Jó magyar könyvek nyaraláshoz
A nyár tökéletes lehetőség az olvasásra, nincs is jobb napozás közben elmélyedni egy regényben miközben mellettünk a Balaton vízének lágy hullámai verdesik a partot. Ilyenkor a legjobb választás egy könnyed, „limonádé” olvasmány, de ha szereted amikor egy történet elgondolkoztat és megérint, akkor ennek a három könyvnek a strandtáskádban van a helye!
Grecsó Krisztián Vera címet viselő regénye tavasszal jelent meg és azonnal az olvasóközönség kedvencévé vált. Ez nem is véletlen, hiszen a történetben tökéletesen ötvöződik a felhőtlen gyermekkor, a mesébe illő első szerelem és a korai felnőtté válás problémái. Vera története elvarázsol, elgondolkoztat és könnyeket csal a szembe, mindezt a nyolcvanas évek elején, Szegeden. A szereplők, a helyszínek, a fordulatok és a tipikusan a nyolcvanas évekre jellemző karakterek és helyzetek teszik ezt a velejéig valós történetet igazán meseivé. A tízéves Vera nagylány lesz, annak minden szépségével, viszontagságaival és nehézségeivel. Ebben a nagylánnyá válásban pedig mindnyájan magunkra ismerhetünk.
Ottlik Géza klasszikusai az gimnáziumi évekből is ismerősek lehetnek, és bár sokan rossz szájízzel emlékeznek vissza a kötelező olvasmányokra, talán nem véletlen, hogy az Iskola a határon című regényt mindenkinek ajánlott elolvasni. Ez a történet is szinte tükröt tart és olyan testvéri kötelékké erősödött barátságokat mutat be, amit csak a nehéz és felhőtlen közös pillanatok sokasága kovácsolhat össze. Felejthetetlen élmény megismerkedni Both, Szeredy és Medve vidám-szomorú történeteivel megismerkedni, azzal a közös titokkal, amit a katonaiskola falai közül évtizedeken át hordoztak magukkal és őrizték meg.
Fábián Janka háromkötetes családregénye (Emma szerelme, Emma fiai, Emma lánya) végigkalauzolja az olvasót a XIX. század végétől egészen a rendszerváltásig. Izgalmas és érzelmes történet, amelyben megelevenednek a huszadik század egymást követő megpróbáltatásai. Olyan, mintha egy családi legendáriumot olvasnánk, amely tele van váratlan, de életszerű fordulatokkal. Szerethető karakterek, ismerős helyzetek teszik teljessé a történetet, amit tényleg a legkellemesebb a strandon napozás közben olvasni.
Remélem sikerült kedvet hozni az olvasáshoz, jó pihenést és kellemes olvasó perceket!
Sipos Zsófia
John Wick világa balettel újratöltve
A John Wick-filmek bűnös élvezetet jelentettek minden akciórajongónak. Ez a jelen állás szerint négy rész finom stílushullámzás volt a kaszkadőrök akcióorgiája, az extrém fegyverfetisizmus és a letisztult, maszkulin westernek botegyszerű dramaturgiája közt. Ennek oldalbordájából nőtt ki és szeretne méltó folytatás lenni a feminista párja, a Ballerina, amelyben Ana de Armas szövi újra és tovább a John Wick-moziuniverzum bérgyilkosokkal és titkos klánokkal teletűzdelt, videójátékszerű világát. A történet vajon megüti-e a szórakoztató elődök szintjét, és ez a törékeny, csinos nő eléggé meggyőző lesz-e gyilkológépszerepben? Ezekre kerestem a választ a moziban.
Mit ad a nézőknek a filmzene?
A filmek világa épp annyira szól a hangokról, mint a látványelemekről. A gondosan megkomponált dallamok képesek elmélyíteni a látványt, felerősíteni az érzelmeket, és egyedülálló módon bevonni a nézőt a történetbe. Gondoljunk csak Hans Zimmerre, a Dögkeselyű ikonikus dallamára, vagy éppen a nemrégiben megjelent A brutalista számaira. Vajon hogyan képes a hang és a vizuális tartalom együttese ennyire megragadó élményt nyújtani, és milyen utat járt be a filmzene, mire eljutott a mai státuszáig?
Tündék és ördögfiak nagyvásznon
Dargay Attila – a magyar rajzfilmgyártás ikonikus alakjának –, a Vuk és a Ludas Matyi alkotójának régi álma vált valóra. Vörösmarty Mihály költeménye, a Csongor és Tünde ötven év után végre animációs feldolgozást kapott. A művész figuratervei alapján készült, de a mai kor gyermekei számára talán kevésbé ismert mű, felveti a kérdést, hogy vajon mit üzenhet ez a modernizált klasszikus a kiskorú nézőknek és a szüleiknek, különösen, hogy a feldolgozás igazi hőse egy dialógíró, Speier Dávid?
A Karate kölyök koncepció még mindig eladható!
A Karate kölyök 1984-ben tarolt a vásznon, hiszen az idegen környezethez köztudottan csak a karate és a Puffin adhat erőt és mindent lebíró akaratot. Az alapkoncepció megmaradt. Ezúttal a két felejthető folytatás, a kedvelhető hat évados tévésorozat (Cobra Kai) valamint a kung-fura kihegyezett 2010-es Jackie Chan-nel fémjelzett remake-szerűség (inkább átirat) hibridje kerül a vászonra. A címe a sokatmondó: Karate kölyök - Legendák. Itt már a kínai szál, azaz mindenki Jackie-je, mint edző és az eredeti részek főhőse, a meglepően kisfiúsan öregedő Ralph Macchio segít egy fiatal pekingi harcosnak New Yorkban a harc által meglelni a világbékét.
Ez itt a Teltház helye!
Aki virtuóz komédiára vágyik, annak egy jó esély lehet a kikapcsolódásra a Játékszín Teltház című darabja, amely egy one-man show. Egy színész, Nagy Sándor alakítja Manhattan legfelkapottabb éttermének telefonos ügyfélszolgálatát, az asztalfoglalások főzsonglőrét. Emellett mivel ez egyszemélyes darab, így minden, közel negyven karaktert is ő elevenít meg. A sok humoros beszólás garantált, de vajon összeállt-e, ez az eredetileg kinn még 99-ben debütált mű egy önmagában is működő egységgé vagy szétfolyik a vicces karakterek bemutatása közepette? Ennek jártam utána.