Magabiztosság csak úgy, magadtól
- Dátum: 2019.05.15., 07:22
- Varga Ágnes Kata
- ajánló, belső, érték, értékrend, fejlesztés, fejlődés, kedély, kedv, környezet, lélek, magabiztos, munka, önbizalom, psziché, pszichológia, segítség, tanács, tanulás, tipp, tulajdonság, viselkedés
Még a legmagabiztosabb, legpozitívabb önértékelésű emberek is elbizonytalanodnak néha, amikor nehéz helyzetbe kerülnek. Nem könnyű a mai világban határozottnak mutatkozni a külvilág felé. Pedig a legtöbb helyzetben erre van szükség: a munkánk során, a döntési helyzetekben, vagy akár egy szimpla szállásfoglalás esetében. Azok az emberek, akik könnyen állnak mások elé és stabilnak mutatkoznak, általában sikeresebbek, és többen néznek fel rájuk. Ez pedig, mondanom sem kell, még tovább növeli magabiztosságukat. De mit tegyünk, ha bennünk nincs meg ez a karizma?
Szerencsére ez olyan tulajdonság, ami önállóan is fejleszthető, kialakítható, bár tény, hogy nem a semmiből. Mindenképpen kell egy minimális önbizalom, amely úgy általában cselekvésre késztet bennünket. Hiszen csak így kezdhetjük el a gyakorlatban is alkalmazni azt, amit elméletben kitalálunk ennek a problémának az orvoslására.

Hogyan erősíthetjük meg magabiztosságunkat? Nos, ha már felismerjük, hogy fejlődésre szorul, elkezdhetjük magunkban összegyűjteni azokat a helyzeteket, melyekben szilárdan ki kell állnunk. Ilyen például egy vizsga, állásinterjú, találkozó egy ügyféllel, telefonhívások akár munka, akár személyes ügyben. Ezekben az esetekben mindig megpróbálkozhatunk azzal, hogy előre eltervezzük nagyjából a mondandónkat, belekalkulálva, hogy bármilyen váratlan helyzet kialakulása esetén is meg kell szólalnunk. Ha nagy vonalakban tudjuk, mit szeretnénk mondani, határozottabbnak tűnhetünk annak előadásakor, ezáltal mutatva a környezetünknek magabiztosságunkat. Ha a körülöttünk lévők erre pozitívan reagálnak, a viselkedés könnyebben bevésődik a tudatunkba, így legközelebb könnyű lesz magabiztosan viselkednünk.
Mi van még hatással a kiállásunkra? Egyrészt, az öltözködés. Olyan ruhát viseljünk, amely szerintünk a legjobban áll rajtunk. Ugyanis, ha jól érezzük magunkat a bőrünkben, sokkal biztonságosabban mozgunk azokon a terepeken, ahol megpróbáltatások érnek minket. Ez a hajviseletre, a nők esetén a sminkre fokozottan vonatkozik. Ha az önmagunk számára legtökéletesebb külsőt öltjük fel, teljesen mindegy a körülöttünk álló emberek ízlése: nem a ruha/cipő/haj fogja meggyőzni őket, hanem a viselője, aki megnövekvő önbizalmának köszönhetően sokkal több pozitivitást sugároz magából.

Erősítsük meg magunkban, hogy miben vagyunk jók, és élezzük ki a helyzeteket ezekre az adottságokra! Például, ha valaki kedves és mosolygós tud lenni idegen emberekkel is, az jó, ha egy szimpla rendelésnél is kamatoztatja ezt. Sokkal természetesebbé fog válni ez a viselkedés, úgy is mondhatjuk, hogy ez lesz a megszokott. Így minden helyzetben sokkal könnyebb lesz magabiztosan viselkedni.
A magabiztosság egy bizonyos fokig tehát tanulható, fejleszthető, de nem a semmiből gerjeszthető. Ha úgy érezzük, képtelenek vagyunk változtatni, kérjük szakember segítségét.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.