Menü

Mi vagy ki alakíthat ki jó csoportot?

Óvodás korunktól fogva közösségre, szociális életre nevelnek minket, arra ösztönözve, hogy egymást támogatva, segítve próbáljunk meg beilleszkedni. Az iskolában, egyetemen, munkahelyen mindezek új értelmezést nyernek, hiszen a közösségi érdekek és az egyéni érdekek közti tökéletes lavírozgatás játssza a főszerepet a csoportalakításban. Viszont vannak bizonyos tényezők, amelyek, ha pozitívan tudnak kiütközni, akkor jó és összetartó csapatot tudnak formálni.

Közös érdeklődés

Ez leginkább a sportegyesületek, zenekarok, táncegyüttesek esetében mérvadó kritérium. Hiszen egy adott dolog (zene, sport) szeretete kovácsolja össze a csapatot. De teljesen hétköznapi csoportosulások esetében is megfigyelhető, hogy nagyobb az összetartás olyan emberek között (akár munkahelyen is), ahol van egy közös érdeklődési kör. Ettől ugyanis több lesz a közös téma, és többféle közös programot lehet szervezni.

Közös cél

Különösen olyan csoportok esetében fontos, amelyek rendszeresen megmérettetik magukat, vagy esetleg egy adott állapotba szeretnének eljutni. Ez iskolai szakkörök, munkacsoportok esetén a leggyakoribb, de megfigyelhető sportegyesületeknél is. Az, amit csapatszellemnek hívnak ilyen esetekben, az igazából nem más, mint a közös cél felé való törekvés egyéni áldozatokkal. Ez az áldozatvállalás egymásért pedig nem történhet hiába, kell valami, ami miatt megéri. És ha ez megvan, esetleg még eredménye is van, akkor az képes egy nagyon összetartó csapatot létrehozni.

Közös élmény/emlék/trauma

Talán a trauma kissé drasztikusan hangzik, de pont ennyire szélsőséges tud lenni ez a dolog néha. Hiszen sokszor az tesz egy csapatot igazi, jó, dinamikus csapattá, hogy annak tagjai már elszenvedtek valami különösen jó vagy különösen rossz élményt együtt. Az emlékezet ugyanis sokat alakít a csoportok összetartásán. Ha van valami, amire közösen emlékezhetnek, az olyanná teszi őket, mint egy család. Emiatt erősebbé válnak a kötelékek a tagok között.

Közös probléma

Ahol egy nehézség legyőzése formálja meg a csoportot, ott mindig önzetlenebbek és érzékenyebbek tudnak lenni a tagok. Ez pedig egymás felé nagyobb tiszteletet eredményez, ami egy csoportban az egyik fő szükséglet.

Jó vezetők

Ebbe a fogalomba szinte minden belefér. Mert mitől jó a vezető? Például alázatos, a közös cél érdekében dolgozik, de nem él vissza a pozíciójával. Ez érvényes munkahelyi főnökökre, tanárokra, edzőkre, zenekarvezetőkre, és mindenkire, aki egymaga egy nagyobb csapatot fog össze, de azoknak tagjai felett nem uralkodni akar, hanem tenni értük és velük valamit.

Tehát nem elég összetömörülni valamiért, kellenek bizonyos körülmények, amelyek lehetővé teszik az olajozott működést.

Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik

Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.

Mingliség, azaz együtt vagyunk, mégis külön élünk

Megannyi párkapcsolati formát ismerünk, ilyen a mingliség is, amikor néha jobb külön, mint együtt.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.