Menü

Mit tanulhatsz a boldog emberektől?

Amióta amerikai mintára hazánkban is elindult az individualista életmód követése, tehát hogy mindent csak saját magunk szemszögéből nézünk, a saját sikereinket tartjuk szem előtt, illetve mindenfelé igyekszünk bebizonyítani, hogy a mi gyerekeink a legokosabbak matekból vagy a legjobb futók a mezőnyben, azóta érdekli az emberiséget, hogy vajon mitől lehetünk/vagyunk boldogok.

Az talán senki előtt nem titok, hogy a most már évente lefuttatott boldogságkutatásban körülbelül 40 éve a dánok foglalják el az első helyet. Manapság egyre több könyv is jelenik meg az életmódjukkal kapcsolatosan, hogyan nevelik gyermekeiket, milyen módszereket alkalmaznak a hétköznapi stressz kezelésére, és hogy mi is pontosan a hygge, azaz a meghitt együttlét. De lessünk bele, melyek azok a szokások, amelyeket nemcsak a dánok, de nagyon sok önmagát boldognak mondó ember űz. Az elmúlt években számos kutatási eredmény született a témában, ám ami megrendíthetetlen, az az, hogy azok az emberek a legboldogabbak, akik erős szociális kapcsolathálózatot tartanak fenn. A koruk, a nemük, rasszbeli hovatartozásuk, havi bevételük mind elhanyagolható, ha ezek mellett aktív szociális életet élnek. Állítólag az egyik dolog, amit az ember a legjobban megbánhat az, ha nem áldoz elég időt a barátaira.

További kutatások azokat az embereket ismerték el a legboldogabbak között, akik elfoglaltak, de nincsenek siettetve, nem kell állandó rohanásban élniük. Ha az embernek túl sok szabadideje van, hajlamos a halogatásra, amiből hamarosan unalom születhet, az pedig rendkívül nehéz és fárasztó lehet. (Bármilyen hihetetlennek is tűnik, így van!) A legfontosabb tanácsunk tehát az, hogy csinálj olyan dolgokat, amikben jó vagy! Fedezd fel személyiségeid azon jegyeit, amelyeknek mindennapi gyakorlásával boldogságot hozhatsz a saját életedbe! Ezáltal több „flow élményhez” fogsz jutni a munkádban és életed többi részében egyaránt.

Ne maradj olyan munkahelyen, amit utálsz! Tudom, hogy ezt könnyű mondani a mai gazdasági helyzetet figyelembe véve, de talán mégis van kiút valamerre. Keresd meg! Tervezd meg a boldogságodat! Ez a frázis akár viccessé is válhat, ha nem vagyunk tisztában azzal, mit jelent. Ez ugyanis csak annyit jelent, hogy passzívan várni arra, hogy valami történjen, és boldog légy, veszett ügy. Készíts egy listát azokról a dolgokról, amelyek boldoggá tesznek, és szervezz magadnak ezzel kapcsolatos programokat! Írd fel őket a naptáradba is. Kutatások bizonyítják, hogy ha valamit így megtervezel, és a kalendáriumodba is felvezeted, csökken az esélye annak, hogy később lemondd, legyen szó egy baráti találkozóról vagy bármilyen más eseményről.

Adj! Az önzetlen adakozás (nem feltétlenül pénz) rengeteg örömmel áld meg. Manapság már erre is hoztak egy „szabályt”, hiszen állítólag addig egészséges adni, amíg az nem fáj. A szabály szerint évi 100 óra adakozás egészséges, ami leosztva körülbelül heti két órára jön ki. Kísérletezzük ki, nekünk mennyi az ideális.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.