A siker feldolgozása
- Dátum: 2019.05.01., 07:57
- Varga Ágnes Kata
- állapot, analízis, boldogság, egészség, elemzés, élet, energia, erő, érzelem, feldolgozás, hatás, idő, következmény, lélek, negatív, ok, öröm, pozitív, projekt, psziché, pszichológia, siker, tanács, tipp, változás
Bármilyen érzelmet is váltanak ki belőlünk az események, azt mindig a helyén kell kezelni. Erre mindenkinek más stratégiája van. Vannak olyanok, akik szeretik elemezgetni, darabokra szedni a helyzeteket, ezáltal is tanulni az eseményekből, és fejlődni általuk. Ez azért is jó, mert közben a feldolgozás egy állandó folyamattá válik. Olyanok is vannak, akik a szőnyeg alá söprik azokat az érzelmeket, amelyeket egyes helyzetek váltanak ki belőlük. Csak magukra a történésekre figyelnek, de saját magukra és a reakcióikra, ingerválaszaikra nem. Ez egy alapvető nehézség, ami később még visszaüthet, nem megfelelő feldolgozottság esetén.

Felmerülhet a kérdés, hogy ugyan miért félnénk a jó dolgoktól? De az érzelmi megrázkódtatás minden eseménynél egy várható következmény. Akkor is, ha az adott dolog éppen boldogságot vált ki belőlünk. Mi a helyzet a sikerrel? Van-e helyes útja annak, hogy feldolgozzuk? Egyáltalán, fel kell-e dolgozni, ha valamilyen hirtelen pozitív dolog történik velünk?
Nos, bármi is az a pozitív dolog, időt kell adnunk. Egy siker általában valamilyen változással is együtt jár, és azt a változást is bele kell kalkulálni az életünket. Sikert elérni mindig olyan, mint egy kitűzött célt elérni. Legtöbb esetben kemény munka, hajtás és hit áll mögötte, és sok minden követi. Egyik pillanatról a másikra beáll egy változás a lelki állapotunkban, és ez hosszabb időn keresztül is hatással lesz a hangulatunkra, ezáltal az egészségünkre is. Fontos, hogy próbáljuk az érzelmeinket analizálni, és próbáljuk tudatosítani magunkban, hogy minden reakciónk normális és természetes, de nem irányíthatják ezek a reakciók a pillanatnyi cselekedeteinket.

Ha ér bennünket egy nagyobb siker, adjuk meg magunknak a szükséges időt, hogy örülhessünk neki. Adjunk teret az elégedettségünknek, és ne titkoljuk az örömünket. Ugyanakkor ne is kérkedjünk vele, hiszen az esemény utáni pár órában nem biztos, hogy tisztán tudjuk a helyzeteket megítélni. Később pedig emlékeztessük magunkat mind a pozitív érzelmeinkre, mind a negatívakra. Fontos, hogy tudatában legyünk annak, hogy mint minden dolog, ez is lehet múlandó, és a mi feladatunk, hogy az erőnktől függően a legtöbbet hozzuk ki magunkból. Tehát, ha siker ér minket, ne veszítsük el a fejünket tőle, hanem elemezzük azt, gondolkodjunk rajta, tanuljunk belőle, és éljük meg a vele járó örömöt épp úgy, mint a nehézségeket.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.
Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai
A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.
Miért hallgatunk az érzelmeinkről?
Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.