Mi vagy ki alakíthat ki jó csoportot?
- Dátum: 2019.06.25., 06:53
- Varga Ágnes Kata
- állapot, cél, csapat, csoport, csoportdinamika, egyesület, együttes, együttműködés, életstílus, élmény, érdek, iskola, kapcsolat, munka, negatív, pozitív, probléma, psziché, pszichológia, sport, szakkör, szerepek, tagok, tudat, vezető, zene, zenekar
Óvodás korunktól fogva közösségre, szociális életre nevelnek minket, arra ösztönözve, hogy egymást támogatva, segítve próbáljunk meg beilleszkedni. Az iskolában, egyetemen, munkahelyen mindezek új értelmezést nyernek, hiszen a közösségi érdekek és az egyéni érdekek közti tökéletes lavírozgatás játssza a főszerepet a csoportalakításban. Viszont vannak bizonyos tényezők, amelyek, ha pozitívan tudnak kiütközni, akkor jó és összetartó csapatot tudnak formálni.
Közös érdeklődés
Ez leginkább a sportegyesületek, zenekarok, táncegyüttesek esetében mérvadó kritérium. Hiszen egy adott dolog (zene, sport) szeretete kovácsolja össze a csapatot. De teljesen hétköznapi csoportosulások esetében is megfigyelhető, hogy nagyobb az összetartás olyan emberek között (akár munkahelyen is), ahol van egy közös érdeklődési kör. Ettől ugyanis több lesz a közös téma, és többféle közös programot lehet szervezni.
Közös cél
Különösen olyan csoportok esetében fontos, amelyek rendszeresen megmérettetik magukat, vagy esetleg egy adott állapotba szeretnének eljutni. Ez iskolai szakkörök, munkacsoportok esetén a leggyakoribb, de megfigyelhető sportegyesületeknél is. Az, amit csapatszellemnek hívnak ilyen esetekben, az igazából nem más, mint a közös cél felé való törekvés egyéni áldozatokkal. Ez az áldozatvállalás egymásért pedig nem történhet hiába, kell valami, ami miatt megéri. És ha ez megvan, esetleg még eredménye is van, akkor az képes egy nagyon összetartó csapatot létrehozni.
Közös élmény/emlék/trauma
Talán a trauma kissé drasztikusan hangzik, de pont ennyire szélsőséges tud lenni ez a dolog néha. Hiszen sokszor az tesz egy csapatot igazi, jó, dinamikus csapattá, hogy annak tagjai már elszenvedtek valami különösen jó vagy különösen rossz élményt együtt. Az emlékezet ugyanis sokat alakít a csoportok összetartásán. Ha van valami, amire közösen emlékezhetnek, az olyanná teszi őket, mint egy család. Emiatt erősebbé válnak a kötelékek a tagok között.
Közös probléma
Ahol egy nehézség legyőzése formálja meg a csoportot, ott mindig önzetlenebbek és érzékenyebbek tudnak lenni a tagok. Ez pedig egymás felé nagyobb tiszteletet eredményez, ami egy csoportban az egyik fő szükséglet.
Jó vezetők
Ebbe a fogalomba szinte minden belefér. Mert mitől jó a vezető? Például alázatos, a közös cél érdekében dolgozik, de nem él vissza a pozíciójával. Ez érvényes munkahelyi főnökökre, tanárokra, edzőkre, zenekarvezetőkre, és mindenkire, aki egymaga egy nagyobb csapatot fog össze, de azoknak tagjai felett nem uralkodni akar, hanem tenni értük és velük valamit.
Tehát nem elég összetömörülni valamiért, kellenek bizonyos körülmények, amelyek lehetővé teszik az olajozott működést.
A mindfulness ereje a mindennapokban
Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.