Menü

Jó magyar könyvek nyaraláshoz

A nyár tökéletes lehetőség az olvasásra, nincs is jobb napozás közben elmélyedni egy regényben miközben mellettünk a Balaton vízének lágy hullámai verdesik a partot. Ilyenkor a legjobb választás egy könnyed, „limonádé” olvasmány, de ha szereted amikor egy történet elgondolkoztat és megérint, akkor ennek a három könyvnek a strandtáskádban van a helye!

Grecsó Krisztián Vera címet viselő regénye tavasszal jelent meg és azonnal az olvasóközönség kedvencévé vált. Ez nem is véletlen, hiszen a történetben tökéletesen ötvöződik a felhőtlen gyermekkor, a mesébe illő első szerelem és a korai felnőtté válás problémái. Vera története elvarázsol, elgondolkoztat és könnyeket csal a szembe, mindezt a nyolcvanas évek elején, Szegeden. A szereplők, a helyszínek, a fordulatok és a tipikusan a nyolcvanas évekre jellemző karakterek és helyzetek teszik ezt a velejéig valós történetet igazán meseivé. A tízéves Vera nagylány lesz, annak minden szépségével, viszontagságaival és nehézségeivel. Ebben a nagylánnyá válásban pedig mindnyájan magunkra ismerhetünk.

Ottlik Géza klasszikusai az gimnáziumi évekből is ismerősek lehetnek, és bár sokan rossz szájízzel emlékeznek vissza a kötelező olvasmányokra, talán nem véletlen, hogy az Iskola a határon című regényt mindenkinek ajánlott elolvasni. Ez a történet is szinte tükröt tart és olyan testvéri kötelékké erősödött barátságokat mutat be, amit csak a nehéz és felhőtlen közös pillanatok sokasága kovácsolhat össze. Felejthetetlen élmény megismerkedni Both, Szeredy és Medve vidám-szomorú történeteivel megismerkedni, azzal a közös titokkal, amit a katonaiskola falai közül évtizedeken át hordoztak magukkal és őrizték meg.

Fábián Janka háromkötetes családregénye (Emma szerelme, Emma fiai, Emma lánya) végigkalauzolja az olvasót a XIX. század végétől egészen a rendszerváltásig. Izgalmas és érzelmes történet, amelyben megelevenednek a huszadik század egymást követő megpróbáltatásai. Olyan, mintha egy családi legendáriumot olvasnánk, amely tele van váratlan, de életszerű fordulatokkal. Szerethető karakterek, ismerős helyzetek teszik teljessé a történetet, amit tényleg a legkellemesebb a strandon napozás közben olvasni.

Remélem sikerült kedvet hozni az olvasáshoz, jó pihenést és kellemes olvasó perceket!

Sipos Zsófia

A New York-i utca királya is képes felnőni!

Adott volt Martin Reisman, a New York-i utcák egykori feltörekvő, de fogadható utcasportjának, a pingpongnak koronázatlan királya, akinek 50-60-as évekbeli mozgalmas élete, és persze annak emlékirata ordított a megfilmesítésért. Ennek részben fikciós feldolgozása lett a Marty Supreme, ami berobbant a köztudatba. Remek kameramozgás, hihetetlenül hiteles díszletek, dübörgő 80-as évekbeli zene, a vásznon tomboló Timothée Chalamet (Dűne filmek, Wonka) jellemzi. Remek fekete komédia, vagy csak egy fanyar humorú, naturalista tesztoszteronbomba? Purgatóriumtörténet vagy az amerikai kapitalista álom asztalitenisz sportfilm fátyolban való metaforikus felnövés meséje? A trailer mindent is ígért.

A sakkozás jótékony hatásai – Több mint játék

A sakkozás évszázadok óta az egyik legismertebb stratégiai játék, amely nemcsak szórakoztató elfoglaltság, hanem komoly szellemi fejlesztő eszköz is. A világ minden részén játsszák, és olyan híres nagymesterek tették ismertté, mint Garry Kasparov vagy Magnus Carlsen.

Csapatban erősebbek vagyunk – BSI Futónagykövet találkozó 2026

Február 14-én ismét összegyűlt a BSI Futónagykövet-közösség a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen, hogy megéljük a futás és a közösségépítés iránti közös szenvedélyünket. Közel százan voltunk, én pedig immár 7 éve képviselem ebben a közösségben lakóhelyemet, Tamásit.

Haverok,buli,like! De hogyan tovább?

Amikor híre ment, hogy a Vígszínházban Ifj.Vidnyánszky Attila rendez saját és Németh Nikolett szövegkönyvével, részben társulati improvizációkkal felturbózott átiratot Büchner Leonce és Léna című műve nyomán, a mai érettségi előtti túlpörgött generáció helykereséséről, sokan felhördültek. A címe stílszerűen @LL3t4rgIA, azaz Letargia lett. Annak jártam utána pár napja, hogy a szeptember vége óta teltházakkal futó darab, valóban annyira polgárpukkasztó, mint a cikkek róla és nyíltan provokál, vagy csak groteszkül vicces?

Zürich, ahol a drágaság életérzéssé válik

Zürich rendszeresen szerepel a világ legdrágább városainak élén, mégsem a stresszről, hanem a nyugalomról, a tisztaságról és a tudatos életről híres. De mit kapunk valójában a magas árakért cserébe? Luxus kirakatot, vagy egy olyan életminőséget, ami hosszú távon is fenntartható?