De nehéz az iskolakezdés!
- Dátum: 2019.09.01., 21:10
- Boros Tamás
- gyerek, iskolaola, kelés, korán, mellékhatás, szülő
Ilyen szempontból mindegy is, hogy a világ mely táján élünk. Egy jó nap egy jól átaludt éjszakával indul, ideális esetben. Szakemberek szerint, amennyiben a nyáron hozzászokik szervezetünk, hogy kicsit, vagy éppen sokkal később kelünk, vagy kel a gyermek, akkor érdemes szépen, fokozatosan hozzászoktatnunk magunkat a kötelező átálláshoz, mintsem hogy, teszem azt, idén szeptember 2-án hirtelen teljesen más időpontban fel kelljen kelni. Egy példával szemléltetve: Ha a gyermek rendszeresen 8-8.30-kor kelt fel a nyári szünetben, akkor nagyon nagy átállás a számára, ha hétfőn hirtelen 6-6.30-kor kell kinyitnia a szemét. De akárhogy is, ezzel párhuzamosan hozzá kell szoktatnunk a gyermeket a precíz, pontos időben történő lefekvéshez, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy idejében kipattanjon az ágyból. Már aki kipattan onnan.
Persze különbséget kell tenni gyermek és gyermek között. Nem mindegy, hogy egy 6-8-10 éves kisgyermekről beszélünk, vagy egy kamasz középiskolásról. A tanítás kezdetének komoly hatása van a diákok tanulására és eredményeire. Egy amerikai kutatás kimutatta azt, hogy a kamaszoknál ez a társadalmi elvárás, hogy korábban kell kelni, rossz hatással lehet az egészségükre és a jó közérzetükre, az emésztést, a szívritmust, a testhőmérsékletet, az immunrendszer működését, a figyelmet és a szellemi egészséget is hátrányosan befolyásolhatja.
És nem csak a kamaszoknál, teszem ezt már én hozzá. Egyébként is van egy erős társadalmi igény, az Egyesült Államokban ugyanúgy, mint Magyarországon, hogy akár csak egy órahosszával, de később kezdődjön az iskola. A már említett amerikai kutatásban ezt kipróbálták: Két középiskolából két csoportnyi tinédzsert vontak be. Mindkét csoportba kerültek gyerekek mindkét iskolából. Az első csoportban lévő 92 diák két hétig napi 24 órán át viselt csuklómonitort 2016 tavaszán, amikor a tanítás 7.50-kor kezdődött. 2017-ben, hét hónappal a későbbi, 8.45-ös kezdés bevezetése után a második csoport 88 tanulója szintén csuklómonitort kapott. A csuklópántok érzékelői segítségével tudták mérni, hogy a kamaszok mikor és mennyit aludtak és mikor voltak ébren. A tanulmány szerint a kutatásban részt vevő kamaszok tanulmányi eredménye is javult.
Persze szándék ide vagy oda, azért sok minden befolyásolja, hogy se az USA-ban, se Magyarországon ne legyen változás. A szülők reggeli kelése, a tömegközlekedés menetrendje, a boltok nyitvatartása, hogy ki vigyázzon egy kisebb gyermekre. Ezek a társadalmi konvenciók nehezítik, jelentősen hátráltatják a szükséges “reformokat”. Kérdés, mi a fontosabb: A bevásárlás, vagy a kipihentség?
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.