Menü

Szolizz nyugodtan! Ne szolizz, nagyon ártalmas!

„Szolizz nyugodtan!” „Ne szolizz, nagyon ártalmas!” Ezek váltakoznak kábé manapság, amikor a mesterséges fényfürdőt firtatva beleállok olyan vitákba, melyeknek se vége, se hossza. Mi az igazság és kinek szabad hinnünk?

Annak semmiképp, aki a mértéktelen szolizástól már égettbarna, de annak sem kell bedőlnünk, aki azzal ijesztget, mennyire káros és azt rikácsolja, hogy mindenki bőrrákos lesz tőle. A lényeg az, hogy az UV sugárzásnak 3 tartománya van:

A: a pigmentsejtek aktivizációja, vagyis a gyors barnulás tartománya

B: egészséges mértékben elősegíti a D vitamin képződését

C: ezt elvileg kellene, hogy szűrje a légkör és az ózonpajzs.

Az UV-A sugárzás a legkevésbé veszélyes az egészségre. Ez a fény jótékony hatást fejt ki a szervezetre. Az UV-B sugárzás jótékony hatással van az egészségre, ám túl nagy dózisban növeli a bőrrák kockázatát. Normális körülmények között elnyeli a Föld ózonrétege, ám ha nagy mennyiségben éri testünket, leégünk és rákos elváltozásokat okozhat a bőrünkön. Az UV-C sugárzás pedig a legerősebb, a legártalmasabb és a legveszélyesebb sugárzás, de szerencsére az ózonréteg egyelőre teljesen kiszűri!

Az egyik legfontosabb tanács és legbölcsebb álláspont a vitában, hogy a mérték az érték. A dózistól függ, hogy a szoláriumban eltöltött idő káros, vagy jótékony hatású.

A szolárium mellett szóló érvek egyike, hogy a D vitamin termelődése mellett a depresszió kezelésére is alkalmas, fertőtlenítő hatása miatt pedig elősegíti a bakteriális bőrproblémák mérséklését, jót tesz a pattanásos, aknés bőrrel, továbbá jó hatással van az immunrendszerre, esztétikus a szépen barnított bőr, a szoláriumban töltött nyugodt pár perc sziesztáról nem is beszélve. Mértéktelen alkalmazása, túlzottan hosszú ideig történő és gyakori használata azonban káros és veszélyes.

Szerencsére mára a szolárium technika képessé vált a megfelelő erejű és összetételű, kontrollált fény előállítására. A kérdés már csak az, hogy hogyan és mennyit használjuk a mesterséges napfényt. Arra a kérdésre, hogy „hogyan kell szoláriumozni?” talán sokan legyintenek, mintha tisztában lennének a pontos válasszal, azonban sokan nem veszik figyelembe, hogy a szolizásnak is megvannak a maga szabályai:

A kezdők fokozatosan szoktassák bőrüket a szoláriumhoz és mértékletesen használják. Soha nem szabad megégni, megpirulni. Anyajegyeinket, szemölcseinket, bőrünket védőkrémekkel vigyázzuk és használjuk a nem véletlenül odakészített védőszemüveget! A fényfürdő után azonnal gondoskodjunk róla, hogy elegendő vizet megigyunk.

Manapság mindennapjainkat mesterséges megvilágításban éljük és nem részesülünk elegendő természetes napfényben, emiatt sokaknál alakulhat ki D vitamin hiány, főleg télen, ezért a szakemberek állítása szerint heti két, ésszerű és mértékletes napozás, szolárium használat megengedett.

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.

Allergia vagy megfázás – hogyan különböztessük meg?

Az elmúlt hetekben én is folyamatosan küzdök a tüsszögéssel, orrfolyással és a viszkető, könnyező szemekkel, így pontosan tudom, milyen nehéz eldönteni, vajon megfázásról van szó, vagy valamilyen allergiás reakcióról. A közönséges megfázás és a szezonális allergiák tünetei sok ponton hasonlítanak egymásra, ezért gyakran zavarba ejtő lehet a különbség felismerése.

Oldalt fekve alszol? – előnyök, hátrányok a testünkre nézve

Ahány ember, annyiféle alvási szokás, melegben, hidegben, hason, háton vagy oldalt fekve, mindenkinél más. Nézzük, mi a helyzet az oldalt fekvéssel.

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.