Menü

A plusz súly pszichológiai háttere

Elhízás esetén a test zsírtartalmának kóros mértékű felszaporodásáról van szó, mely a testi és lelki működést egyaránt károsan befolyásolhatja. Testi szövődmények: pl. szívkoszorúér betegségek, agyi érbetegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség, vese, májbetegség, mozgásszervi betegségek, stb. Igen gyakori hogy az étel nem a szeretetet, hanem a szerelmet pótolja. Továbbá az étel védő funkciót is betölthet. Ha a szülő nem találja megfelelőnek saját kompetenciáját abban, hogy megvédje a gyermekét, elhárítsa az őt fenyegető veszélyt, illetve nem ítéli saját személyét kellően biztonságos „érzelmi háttérnek”, étellel igyekszik őt kárpótolni.

Saját ereje helyett ételt adni, ezek a gyerekek hajlamosak arra, hogy később, felnőttként „bánat-zsírt” halmozzanak fel. Fontos azzal tisztában lennie mindenkinek, aki fogyni szeretne, hogy a súlyfeleslegnek mindig van lelki jelentése és a fogyás sem csak annyi változással jár majd, hogy kevesebbet mutat a mérleg. Megváltozik a környezethez való viszonyulásunk és a környezetünk tagjai is másként tekintenek majd ránk, sőt az is lehet, hogy olyan problémákkal kell majd szembe néznünk, amelyeket eddig az evéssel „oldottunk meg”. Fel kell készülni a változásra, a régi dolgok elengedésére és az újak befogadására, a tanulásra – elsősorban önmagunk tanulására! A fogyás egy hatalmas önismereti út és lehetőség is egyben. Fontos, hogy ne szenvedésként éljük meg! A hosszútávon megtartható alacsonyabb testsúlyhoz fokozatos életmód-változtatás kell, az életmód-változtatáshoz pedig szemléletváltás.

Pszichés következményként felléphet

Sok esetben önmagában a krónikus stressz is képes elhízást eredményezni, ugyanis stresszhelyzetben a szervezet raktáraiból vérbe áramló cukor és zsír a stressz helyzet elmúltával ugyan visszaáramlik, de hasi zsírszövet formájában tárolódik. A pszichológus segítséget nyújthat a visszahízás megelőzésében kognitív viselkedésterápiás módszerekkel. Az elhízás okai között szerepelhetnek genetikai, hormonális tényezők, ám lassú anyagcsere is lehet a háttérben. Az elhízott emberek, mert nem tanulják meg az éhség és a különböző emocionális állapotok megkülönböztetését. A félelmet, haragot, szorongást, izgalmi állapotot éhségnek címkézik. Illetve megtanulták, hogy az evés csökkenti az izgatottságot, így érzelmi evőkké váltak.

Hogyan tekintünk egy elhízott emberre?

A korok és kultúrák nagyban befolyásolják, hogy kövérnek lenni pozitív, avagy negatív dolog. A ma divatja és divattervezői a karcsúságot részesítik előnyben. A soványabb hölgyek könnyen találnak maguknak ruhákat. A nőknek több előítélettel kell szembenézniük súlyukból fakadóan. Sok teltebb hölgyet gyötör a bűntudat testalkata miatt. A testsúly és a lelki egyensúly szoros összefüggésben áll egymással. Rengetegen karcsúságra vágynak, de nem merik vállalni, ami a fogyással jár. Egy elhízott embernek a kapcsolatteremtés is nehezére esik, így sokszor az evés az egyetlen társa.

Az étkezésekkel pótolja a közösségi, vagy egyéb társas tevékenységeket. A kövérek sokan depressziósak alkatuk miatt. Hozzá kell tenni, hogy a testsúly okozta lelki problémák nem csupán az elhízott embereket érintik, hanem minden olyan egyént, aki nem tud megbékélni kilóival. Az elhízott ember testét és lelkét egyaránt kezelni kell. A tartós és eredményes fogyás érdekében növelni kell a súlyvesztő személy én erejét. Meg kell küzdenie a súlya miatt ért előítéletekkel. A fogyással lelki változások is járnak. Változik a környezethez való viszonyulás. Kezelés közben olyan problémák jönnek elő, amit eddig evéssel oldottak meg. A fogyással tehát nem csak fölös kilóktól, de a depressziótól is megszabadulhatnak.

Ha elakadsz a fogyás útján, az azért van, mert nem töltesz elég időt magaddal, nem vagy elég tudatos. Egy szigorú diétát nem lehet hosszan tartani, hatalmas motivációt, kitartást igényel. Ha jobban megérted a működésedet, megismered a szokásaidat, tisztába jössz az érzéseiddel, akkor már könnyedén meg fogod találni azt az utat/módszert, ami meghozza a hosszú távú eredményt.

Szerző: Udvari Fanni

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

Szem alatti karikák, avagy mitől vagyunk pandamacik és mit tegyünk ellene

Sokan tapasztalják, hogy reggel a tükörbe nézve sötét karikákat vagy duzzanatot látnak a szemük alatt. Na, de vajon mitől és hogyan szabadulhatunk meg tőle?

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?

Mezítláb a strandon? Így óvd meg a lábadat a kellemetlen fertőzésektől

A nyári strandszezon a felhőtlen kikapcsolódásról, a hűsítő fürdőzésről és a napsütés élvezetéről szól. A mezítlábas séták azonban nemcsak szabadságérzetet, hanem bizonyos egészségügyi kockázatokat is rejthetnek.