A túlzásba vitt fehérjefogyasztás következményei

Ajánlott fehérjebevitel

Ha testsúlyra bontjuk le, a szakértők szerint a napi ajánlott mennyiség 0,8 gramm/testtömegkilogramm, ami azt jelenti, hogy átlagosan egy 60 kilogrammos nőnél 48 gramm fehérje a javasolt. A kalóriafogyasztásnak minimum 10, maximum 35%-át teheti ki a fehérje. Az állapotos és szoptató nőknek 71 grammnyi fehérjét tanácsos bevinniük a szervezetükbe. A sportolók és a fogyásra vágyók is fogyaszthatnak több fehérjét, nekik 0,8-2 gramm/testtömegkilogramm az ajánlott bevitel, ami egy 80 kilogramm testtömegű nő esetében 64-160 grammot jelent.

A szükségletet meghaladó fehérjebevitel

Nem támogatja a teljesítményfokozást és az egészséget. A belekben a pangó fehérjedús béltartalmat baktériumok bontják tovább, melynek során toxikus vegyületek (aminok) szabadulnak fel, mintegy kedvező feltételeket teremtve a baktériumok elszaporodásának. A fehérjedús táplálkozás a B6-vitaminszükséglet megnövekedésével is együttjár, emellett elhízáshoz vezet. A magas fehérjebevitel kapcsán a bélflóra feltételezett előnytelen irányba történő változásának korrigálása illetve megelőzése (pre- és probiotikumok) egy jogosan felmerülő kérdés. A magas protein, állati fehérje, húsfogyasztás kalciumürítést fokozó hatását sok vizsgálat alátámasztja, míg más vizsgálatok nem. Kielégítő kalciumbevitel mellett valószínűtlen a csontok gyengülése a fokozott fehérjebevitel hatására.

Kellemetlen lehelet

A szuperalacsony szénhidráttartalmú ketogén diétát követőknél sokszor előfordul, hogy kellemetlen a leheletük. Ez annak a tünete, hogy szervezetünk szénhidrátraktárai kiürültek, ezért zsírt éget, hogy energiát nyerjen. Ez rövidtávon hatásos fogyókúra lehet, hosszú távon viszont egészségügyi kockázatai adódhatnak.

Hangulatingadozás

Hosszú távon a túlzott fehérjebevitel a hangulatunkra is hatással lehet. A bélflóra egyensúlyának felborulása ugyanis számos kutatás szerint hatással van a mentális állapotra, ezért vannak, akiknél ez a fajta táplálkozás hangulatzavarokat okozhat. Ilyenkor érdemes némi lassan felszívódó szénhidrátot, például édesburgonyát, barna rizst, illetve némi bogyós gyümölcsöt építeni az étrendbe.

Elhízás

Bár nehéz elhinni, hogy a szénhidrátban szegény, de fehérjében gazdag étrend hízást okozhat, az állítás igaz. Ennek is az az oka, hogy felborul az emésztőrendszer egyensúlya, illetve az is számít, hogy ha a szervezet nem jut elég szénhidráthoz, akkor tartalékoló üzemmódba kapcsol. Ráadásul, ha kizárólag arra figyelünk, hogy sok fehérjét együnk, akkor a kalóriákkal is könnyen túlzásba eshetünk.

Csökkenti a csontsűrűséget?

Az elmélet szerint a fehérje növeli a sav mennyiségét a testben. Ez azt eredményezi, hogy a szervezet elvonja a kalciumot a sav semlegesítésére. A hosszabb távra nyúló kutatások viszont megcáfolják ezt. Egy kilenc hétig tartó vizsgálatban a kutatók lecsökkentették a szénhidrátbevitelt, és megnövelték a fehérjebevitelt a tesztalanyoknál. A kalcium kiválasztását nem befolyásolta ez a változás, sőt, javította a csontok erősségét támogató hormonokat.

Mit tehet a fehérjerajongó?

Ha magas fehérjetartalmú étrendet szeretnél fenntartani, akkor az alábbiakat tedd:

Előzetesen kérj ki a kezelőorvosodtól tájékoztatást egészségi állapotodat illetően, mert bizonyos esetekben (pl. vesebetegség) a fehérjediéta kockázatot jelenthet.

Fogyassz fehérjét egészséges forrásokból, például alacsony zsírtartalmú tejtermékeket, halat, diót és babot, sovány csirkét és pulykát.

Osszd el a fehérje fogyasztását az összes étkezésre a nap folyamán.

Válassz kiegyensúlyozott étrendet, amely sok zöldséget, gyümölcsöt és rostanyagot tartalmaz.

Szerző: Udvari Fanni