Menü

Megviselnek a frontok, mit tegyek?

A természet részei vagyunk, folyamatos kölcsönhatásban a környezetünk változásaival, melyek tőlünk függetlenek, de olykor kellemetlenek, zavaróak lehetnek. Ilyenek az időjárási frontok is. Sokakat megvisel.

Ma kezdődött az érettségi. Nem emlékszem olyan érettségi ügyeletre felügyelőtanárként, hogy be kellett volna kapcsolni az iskolában a fűtést, vagy télikabátban kellett jönnöm dolgozni. Ma viszont ez történt. Az időjárás egyre furábban viselkedik, a hónapokat nem ismeri fel a hőmérséklet és olyan hőingadozások vannak, hogy sokszor eszembe jutnak az idősek, betegek, kisgyermekek: nekik vajon ezt hogy lehet elviselni? Nehezen.

Hidegfront után melegfront, aztán fordítva. Aki frontérzékeny, tudja, hogy melyik, milyen panaszokat hoz. Melegfront esetén a tüneteket már néhány órával a front átvonulása előtt érezhetik az arra érzékenyek. Ahogy emelkedik a hőmérséklet és nő a páratartalom, csökken a légnyomás; mindezek vérnyomás csökkenéshez, a pulzus emelkedéséhez vezethetnek. Gyakori a migrén.

Hidegfront esetén azonban a tünetek leginkább a front átvonulása után jelentkeznek. Ebben az esetben a csökkenő hőmérséklet és páratartalom növekvő légnyomással párosul. Ezek ízületi fájdalmakat, reumás panaszokat, asztmás rohamokat okozhatnak, s koraszülések számának emelkedésével járhatnak.

A trombózison átesett betegek lábfájása általában még évek múlva is „előre jelzi” a fronthatást. A frontok a pánikbetegek állapotát is negatívan befolyásolják, jellemző fronthatás esetén a szorongás felerősödése, ami kihat a lélegzés gyakoriságára, a szívritmusra, és a vérnyomásra is. Mindkét frontra jellemzőek az általános idegrendszeri tünetek, mint például levertség, ingerlékenység, alvászavar, a reflexek lassulása, a koncentrálóképesség csökkenése és a fejfájás.

A kellemetlen tünetek egészséges életmóddal megelőzhetőek, vagy enyhíthetőek. Amennyire lehet, próbáljuk meg kerülni vagy csökkenteni a stresszt, táplálkozzunk egészségesen, fogyasszunk vitaminokat, próbáljunk ki étrend-kiegészítőket, igyunk elég folyadékot és pihenjünk eleget. Segíthetnek továbbá a káliumban és magnéziumban gazdag ételek például: banán, paradicsom, narancs, de különböző gyógynövényekkel is támogathatjuk szervezetünket, ilyen lehet, akár a levendula, a citromfű vagy a cickafarkfű is.

A sport szerepe itt is vitathatatlan, ha tehetjük, sportoljunk sokat a szabadban. Fogyasszunk gyógyteákat, végezünk relaxációs gyakorlatokat, hallgassunk relaxációs zenét, vagy menjünk el masszázsra. A fenti tanácsok segíthetnek könnyebben átvészelni az időjárás szeszélyességét, azonban rendszeres, nem enyhülő panaszainkkal mindenképp tanácsos orvoshoz fordulni, aki további vizsgálatokkal segít kizárni az egyéb betegségek lehetőségét.

Mosóparfümök – az illatos ruhák új generációja

Az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak a mosóparfümök, amelyek új dimenziót nyitnak a ruhák illatosításában. Sokan már nem elégednek meg a hagyományos öblítők által nyújtott illattal, hanem tartósabb, intenzívebb és különlegesebb illatélményt keresnek.

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.

Allergia vagy megfázás – hogyan különböztessük meg?

Az elmúlt hetekben én is folyamatosan küzdök a tüsszögéssel, orrfolyással és a viszkető, könnyező szemekkel, így pontosan tudom, milyen nehéz eldönteni, vajon megfázásról van szó, vagy valamilyen allergiás reakcióról. A közönséges megfázás és a szezonális allergiák tünetei sok ponton hasonlítanak egymásra, ezért gyakran zavarba ejtő lehet a különbség felismerése.

Oldalt fekve alszol? – előnyök, hátrányok a testünkre nézve

Ahány ember, annyiféle alvási szokás, melegben, hidegben, hason, háton vagy oldalt fekve, mindenkinél más. Nézzük, mi a helyzet az oldalt fekvéssel.

Hogyan segíthet az optimista gondolkodás a hosszabb és egészségesebb élethez

Sokan úgy vélik, hogy az optimizmus velünk született tulajdonság: van, aki mindig pozitívan látja a dolgokat, míg mások hajlamosak a pesszimizmusra. A pszichológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy az optimista hozzáállás nem csupán genetikai adottság kérdése.