Menü

Hogyan befolyásolhatják a fogaink az önbecsülésünket?

A fogaink egészségi állapota valóban befolyásolja az önbizalmunkat. Hogy valaki mennyit mosolyog, mutatja az elégedettségi szintjét is. Ha valaki sokat mosolyog, elégedettebb az életével, mint azok a társai, akik életében ritka vendég egy-egy mosoly. A mosoly endorfint (közismertebb nevén boldogsághormont) szabadít fel a szervezetben, ami további mosolyokhoz fog vezetni, tehát ez a folyamat is olyan, mintha egy mókuskerékbe kerülnénk bele. Annyi különbséggel, hogy ez egy pozitív mókuskerék, amiben jó benne maradni.

Napjainkban a digitális média aktív jelenléte miatt a világot sajnos gyakran csak egy szűrőn keresztül látjuk. A fiatalok körében egyre fiatalabb korban jelenik meg a testképzavar, a hangulatzavarok, a depresszió. A fotókon az ismerőseinknek tökéletesen csillogó, szabályosan álló, hibátlan fogsoruk van. Ezek után ha tükörbe nézünk, nem mindig érezzük azt, hogy számunkra is engedélyezett a széles mosoly. Valamelyik fogunk kicsit ferdén áll, esetleg egy kis fogkő is megjelent már a fogainkon, ami mindegy is, mert amúgy sem szemet bántóan fehér a fogsorunk. Ezért a fotókon inkább csak mérsékelten és csukott szájjal mosolygunk.

Pedig a történet itt nem érhet véget!

Foglaljunk időpontot a fogorvoshoz, aki ellát minket a megfelelő tanácsokkal az esetleges javításra, megtanít a megfelelő szájhigiénia betartására, és tanácsokkal lát el a problémák megelőzésére vonatkozóan. Egyre többen kezdik felismerni, hogy mennyire fontos, hogy a fogsoruk kielégítően szép legyen, hiszen így tudnak szabadon, szélesen, nyitott szájjal mosolyogni. Nem is csoda, hogy az utóbbi időben rohamosan nő a fogszabályozási eljárások száma a felnőttek körében is.

A kielégítően szép mosoly nagymértékben emelheti az életminőségünket, jobban megélhetjük a mindennapjainkat, és ezt a környezetünk is észre fogja venni.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.