Menü

Szolizz nyugodtan! Ne szolizz, nagyon ártalmas!

„Szolizz nyugodtan!” „Ne szolizz, nagyon ártalmas!” Ezek váltakoznak kábé manapság, amikor a mesterséges fényfürdőt firtatva beleállok olyan vitákba, melyeknek se vége, se hossza. Mi az igazság és kinek szabad hinnünk?

Annak semmiképp, aki a mértéktelen szolizástól már égettbarna, de annak sem kell bedőlnünk, aki azzal ijesztget, mennyire káros és azt rikácsolja, hogy mindenki bőrrákos lesz tőle. A lényeg az, hogy az UV sugárzásnak 3 tartománya van:

A: a pigmentsejtek aktivizációja, vagyis a gyors barnulás tartománya

B: egészséges mértékben elősegíti a D vitamin képződését

C: ezt elvileg kellene, hogy szűrje a légkör és az ózonpajzs.

Az UV-A sugárzás a legkevésbé veszélyes az egészségre. Ez a fény jótékony hatást fejt ki a szervezetre. Az UV-B sugárzás jótékony hatással van az egészségre, ám túl nagy dózisban növeli a bőrrák kockázatát. Normális körülmények között elnyeli a Föld ózonrétege, ám ha nagy mennyiségben éri testünket, leégünk és rákos elváltozásokat okozhat a bőrünkön. Az UV-C sugárzás pedig a legerősebb, a legártalmasabb és a legveszélyesebb sugárzás, de szerencsére az ózonréteg egyelőre teljesen kiszűri!

Az egyik legfontosabb tanács és legbölcsebb álláspont a vitában, hogy a mérték az érték. A dózistól függ, hogy a szoláriumban eltöltött idő káros, vagy jótékony hatású.

A szolárium mellett szóló érvek egyike, hogy a D vitamin termelődése mellett a depresszió kezelésére is alkalmas, fertőtlenítő hatása miatt pedig elősegíti a bakteriális bőrproblémák mérséklését, jót tesz a pattanásos, aknés bőrrel, továbbá jó hatással van az immunrendszerre, esztétikus a szépen barnított bőr, a szoláriumban töltött nyugodt pár perc sziesztáról nem is beszélve. Mértéktelen alkalmazása, túlzottan hosszú ideig történő és gyakori használata azonban káros és veszélyes.

Szerencsére mára a szolárium technika képessé vált a megfelelő erejű és összetételű, kontrollált fény előállítására. A kérdés már csak az, hogy hogyan és mennyit használjuk a mesterséges napfényt. Arra a kérdésre, hogy „hogyan kell szoláriumozni?” talán sokan legyintenek, mintha tisztában lennének a pontos válasszal, azonban sokan nem veszik figyelembe, hogy a szolizásnak is megvannak a maga szabályai:

A kezdők fokozatosan szoktassák bőrüket a szoláriumhoz és mértékletesen használják. Soha nem szabad megégni, megpirulni. Anyajegyeinket, szemölcseinket, bőrünket védőkrémekkel vigyázzuk és használjuk a nem véletlenül odakészített védőszemüveget! A fényfürdő után azonnal gondoskodjunk róla, hogy elegendő vizet megigyunk.

Manapság mindennapjainkat mesterséges megvilágításban éljük és nem részesülünk elegendő természetes napfényben, emiatt sokaknál alakulhat ki D vitamin hiány, főleg télen, ezért a szakemberek állítása szerint heti két, ésszerű és mértékletes napozás, szolárium használat megengedett.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért

A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.

A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen

Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.