A siker feldolgozása
- Dátum: 2019.05.01., 07:57
- Varga Ágnes Kata
- állapot, analízis, boldogság, egészség, elemzés, élet, energia, erő, érzelem, feldolgozás, hatás, idő, következmény, lélek, negatív, ok, öröm, pozitív, projekt, psziché, pszichológia, siker, tanács, tipp, változás
Bármilyen érzelmet is váltanak ki belőlünk az események, azt mindig a helyén kell kezelni. Erre mindenkinek más stratégiája van. Vannak olyanok, akik szeretik elemezgetni, darabokra szedni a helyzeteket, ezáltal is tanulni az eseményekből, és fejlődni általuk. Ez azért is jó, mert közben a feldolgozás egy állandó folyamattá válik. Olyanok is vannak, akik a szőnyeg alá söprik azokat az érzelmeket, amelyeket egyes helyzetek váltanak ki belőlük. Csak magukra a történésekre figyelnek, de saját magukra és a reakcióikra, ingerválaszaikra nem. Ez egy alapvető nehézség, ami később még visszaüthet, nem megfelelő feldolgozottság esetén.
Felmerülhet a kérdés, hogy ugyan miért félnénk a jó dolgoktól? De az érzelmi megrázkódtatás minden eseménynél egy várható következmény. Akkor is, ha az adott dolog éppen boldogságot vált ki belőlünk. Mi a helyzet a sikerrel? Van-e helyes útja annak, hogy feldolgozzuk? Egyáltalán, fel kell-e dolgozni, ha valamilyen hirtelen pozitív dolog történik velünk?
Nos, bármi is az a pozitív dolog, időt kell adnunk. Egy siker általában valamilyen változással is együtt jár, és azt a változást is bele kell kalkulálni az életünket. Sikert elérni mindig olyan, mint egy kitűzött célt elérni. Legtöbb esetben kemény munka, hajtás és hit áll mögötte, és sok minden követi. Egyik pillanatról a másikra beáll egy változás a lelki állapotunkban, és ez hosszabb időn keresztül is hatással lesz a hangulatunkra, ezáltal az egészségünkre is. Fontos, hogy próbáljuk az érzelmeinket analizálni, és próbáljuk tudatosítani magunkban, hogy minden reakciónk normális és természetes, de nem irányíthatják ezek a reakciók a pillanatnyi cselekedeteinket.
Ha ér bennünket egy nagyobb siker, adjuk meg magunknak a szükséges időt, hogy örülhessünk neki. Adjunk teret az elégedettségünknek, és ne titkoljuk az örömünket. Ugyanakkor ne is kérkedjünk vele, hiszen az esemény utáni pár órában nem biztos, hogy tisztán tudjuk a helyzeteket megítélni. Később pedig emlékeztessük magunkat mind a pozitív érzelmeinkre, mind a negatívakra. Fontos, hogy tudatában legyünk annak, hogy mint minden dolog, ez is lehet múlandó, és a mi feladatunk, hogy az erőnktől függően a legtöbbet hozzuk ki magunkból. Tehát, ha siker ér minket, ne veszítsük el a fejünket tőle, hanem elemezzük azt, gondolkodjunk rajta, tanuljunk belőle, és éljük meg a vele járó örömöt épp úgy, mint a nehézségeket.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.