Menü

Segítség, kiégtem!

Ki ne érezte volna már, hogy elfáradt, kimerült, a munkája már nem okoz örömet, kiégett? A kiégés (nem túl szép szó) oka gyakran a túlhajszolt életmód, a sok idegesség, a rengeteg határidő, a mindig és mindenhol megfelelni akarás, a munkahelyi és otthoni túlterheltség. Sokszor úgy érezzük, elfogyott az életerőnk, kimerülté váltunk, már semmi sem érdekel, és nem lelkesít úgy, mint régen. Már nem élvezzük, hanem végig szenvedjük a napjainkat, kedvetlenül érkezünk a munkahelyünkre és alig várjuk, hogy véget érjen, pedig máskor jól éreztük ott magunkat? Mindenképpen fel kell töltekeznünk testileg-lelkileg! Egy kis lélekgyógyászat… Azt gondolom, nem haszontalan téma.

Ha nincs szervi bajunk és betegségünk, s a panaszokat nem egészségügyi dolgok okozzák, akkor sokkal inkább pszichés problémáról beszélünk. A kiégettség ebben a teljesítményorientált társadalomban sajnos egyre gyakrabban lép fel és egyre nehezebb vele megküzdeni.

A kiégettséget, ürességet, enerváltságot azzal tudjuk megelőzni vagy orvosolni, ha sokkal több kikapcsolódást, pihenést, szórakozást engedünk meg magunknak, változtatunk az életvitelünkön és megpróbálunk úgy táplálkozni, hogy elkerüljük a vitaminhiányt. A dohányzás csak ront a helyzeten, ahogy a mértéktelen alkoholfogyasztás is. Azt segíthet ha egy jól kialakított rendszer, egy jól felépített ütemterv, heti vagy havi beosztás, amiben helyet kap a kirándulás, az olvasás, a sport, egy-egy családi program hétvégén, egy este a barátokkal, egy mozi, egy kis kertészkedés, egy biciklitúra, egy koncert, és hasonlók.

Jót tehet a relaxáció, a meditáció, a jóga. Iktassuk be a hétköznapokba! A leírt és megtervezett menetrendhez pedig ragaszkodjunk, és ne tartsuk luxusnak a pihenést, kikapcsolódást. A stressz ellen nehéz védekezni, hiszen sok dolog nem rajtunk múlik. Ilyenek a túlzottan magas követelmények a munkahelyen, a többműszakos és éjszakai munka, az alacsony jövedelem, a rossz munkahelyi légkör, társaság és nem megfelelő kommunikáció, a magánéleti vagy anyagi természetű problémák és egyéb félelmek.

Segít, ha az ember magába néz és végig gondolja, hogy hol csúszott el az egész… Miért kedvetlen, mi nyomasztja, mi hiányzik az életéből, hogyan szeretne élni, mire van szüksége a boldogsághoz. Ha felismeri a tüneteket, az már egy nagy lépés a megoldás felé. Ha nem oldja meg a problémát a kikapcsolódás, az új szokásrend, az új hobbi, egy új munkahely, akkor viszont érdemes szakember segítségét kérni.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

Út a szabadságba

A 21. század harmadik évtizedének közepére a függőség fogalma és a felépülés módszertana alapvető átalakuláson ment keresztül. Míg korábban a függőséget morális gyengeségnek vagy pusztán biológiai kórképnek tekintették, 2025-ben a szakma egységesen egy összetett, bio-pszicho-szociális állapotként kezeli. A felépülés ma már nem csupán a szerek elhagyását jelenti, hanem egy radikális identitásváltást és a társadalmi kapcsolódás képességének visszaállítását.