Menü

Szolizz nyugodtan! Ne szolizz, nagyon ártalmas!

„Szolizz nyugodtan!” „Ne szolizz, nagyon ártalmas!” Ezek váltakoznak kábé manapság, amikor a mesterséges fényfürdőt firtatva beleállok olyan vitákba, melyeknek se vége, se hossza. Mi az igazság és kinek szabad hinnünk?

Annak semmiképp, aki a mértéktelen szolizástól már égettbarna, de annak sem kell bedőlnünk, aki azzal ijesztget, mennyire káros és azt rikácsolja, hogy mindenki bőrrákos lesz tőle. A lényeg az, hogy az UV sugárzásnak 3 tartománya van:

A: a pigmentsejtek aktivizációja, vagyis a gyors barnulás tartománya

B: egészséges mértékben elősegíti a D vitamin képződését

C: ezt elvileg kellene, hogy szűrje a légkör és az ózonpajzs.

Az UV-A sugárzás a legkevésbé veszélyes az egészségre. Ez a fény jótékony hatást fejt ki a szervezetre. Az UV-B sugárzás jótékony hatással van az egészségre, ám túl nagy dózisban növeli a bőrrák kockázatát. Normális körülmények között elnyeli a Föld ózonrétege, ám ha nagy mennyiségben éri testünket, leégünk és rákos elváltozásokat okozhat a bőrünkön. Az UV-C sugárzás pedig a legerősebb, a legártalmasabb és a legveszélyesebb sugárzás, de szerencsére az ózonréteg egyelőre teljesen kiszűri!

Az egyik legfontosabb tanács és legbölcsebb álláspont a vitában, hogy a mérték az érték. A dózistól függ, hogy a szoláriumban eltöltött idő káros, vagy jótékony hatású.

A szolárium mellett szóló érvek egyike, hogy a D vitamin termelődése mellett a depresszió kezelésére is alkalmas, fertőtlenítő hatása miatt pedig elősegíti a bakteriális bőrproblémák mérséklését, jót tesz a pattanásos, aknés bőrrel, továbbá jó hatással van az immunrendszerre, esztétikus a szépen barnított bőr, a szoláriumban töltött nyugodt pár perc sziesztáról nem is beszélve. Mértéktelen alkalmazása, túlzottan hosszú ideig történő és gyakori használata azonban káros és veszélyes.

Szerencsére mára a szolárium technika képessé vált a megfelelő erejű és összetételű, kontrollált fény előállítására. A kérdés már csak az, hogy hogyan és mennyit használjuk a mesterséges napfényt. Arra a kérdésre, hogy „hogyan kell szoláriumozni?” talán sokan legyintenek, mintha tisztában lennének a pontos válasszal, azonban sokan nem veszik figyelembe, hogy a szolizásnak is megvannak a maga szabályai:

A kezdők fokozatosan szoktassák bőrüket a szoláriumhoz és mértékletesen használják. Soha nem szabad megégni, megpirulni. Anyajegyeinket, szemölcseinket, bőrünket védőkrémekkel vigyázzuk és használjuk a nem véletlenül odakészített védőszemüveget! A fényfürdő után azonnal gondoskodjunk róla, hogy elegendő vizet megigyunk.

Manapság mindennapjainkat mesterséges megvilágításban éljük és nem részesülünk elegendő természetes napfényben, emiatt sokaknál alakulhat ki D vitamin hiány, főleg télen, ezért a szakemberek állítása szerint heti két, ésszerű és mértékletes napozás, szolárium használat megengedett.

Hasmasszázs, az emésztés érdekében

Évezredek óra tudjuk, hogy a masszázs mennyire egészséges, hát miért ne alkalmazhatnánk a hasunkon is.

Megfázás ellen hagymával: három immunerősítő házi gyógymód

A hagyma, a méz és a gyömbér régóta része a házi praktikáknak. A hűvösebb hónapokban sokan fordulnak a természetes alapanyagokhoz, ha kapar a torkuk, folyik az orruk vagy enyhíteni szeretnék a megfázás kellemetlen tüneteit. Bár ezek a módszerek nem helyettesítik az orvosi kezelést, egyes házi készítmények segíthetnek a komfortérzet javításában és a tünetek enyhítésében.

Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?

Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget

Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.