Hogyan befolyásolhatják a fogaink az önbecsülésünket?
- Dátum: 2019.05.18., 13:13
- boldogság, egészség, elégedettség, endorfin, fog, fogorvos, fogszabályzás, mentális egészség, mosoly, önbecsülés, önbizalom, szépség
A fogaink egészségi állapota valóban befolyásolja az önbizalmunkat. Hogy valaki mennyit mosolyog, mutatja az elégedettségi szintjét is. Ha valaki sokat mosolyog, elégedettebb az életével, mint azok a társai, akik életében ritka vendég egy-egy mosoly. A mosoly endorfint (közismertebb nevén boldogsághormont) szabadít fel a szervezetben, ami további mosolyokhoz fog vezetni, tehát ez a folyamat is olyan, mintha egy mókuskerékbe kerülnénk bele. Annyi különbséggel, hogy ez egy pozitív mókuskerék, amiben jó benne maradni.
Napjainkban a digitális média aktív jelenléte miatt a világot sajnos gyakran csak egy szűrőn keresztül látjuk. A fiatalok körében egyre fiatalabb korban jelenik meg a testképzavar, a hangulatzavarok, a depresszió. A fotókon az ismerőseinknek tökéletesen csillogó, szabályosan álló, hibátlan fogsoruk van. Ezek után ha tükörbe nézünk, nem mindig érezzük azt, hogy számunkra is engedélyezett a széles mosoly. Valamelyik fogunk kicsit ferdén áll, esetleg egy kis fogkő is megjelent már a fogainkon, ami mindegy is, mert amúgy sem szemet bántóan fehér a fogsorunk. Ezért a fotókon inkább csak mérsékelten és csukott szájjal mosolygunk.
Pedig a történet itt nem érhet véget!
Foglaljunk időpontot a fogorvoshoz, aki ellát minket a megfelelő tanácsokkal az esetleges javításra, megtanít a megfelelő szájhigiénia betartására, és tanácsokkal lát el a problémák megelőzésére vonatkozóan. Egyre többen kezdik felismerni, hogy mennyire fontos, hogy a fogsoruk kielégítően szép legyen, hiszen így tudnak szabadon, szélesen, nyitott szájjal mosolyogni. Nem is csoda, hogy az utóbbi időben rohamosan nő a fogszabályozási eljárások száma a felnőttek körében is.
A kielégítően szép mosoly nagymértékben emelheti az életminőségünket, jobban megélhetjük a mindennapjainkat, és ezt a környezetünk is észre fogja venni.
Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint
Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.
Amikor a test állandó készenlétben van
Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.