Menü

Ezért érdemes minél több zöldséget fogyasztani

Mennyi zöldséget kell enni?

Legjobb, ha a fogyást úgy éred el, hogy kalóriaszegény, de a szervezeted számára értékes vitaminokban, antioxidánsokban, ásványi anyagokban gazdag ételeket fogyasztasz minél többször egy nap. Ilyenek a zöldségek, melyek rost- és víztartalmukkal laktatnak, segítenek megfékezni az étvágyadat, és még tápanyagdúsak is. Nem mindegy azonban, hogy milyen fajtákat és mekkora mennyiségben fogyasztasz. Noha zöldségnek tekinthetők a kukorica, a burgonya, az édesburgonya, a répafélék és a hüvelyesek, magas keményítő-, azaz szénhidráttartalmuknak köszönhetően a fogyókúra szempontjából nem számítanak a zöldségek közé. Fogyasztásukat a szénhidrátforrásokhoz hasonlóan érdemes korlátozni.

Leveles zöldségek a legjobbak

A legkevesebb kalóriát, legtöbb rostot és vitamint a zöld és leveles zöldségek tartalmazzák. érdemes mindennap lehetőleg minél többféle színben zöldségeket fogyasztani a zöld mellett a vitaminok szempontjából. Ami a mennyiségeket illeti, ez a számos kutatás elemzésével összeállított angol cikk arra a következtetésre jut, hogy 80 grammos porciókkal számolva naponta három-négy adag zöldség fogyasztása ajánlott. Mivel a rostok puffasztóak, javasolt ezt több étkezésre elosztani, és jelentősen nem meghaladni.

Ezért fogyassz minél több zöldséget

Sajnos amilyen gyorsan fejlődik a zöldségtermesztés, olyan tendenciával csökken a fogyasztása is.

Fokozzák az anyagcserét: Az anyagcsere pörgetésben a spenót, brokkoli, alma, és a grapefruit jó barátaid lesznek.
Kiváló vitaminforrás: A zöldségek nagy része vízből áll, ami szintén elengedhetetlen a szervezet tökéletes működéséhez. A legmagasabb vitamin tartalom a narancs, kiwi, eper, áfonya, grapefruit, sárgarépa, brokkoli, és a karfiol jeleskedik.
Lúgosít: Erősen lúgosító ételek az alábbiak: mandula, avokádó, sárga banán, bab, cékla, szeder, répa, hagyma, tőzegáfonya, szőlő, kel, barack, datolya, gránátalma, szilva, málna, spenót.

„Minél többször, annál jobb!”

Egy azonban tény: minél több zöldséget, gyümölcsöt eszünk, annál jobban fogjuk érezni magunkat a bőrünkben. Szakértők szerint azokban az országokban, ahol több a gyümölcs és zöldségfogyasztás, mint másutt, számottevően ritkábbak a szíveredetű és vérkeringési panaszok, betegségek. Több mint 250 tanulmány létezik, amiből egyöntetűen kiderül, hogy minden újabb adag zöldség vagy gyümölcs fogyasztása jelentősen mérsékeli a szívbetegségek kialakulását, sőt még egyes daganatok kialakulásának rizikója is csökken. A kulcsszó: másodlagos növényi anyagok, úgynevezett fitonutriensek, hiszen ezeket az anyagokat csak növények képesek előállítani. A fitonutriensek többek között, megakadályozzák a baktériumok szaporodását, megvédenek a fertőzéstől, nagymértékben hatnak az immunrendszerre, erősítik azt, sőt, felveszik a harcot a szív- és érbetegségekkel, csökkentik a daganatok kialakulásának kockázatát valamint védenek a gyulladásokkal szemben.

Járjunk minél többet piacra, mert a friss zöldségek és gyümölcsök látványának biztos nem tudunk majd ellenállni. Szeleteljük fel a zöldségeket és tegyük be a hűtőbe, vagy vigyük magunkkal bárhova, és ha nassolni támadna kedvünk, akkor csipegessünk belőle.

Szerző: Udvari Fanni

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?

Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket

Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.