Menü

Ételallergia

Habár a cukorbetegek és laktóz érzékenyek diétájára sokkal több lehetőség van, mint némelyik ételallergiáéra, még így sem igazán könnyű a helyzetük. De mi van azokkal, akik mogyoróra, tojásra, lisztre, citrusfélékre érzékenyek? Nehéz-e nekik egyáltalán? Mennyi lehetőségük van? Anyagilag mennyire megterhelő tartani a diétájukat? Erről nagyon kevésszer hallunk, pedig sokkal több embert érint, mint gondolnánk.

A legtöbb film, sorozat és könyv a mogyoróallergiával foglalkozik többet. Mindenkinek megvan a jelenet, ahogyan egy mogyorótól vagy mandulától feldagadt torkú embert combon döfnek egy tűvel, amitől az illető sokkal jobban lesz. Hát igen, erre is van példa. De mindez nemcsak mogyoróval fordul elő. Szó szerint bármely ételben lehet olyan allergén anyag, amely egyes emberekből kiváltja ezt az igen durva immunreakciót. Az allergia ugyanis tulajdonképpen a szervezet védekezése az „idegen” anyagok ellen. Az csak az élet egyik furcsasága, hogy maga a védekezés veszélyesebb, mint amitől a szervezetünk meg akar óvni bennünket. Ilyen helyzetekre teremtették a különböző antihisztaminokat, és ha valakinek valóban súlyos allergiás rohama lenne (anafilaxiás sokk), akkor az epinefrin-injekció a rendelkezésére áll. Persze csak akkor, ha épp van a közelben. De ez csak a szélsőséges esetekben fordul elő.

Mit lehet tenni, ha nálunk is felfedeznek valamilyen ételallergiát? Először is, az allergológus sosem hagy minket tanácsok nélkül. Mind a kezelésre, mind a kísérő diétára ad ötleteket. Ezen kívül számos szakkönyv foglalkozik a témával, és már az internet is elláthat minket pár jó tanáccsal. Ám mindezeket érdemes fenntartásokkal kezelni, és elsődlegesen a szakorvos véleményével egyező, azt alátámasztó módszereket, recepteket követni. Így egészen biztosan nem ártunk a szervezetünknek. Fontos tisztában lenni azzal, hogy minden „mentes”-diéta megtanulása sokkal több időt vesz igénybe, mint egy sima főzés. Kísérletezni kell, meg kell találni a pontos arányokat, a legjobb hozzávalókat, a legkülönlegesebb recepteket, és persze mindezekben a saját ízlésünket. Hiszen nem arról kell lemondanunk, hogy jó ételeket együnk, csupán egy-két hozzávalót mással kell helyettesítenünk. Ilyen esetben nem fér bele az, hogy „csak egy ilyet eszem, aztán leállok”, vagy „néha napján egy kicsi belefér”. Az ételallergia épp úgy súlyos problémákhoz vezethet, mint bármilyen más allergia vagy érzékenység. Ezért legyünk türelmesek, adjunk magunknak időt a feldolgozásra, a kísérletezésre, a megszokásra! Ezek mellett nagyjából teljes életet élhetünk.

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.

Strand, utazás, kánikula – hogyan védekezz a nyári betegségek ellen?

A nyár a pihenés, a szabadtéri programok és az utazások időszaka, ugyanakkor ebben az évszakban bizonyos fertőzések kockázata is megnő. A meleg időjárás, a magasabb páratartalom, a strandolás, valamint a gyakori közösségi érintkezések kedvezhetnek a különböző baktériumok, vírusok és gombák terjedésének.

Szandálszezon repedezett sarkak nélkül – Így lesz újra puha és ápolt a lábfejünk

A szandálszezon beköszöntével sokan szembesülnek azzal, hogy a télen elhanyagolt sarkak kiszáradtak, megkeményedtek, sőt akár fájdalmasan ki is repedeztek. A repedezett sarok nem csupán esztétikai probléma: a mélyebb berepedések fájdalmat okozhatnak, és akár fertőzések kialakulásának is utat nyithatnak.

Mit tehetünk a gyorsabb sebgyógyulásért?

Talán nincs olyan ember a Földön, akinek ne lett volna már sebe itt-ott. Néha ezek elég lassan gyógyulnak, de vannak praktikák, amelyekkel kicsit segíthetünk

Hiperhidrózis, amikor az izzadás már nem áll meg

Az izzadás szervezetünk természetes és fontos folyamata, de van az az eset, amikor szervezetünk túlzásba esik, ez a hiperhidrózis.