretnék még egy kezet növeszteni, amivel folyamatosan tudom az orrom vagy a szemem törölgetni, dörzsölni, akkor egész jól boldogulnék.

Tanár vagyok. Ki nem állhatom, mikor szeptemberben a diákok elég úgy kell oda állnom tanítani, beszélni, magyarázni, hogy olyan a hangom, mint aki víz alatt beszél, a szeme vörös és könnyezik, a tüsszögésre már nem is várom el, hogy azt mondják „egészségére”, a patikus anyukámtól kapott erős orrsprayt pedig - bár a lelkemre kötötte, hogy csak ritkán fújjam – mértéktelenül használom. Betegen egész nap a túlélésre játszom. Sajnos mivel tudom, hogy a tünetek a fagyokig kitartanak, csak abban bízhatok, hogy néhány teendővel enyhíteni tudom a szenvedésemet.

Gyógyszert bevallom, egy ideje nem szedek, a teák, krémek, illóolajak nem váltak be, ezért jó ideje más megoldások felé fordulok, mikor a megoldást keresem. Mert valami segítség kell, ez nem vitás. Amit ilyenkor tehetünk, mindössze néhány apróságnak tűnő dolog, mégis némileg eszköz a tünetekkel vívott harcban.

Az első és legfontosabb tényező az időjárás. Ha szeles idő van, akkor kérhetjük az utolsó kenetet gyakorlatilag, semmit nem tehetünk, mint szenvedünk a pollentartalomtól, ha azonban esős, csapadékos az idő, akkor némiképp átmeneti enyhülést remélhetünk. Nagyon sokat segít a gyakori hajmosás és ágyneműváltás, s bizonyos keresztallergiát okozó élelmiszerek kerülése (paradicsom, görögdinnye) illetve a tejfogyasztás felfüggesztése.

A keresztallergia nem más, mint egy olyan jelenség, melynek során valamilyen zöldség vagy gyümölcs elfogyasztása túlérzékenységi reakciót vált ki olyan embereknél, akik valamilyen növényi pollenre allergiásak. Akik a parlagfűre allergiásak, a következő gyümölcsök és zöldségek fogyasztása lehet még problémás: banán, cukkini, articsóka, uborka, paprika, napraforgóolaj és napraforgómag. A bogyós gyümölcsök, a citrusgyümölcsök, a füge, a földimogyoró, az ananász, a gránátalma és a mangó fogyasztása is okozhat allergiás tüneteket azoknál, akik a parlagfű pollenjeire is érzékenyek.

Érdemes otthonunkat is tisztán tartani, például fontos, hogy gyakrabban porszívózzunk, sokszor mossunk fel, munkából hazaérve pedig öltözzünk át, tusoljunk le, azonban a parlagfű-allergia elleni küzdelmet nem akkor kell elkezdeni, amikor az első tünetek megjelennek.

Az immunterápián minden évben elgondolkodom, volt már, hogy az segített, hogy tavasszal elkezdtem inni a parlagfűkivonatot és mondhatni, akkor kevésbé viselt meg a pollenszezon. Immunterápiával a tünetek már az első évben jelentősen enyhülhetnek, de teljesen csak a harmadik-ötödik évtől várható a megszűnésük, mégis azt hiszem, megéri jövőre megpróbálnom.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?