Menü

A plusz súly pszichológiai háttere

Elhízás esetén a test zsírtartalmának kóros mértékű felszaporodásáról van szó, mely a testi és lelki működést egyaránt károsan befolyásolhatja. Testi szövődmények: pl. szívkoszorúér betegségek, agyi érbetegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség, vese, májbetegség, mozgásszervi betegségek, stb. Igen gyakori hogy az étel nem a szeretetet, hanem a szerelmet pótolja. Továbbá az étel védő funkciót is betölthet. Ha a szülő nem találja megfelelőnek saját kompetenciáját abban, hogy megvédje a gyermekét, elhárítsa az őt fenyegető veszélyt, illetve nem ítéli saját személyét kellően biztonságos „érzelmi háttérnek”, étellel igyekszik őt kárpótolni.

Saját ereje helyett ételt adni, ezek a gyerekek hajlamosak arra, hogy később, felnőttként „bánat-zsírt” halmozzanak fel. Fontos azzal tisztában lennie mindenkinek, aki fogyni szeretne, hogy a súlyfeleslegnek mindig van lelki jelentése és a fogyás sem csak annyi változással jár majd, hogy kevesebbet mutat a mérleg. Megváltozik a környezethez való viszonyulásunk és a környezetünk tagjai is másként tekintenek majd ránk, sőt az is lehet, hogy olyan problémákkal kell majd szembe néznünk, amelyeket eddig az evéssel „oldottunk meg”. Fel kell készülni a változásra, a régi dolgok elengedésére és az újak befogadására, a tanulásra – elsősorban önmagunk tanulására! A fogyás egy hatalmas önismereti út és lehetőség is egyben. Fontos, hogy ne szenvedésként éljük meg! A hosszútávon megtartható alacsonyabb testsúlyhoz fokozatos életmód-változtatás kell, az életmód-változtatáshoz pedig szemléletváltás.

Pszichés következményként felléphet

Sok esetben önmagában a krónikus stressz is képes elhízást eredményezni, ugyanis stresszhelyzetben a szervezet raktáraiból vérbe áramló cukor és zsír a stressz helyzet elmúltával ugyan visszaáramlik, de hasi zsírszövet formájában tárolódik. A pszichológus segítséget nyújthat a visszahízás megelőzésében kognitív viselkedésterápiás módszerekkel. Az elhízás okai között szerepelhetnek genetikai, hormonális tényezők, ám lassú anyagcsere is lehet a háttérben. Az elhízott emberek, mert nem tanulják meg az éhség és a különböző emocionális állapotok megkülönböztetését. A félelmet, haragot, szorongást, izgalmi állapotot éhségnek címkézik. Illetve megtanulták, hogy az evés csökkenti az izgatottságot, így érzelmi evőkké váltak.

Hogyan tekintünk egy elhízott emberre?

A korok és kultúrák nagyban befolyásolják, hogy kövérnek lenni pozitív, avagy negatív dolog. A ma divatja és divattervezői a karcsúságot részesítik előnyben. A soványabb hölgyek könnyen találnak maguknak ruhákat. A nőknek több előítélettel kell szembenézniük súlyukból fakadóan. Sok teltebb hölgyet gyötör a bűntudat testalkata miatt. A testsúly és a lelki egyensúly szoros összefüggésben áll egymással. Rengetegen karcsúságra vágynak, de nem merik vállalni, ami a fogyással jár. Egy elhízott embernek a kapcsolatteremtés is nehezére esik, így sokszor az evés az egyetlen társa.

Az étkezésekkel pótolja a közösségi, vagy egyéb társas tevékenységeket. A kövérek sokan depressziósak alkatuk miatt. Hozzá kell tenni, hogy a testsúly okozta lelki problémák nem csupán az elhízott embereket érintik, hanem minden olyan egyént, aki nem tud megbékélni kilóival. Az elhízott ember testét és lelkét egyaránt kezelni kell. A tartós és eredményes fogyás érdekében növelni kell a súlyvesztő személy én erejét. Meg kell küzdenie a súlya miatt ért előítéletekkel. A fogyással lelki változások is járnak. Változik a környezethez való viszonyulás. Kezelés közben olyan problémák jönnek elő, amit eddig evéssel oldottak meg. A fogyással tehát nem csak fölös kilóktól, de a depressziótól is megszabadulhatnak.

Ha elakadsz a fogyás útján, az azért van, mert nem töltesz elég időt magaddal, nem vagy elég tudatos. Egy szigorú diétát nem lehet hosszan tartani, hatalmas motivációt, kitartást igényel. Ha jobban megérted a működésedet, megismered a szokásaidat, tisztába jössz az érzéseiddel, akkor már könnyedén meg fogod találni azt az utat/módszert, ami meghozza a hosszú távú eredményt.

Szerző: Udvari Fanni

Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk

A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).