Ételallergia
- Dátum: 2019.05.07., 16:13
- Varga Ágnes Kata
- allergia, allergológus, betegség, citrusfélék, csonthéjasok, diéta, élelmiszer, érzékenység, étel, ételallergia, étrend, gyógyszer, gyümölcs, intolerancia, ipar, laktóz, magvak, mentes, mogyoró, nehézség, orvos, tanács, tojás
Habár a cukorbetegek és laktóz érzékenyek diétájára sokkal több lehetőség van, mint némelyik ételallergiáéra, még így sem igazán könnyű a helyzetük. De mi van azokkal, akik mogyoróra, tojásra, lisztre, citrusfélékre érzékenyek? Nehéz-e nekik egyáltalán? Mennyi lehetőségük van? Anyagilag mennyire megterhelő tartani a diétájukat? Erről nagyon kevésszer hallunk, pedig sokkal több embert érint, mint gondolnánk.

A legtöbb film, sorozat és könyv a mogyoróallergiával foglalkozik többet. Mindenkinek megvan a jelenet, ahogyan egy mogyorótól vagy mandulától feldagadt torkú embert combon döfnek egy tűvel, amitől az illető sokkal jobban lesz. Hát igen, erre is van példa. De mindez nemcsak mogyoróval fordul elő. Szó szerint bármely ételben lehet olyan allergén anyag, amely egyes emberekből kiváltja ezt az igen durva immunreakciót. Az allergia ugyanis tulajdonképpen a szervezet védekezése az „idegen” anyagok ellen. Az csak az élet egyik furcsasága, hogy maga a védekezés veszélyesebb, mint amitől a szervezetünk meg akar óvni bennünket. Ilyen helyzetekre teremtették a különböző antihisztaminokat, és ha valakinek valóban súlyos allergiás rohama lenne (anafilaxiás sokk), akkor az epinefrin-injekció a rendelkezésére áll. Persze csak akkor, ha épp van a közelben. De ez csak a szélsőséges esetekben fordul elő.

Mit lehet tenni, ha nálunk is felfedeznek valamilyen ételallergiát? Először is, az allergológus sosem hagy minket tanácsok nélkül. Mind a kezelésre, mind a kísérő diétára ad ötleteket. Ezen kívül számos szakkönyv foglalkozik a témával, és már az internet is elláthat minket pár jó tanáccsal. Ám mindezeket érdemes fenntartásokkal kezelni, és elsődlegesen a szakorvos véleményével egyező, azt alátámasztó módszereket, recepteket követni. Így egészen biztosan nem ártunk a szervezetünknek. Fontos tisztában lenni azzal, hogy minden „mentes”-diéta megtanulása sokkal több időt vesz igénybe, mint egy sima főzés. Kísérletezni kell, meg kell találni a pontos arányokat, a legjobb hozzávalókat, a legkülönlegesebb recepteket, és persze mindezekben a saját ízlésünket. Hiszen nem arról kell lemondanunk, hogy jó ételeket együnk, csupán egy-két hozzávalót mással kell helyettesítenünk. Ilyen esetben nem fér bele az, hogy „csak egy ilyet eszem, aztán leállok”, vagy „néha napján egy kicsi belefér”. Az ételallergia épp úgy súlyos problémákhoz vezethet, mint bármilyen más allergia vagy érzékenység. Ezért legyünk türelmesek, adjunk magunknak időt a feldolgozásra, a kísérletezésre, a megszokásra! Ezek mellett nagyjából teljes életet élhetünk.
Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése
Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.
A vitaminok árnyoldala
Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket
Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.
NEAT-faktor, hallottál már róla?
Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?