A plusz súly pszichológiai háttere
- Dátum: 2019.05.05., 08:35
- Udvari Fanni
- döntés, életmód, érzelem, evés, hangulat, kitartás, motiváció, önbizalom, önismeret, rendszeresség, stressz, szorongás, tudatosság, túlsúly
Elhízás esetén a test zsírtartalmának kóros mértékű felszaporodásáról van szó, mely a testi és lelki működést egyaránt károsan befolyásolhatja. Testi szövődmények: pl. szívkoszorúér betegségek, agyi érbetegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség, vese, májbetegség, mozgásszervi betegségek, stb. Igen gyakori hogy az étel nem a szeretetet, hanem a szerelmet pótolja. Továbbá az étel védő funkciót is betölthet. Ha a szülő nem találja megfelelőnek saját kompetenciáját abban, hogy megvédje a gyermekét, elhárítsa az őt fenyegető veszélyt, illetve nem ítéli saját személyét kellően biztonságos „érzelmi háttérnek”, étellel igyekszik őt kárpótolni.

Saját ereje helyett ételt adni, ezek a gyerekek hajlamosak arra, hogy később, felnőttként „bánat-zsírt” halmozzanak fel. Fontos azzal tisztában lennie mindenkinek, aki fogyni szeretne, hogy a súlyfeleslegnek mindig van lelki jelentése és a fogyás sem csak annyi változással jár majd, hogy kevesebbet mutat a mérleg. Megváltozik a környezethez való viszonyulásunk és a környezetünk tagjai is másként tekintenek majd ránk, sőt az is lehet, hogy olyan problémákkal kell majd szembe néznünk, amelyeket eddig az evéssel „oldottunk meg”. Fel kell készülni a változásra, a régi dolgok elengedésére és az újak befogadására, a tanulásra – elsősorban önmagunk tanulására! A fogyás egy hatalmas önismereti út és lehetőség is egyben. Fontos, hogy ne szenvedésként éljük meg! A hosszútávon megtartható alacsonyabb testsúlyhoz fokozatos életmód-változtatás kell, az életmód-változtatáshoz pedig szemléletváltás.
Pszichés következményként felléphet
Sok esetben önmagában a krónikus stressz is képes elhízást eredményezni, ugyanis stresszhelyzetben a szervezet raktáraiból vérbe áramló cukor és zsír a stressz helyzet elmúltával ugyan visszaáramlik, de hasi zsírszövet formájában tárolódik. A pszichológus segítséget nyújthat a visszahízás megelőzésében kognitív viselkedésterápiás módszerekkel. Az elhízás okai között szerepelhetnek genetikai, hormonális tényezők, ám lassú anyagcsere is lehet a háttérben. Az elhízott emberek, mert nem tanulják meg az éhség és a különböző emocionális állapotok megkülönböztetését. A félelmet, haragot, szorongást, izgalmi állapotot éhségnek címkézik. Illetve megtanulták, hogy az evés csökkenti az izgatottságot, így érzelmi evőkké váltak.
Hogyan tekintünk egy elhízott emberre?

A korok és kultúrák nagyban befolyásolják, hogy kövérnek lenni pozitív, avagy negatív dolog. A ma divatja és divattervezői a karcsúságot részesítik előnyben. A soványabb hölgyek könnyen találnak maguknak ruhákat. A nőknek több előítélettel kell szembenézniük súlyukból fakadóan. Sok teltebb hölgyet gyötör a bűntudat testalkata miatt. A testsúly és a lelki egyensúly szoros összefüggésben áll egymással. Rengetegen karcsúságra vágynak, de nem merik vállalni, ami a fogyással jár. Egy elhízott embernek a kapcsolatteremtés is nehezére esik, így sokszor az evés az egyetlen társa.
Az étkezésekkel pótolja a közösségi, vagy egyéb társas tevékenységeket. A kövérek sokan depressziósak alkatuk miatt. Hozzá kell tenni, hogy a testsúly okozta lelki problémák nem csupán az elhízott embereket érintik, hanem minden olyan egyént, aki nem tud megbékélni kilóival. Az elhízott ember testét és lelkét egyaránt kezelni kell. A tartós és eredményes fogyás érdekében növelni kell a súlyvesztő személy én erejét. Meg kell küzdenie a súlya miatt ért előítéletekkel. A fogyással lelki változások is járnak. Változik a környezethez való viszonyulás. Kezelés közben olyan problémák jönnek elő, amit eddig evéssel oldottak meg. A fogyással tehát nem csak fölös kilóktól, de a depressziótól is megszabadulhatnak.

Ha elakadsz a fogyás útján, az azért van, mert nem töltesz elég időt magaddal, nem vagy elég tudatos. Egy szigorú diétát nem lehet hosszan tartani, hatalmas motivációt, kitartást igényel. Ha jobban megérted a működésedet, megismered a szokásaidat, tisztába jössz az érzéseiddel, akkor már könnyedén meg fogod találni azt az utat/módszert, ami meghozza a hosszú távú eredményt.
Szerző: Udvari Fanni
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A hajlékonyság fokozása
A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.