Kezelések előtt vagy mellett - Mit tehetünk a pollenszezon kellős közepén?
A pollenallergiásoknak rosszak az előrejelzések a következő napokra-hetekre az Országos Meteorológiai Szolgálattól. Azt írják, a parlagfű pollenkoncentrációja északon, északnyugaton jellemzően a magas, az ország többi részén a nagyon magas tartományban alakul. Mindezek mellett az Országos Tisztifőorvos saját facebook oldalán is jelzi, hogy a következő napokban emelkedni fog a parlagfű pollenkoncentrációja. Ő is kiemeli a különösen „szennyezett” területeket, mint az Alföld, a főváros térsége, valamint a Dunántúl keleti területei. Ezeken a helyeken is egyre többfelé lehet számítani magas parlagfű pollenkoncentrációra. Ez I. fokú riasztást jelent.
Később pedig, elsősorban az Alföld keleti területein, nagyon magas koncentrációban lehet a parlagfű pollenje, ami II. fokú riasztást jelent.
A leggyakoribb tanácsok, amiket szakértőktől kaphatunk, már a létező allergiás tünetek enyhítésére szólnak, mint az orrspray, a bőrre kenhető kenőcs, az immunterápia. Fontos, sőt elsődleges ezzel, mint mindennel kapcsolatban megjegyezni, hogy bármiféle tünettel szakemberhez kell fordulnunk. Ráadásul egyre több idős ember is allergiás lesz, olyanok is, akikre ez eddig nem volt jellemző, tehát eddigi életükben nem is volt jellemző, hogy allergiás reakciókkal orvoshoz fordultak volna. Tehát nem pusztán veleszületett tulajdonság az allergiára való hajlam.
De a kezeléseken túl máshogy s tehetünk az allergia ellen. Hajnali órákban javasolt a szellőztetés, de aki allergiás, az pollenszezonban ne a levegőn szárítsa a ruháit, mert akkor könnyen rátapadnak a pollenek. Sőt, mivel jellemzően ez nem mosáshoz kötött, ezért napközben is ránk tapadhat, így amikor hazaértünk, rögtön érdemes átöltözni. Meglepő vagy sem, de mindemellett a gyakori hajmosás is jó, sőt alkalmazandó megoldás a szakemberek szerint, ugyanis hajunkról az ágyneműbe is kerülhetnek a pollenek, ezért fokozódhatnak éjszaka a tünetek.
Ezen tünetek enyhítésében fontos a pollennaptár is. Mindig figyeljük az előrejelzést és a naptárat is! A pollenek még ősszel is velünk lesznek.
Erő a tányéron – mit tehetünk magunkért endometriózis mellett?
Az endometriózis egy krónikus, gyakran fájdalmas nőgyógyászati betegség, amelyben a méh belső nyálkahártyájához hasonló szövet a méhen kívül, leggyakrabban a petefészkeken, a petevezetőkön, a hasüregben vagy akár a húgyhólyagon és belek körül is megjelenik.
Viszket, vakar – mi az? Rühesség!
A rühesség (scabies) egy rendkívül fertőző bőrbetegség, amit a Sarcoptes scabiei nevű mikroszkopikus atka okoz. Bár kellemetlen, a rühesség jól kezelhető, ha időben felismerik, és megfelelően kezelik.
Allergiás és/vagy asztma– nyáron sokakat kínozhat a betegség
Az asztma és az allergia két különálló betegség, gyakran mégis kéz a kézben járnak. Ilyenkor allergiás asztmáról beszélünk, amely esetén az asztmás rohamot valamilyen légúti allergén váltja ki.
Segít vagy árt a kalóriaszámlálás?
A kalóriaszámlálás sokak számára az első lépés a tudatos étkezés felé, hiszen segít átlátni, mennyi energiát viszünk be nap mint nap. Ugyanakkor a számolgatás nemcsak hasznos, hanem megterhelő is lehet: könnyen elvonja a figyelmet az ételek minőségéről, és akár pszichés nyomást is okozhat. Vajon valóban megéri a kalóriák bűvöletében élni?
Az e-rollerek árnyoldalai – Kényelmes közlekedés vagy rejtett veszélyforrás?
Az elektromos rollerek az utóbbi években szinte berobbantak a városi közlekedésbe. Gyorsak, környezetbarátok, nem igényelnek parkolóhelyet, és rövid távokon gyakran gyorsabbak, mint az autó vagy a tömegközlekedés. Ugyanakkor a kényelmi előnyök mögött komoly biztonsági kockázatok is rejlenek, amelyekről kevesebb szó esik.