Mit tanulhatsz a boldog emberektől?
- Dátum: 2019.05.11., 15:43
- adakozás, boldogság, egészség, flow, kapcsolat, kutatás, szociális kapcsolat, szokás, terv, tervezés, titok, tudomány
Amióta amerikai mintára hazánkban is elindult az individualista életmód követése, tehát hogy mindent csak saját magunk szemszögéből nézünk, a saját sikereinket tartjuk szem előtt, illetve mindenfelé igyekszünk bebizonyítani, hogy a mi gyerekeink a legokosabbak matekból vagy a legjobb futók a mezőnyben, azóta érdekli az emberiséget, hogy vajon mitől lehetünk/vagyunk boldogok.

Az talán senki előtt nem titok, hogy a most már évente lefuttatott boldogságkutatásban körülbelül 40 éve a dánok foglalják el az első helyet. Manapság egyre több könyv is jelenik meg az életmódjukkal kapcsolatosan, hogyan nevelik gyermekeiket, milyen módszereket alkalmaznak a hétköznapi stressz kezelésére, és hogy mi is pontosan a hygge, azaz a meghitt együttlét. De lessünk bele, melyek azok a szokások, amelyeket nemcsak a dánok, de nagyon sok önmagát boldognak mondó ember űz. Az elmúlt években számos kutatási eredmény született a témában, ám ami megrendíthetetlen, az az, hogy azok az emberek a legboldogabbak, akik erős szociális kapcsolathálózatot tartanak fenn. A koruk, a nemük, rasszbeli hovatartozásuk, havi bevételük mind elhanyagolható, ha ezek mellett aktív szociális életet élnek. Állítólag az egyik dolog, amit az ember a legjobban megbánhat az, ha nem áldoz elég időt a barátaira.
További kutatások azokat az embereket ismerték el a legboldogabbak között, akik elfoglaltak, de nincsenek siettetve, nem kell állandó rohanásban élniük. Ha az embernek túl sok szabadideje van, hajlamos a halogatásra, amiből hamarosan unalom születhet, az pedig rendkívül nehéz és fárasztó lehet. (Bármilyen hihetetlennek is tűnik, így van!) A legfontosabb tanácsunk tehát az, hogy csinálj olyan dolgokat, amikben jó vagy! Fedezd fel személyiségeid azon jegyeit, amelyeknek mindennapi gyakorlásával boldogságot hozhatsz a saját életedbe! Ezáltal több „flow élményhez” fogsz jutni a munkádban és életed többi részében egyaránt.

Ne maradj olyan munkahelyen, amit utálsz! Tudom, hogy ezt könnyű mondani a mai gazdasági helyzetet figyelembe véve, de talán mégis van kiút valamerre. Keresd meg! Tervezd meg a boldogságodat! Ez a frázis akár viccessé is válhat, ha nem vagyunk tisztában azzal, mit jelent. Ez ugyanis csak annyit jelent, hogy passzívan várni arra, hogy valami történjen, és boldog légy, veszett ügy. Készíts egy listát azokról a dolgokról, amelyek boldoggá tesznek, és szervezz magadnak ezzel kapcsolatos programokat! Írd fel őket a naptáradba is. Kutatások bizonyítják, hogy ha valamit így megtervezel, és a kalendáriumodba is felvezeted, csökken az esélye annak, hogy később lemondd, legyen szó egy baráti találkozóról vagy bármilyen más eseményről.
Adj! Az önzetlen adakozás (nem feltétlenül pénz) rengeteg örömmel áld meg. Manapság már erre is hoztak egy „szabályt”, hiszen állítólag addig egészséges adni, amíg az nem fáj. A szabály szerint évi 100 óra adakozás egészséges, ami leosztva körülbelül heti két órára jön ki. Kísérletezzük ki, nekünk mennyi az ideális.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?
A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?
Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?
Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.