Hogyan befolyásolhatják a fogaink az önbecsülésünket?
- Dátum: 2019.05.18., 13:13
- boldogság, egészség, elégedettség, endorfin, fog, fogorvos, fogszabályzás, mentális egészség, mosoly, önbecsülés, önbizalom, szépség
A fogaink egészségi állapota valóban befolyásolja az önbizalmunkat. Hogy valaki mennyit mosolyog, mutatja az elégedettségi szintjét is. Ha valaki sokat mosolyog, elégedettebb az életével, mint azok a társai, akik életében ritka vendég egy-egy mosoly. A mosoly endorfint (közismertebb nevén boldogsághormont) szabadít fel a szervezetben, ami további mosolyokhoz fog vezetni, tehát ez a folyamat is olyan, mintha egy mókuskerékbe kerülnénk bele. Annyi különbséggel, hogy ez egy pozitív mókuskerék, amiben jó benne maradni.
Napjainkban a digitális média aktív jelenléte miatt a világot sajnos gyakran csak egy szűrőn keresztül látjuk. A fiatalok körében egyre fiatalabb korban jelenik meg a testképzavar, a hangulatzavarok, a depresszió. A fotókon az ismerőseinknek tökéletesen csillogó, szabályosan álló, hibátlan fogsoruk van. Ezek után ha tükörbe nézünk, nem mindig érezzük azt, hogy számunkra is engedélyezett a széles mosoly. Valamelyik fogunk kicsit ferdén áll, esetleg egy kis fogkő is megjelent már a fogainkon, ami mindegy is, mert amúgy sem szemet bántóan fehér a fogsorunk. Ezért a fotókon inkább csak mérsékelten és csukott szájjal mosolygunk.
Pedig a történet itt nem érhet véget!
Foglaljunk időpontot a fogorvoshoz, aki ellát minket a megfelelő tanácsokkal az esetleges javításra, megtanít a megfelelő szájhigiénia betartására, és tanácsokkal lát el a problémák megelőzésére vonatkozóan. Egyre többen kezdik felismerni, hogy mennyire fontos, hogy a fogsoruk kielégítően szép legyen, hiszen így tudnak szabadon, szélesen, nyitott szájjal mosolyogni. Nem is csoda, hogy az utóbbi időben rohamosan nő a fogszabályozási eljárások száma a felnőttek körében is.
A kielégítően szép mosoly nagymértékben emelheti az életminőségünket, jobban megélhetjük a mindennapjainkat, és ezt a környezetünk is észre fogja venni.
Miért szárad ki télen az ajkunk?
A hideg hónapokban az ajkak különösen érzékennyé válnak, hiszen a vékony bőrfelület nem tudja megvédeni magát a szél, a hideg és a száraz levegő ellen. A cserepesedés, a húzódó érzés és a repedezés ilyenkor szinte mindennapos probléma lehet, de néhány egyszerű módszerrel sokat tehetünk a megelőzésért. A megfelelő hidratálás és a tudatos ajakápolás segíthet visszaadni az ajkak természetes puhaságát a téli időszakban is.
Természetes gyógymódok alkalmazása a szem egészségéért
A szemünk folyamatosan ki van téve a környezeti ártalmaknak, a digitális eszközök képernyőjének kék fényének, és a mindennapi fáradtságnak. Míg a modern orvostudomány fejlett megoldásokat kínál a súlyos látásproblémákra, számos enyhe, átmeneti panasz (például szárazság, irritáció, fáradtság) esetén a természetes gyógymódok hatékony és kíméletes kiegészítő terápiát jelenthetnek. Ezek az évszázados praktikák a gyógynövények gyulladáscsökkentő és nyugtató tulajdonságait aknázzák ki.
Furcsa betegségek, amikor a test különös üzeneteket küld
Az emberi szervezet bonyolult rendszer, amelyben számtalan folyamat zajlik egyszerre. Sok betegség jól ismert, könnyen felismerhető, és hétköznapi jelenségnek számít. Léteznek azonban olyan ritka, különös vagy éppen megdöbbentő kórképek, amelyek szinte már a hihetetlenség határát súrolják. Ezek a furcsa betegségek nem csupán orvosi ritkaságok, hanem bepillantást engednek abba, mennyire sokféle módon képes a testünk reagálni, alkalmazkodni vagy éppen hibásan működni.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.