A kiégés ismertető jelei
- Dátum: 2019.03.17., 09:39
- Udvari Fanni
- burnout, egészség, kiégés, lélek, motiváció, munka, önértékelés, prevenció, stressz, túlhajszoltság
A kiégés-szindróma krónikus érzelmi megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, érzelmi és mentális kimerülés, amely a reménytelenség érzésével, célok és motiváció elvesztésével jár együtt. A kiégés-szindrómát egyre komolyabban veszik a szakemberek, aminek jele, hogy Németországban hivatalosan is betegségnek ismerték el a közelmúltban. A kórkép súlyosabb, előrehaladottabb fázisában munkaképtelenséget is okozhat. A kiégés-szindróma Magyarországon elsősorban a pedagógusok és az egészségügyben dolgozók között fordul elő.
Érdekesség, hogy a kiégés-szindróma előfordulása minden esetben egyenes arányú kapcsolatot mutat a helytelen táplálkozással, mozgásszegény életmóddal, illetve az alacsony erkölcsi és anyagi megbecsültséggel. Ez is arra utal, hogy egy sok tényezőt magába foglaló kórképről van szó. A valódi okozója a munkahelyi stressz, túlzásba vitt munka, kontroll hiánya, kevés jutalom, közösség összeomlása és a nem egyenlő feladatvégzés.
A burnout-szindróma tünetei és szakaszai
A kiégés olyan személyt érint, akinek túl nagyok az elvárásai. Ha ezek tettekben nem valósulnak meg beindul a burnout folyamat, amelynek több szakasza ismert.
Az idealizmus szakasza: Túlzott lelkesedés munkakezdéskor, nem reális célok kitűzése, a munkakör idealizálása.
A realizmus szakasza: A lelkesedésre pozitív visszajelzés jöhet a munkáltatótól, ez elősegíti a kreativitást, hatékonyságot. Az érintett szociálisan érzékeny, szakmája iránt elkötelezett.
A stagnálás szakasza: A teljesítmény nem emelkedik, a munkájával járó kapcsolataiban nem túl lelkes, csökken a teljesítőképesség, a nyitottság.
A frusztrációs szakasz: A tökéletesség hajszolása cselekvés- és bizonyítási kényszerbe csaphat át, amely a kiégés előszobája. Az érintett egyre több időt tölt munkával, kevesebbet a családjával, barátaival, a privát élete háttérbe szorul, ez utóbbihoz köthető feladatairól megfeledkezik. Közben a munkahelyi teljesítmény csökken, a munkakörében negatív megnyilvánulásokra lesznek figyelmesek a munkatársak, páciensek.
Apátia: Az érintett kerüli a kliensekkel, ügyfelekkel való találkozást, a kihívásokat, a munkatársak segítő szándékát elutasítja, negatívan áll a dolgokhoz.
A kiégés- szindróma terápiája
Általános motiváció - A munkával, hivatással kapcsolatban a saját személy fontosságának és jelentőségének érzése a munkahelyeken. Autonómia, szakmai fejlődés lehetősége. Támogató rendszerek - a munkahelyen stábmegbeszélések, szakmai továbbképzések és anyagi-erkölcsi megbecsültség. Személyes motiváció - Professzionális segítő foglalkozás választásának átgondolása, tudatosítása. A motivációk tudatossága döntő, a segítésen keresztül az öngyógyítási vágy így pozitív energiák, empátia forrása is lehet.
A tünetegyüttesből való kiút az életmód és az önmagukról való gondolkodás átszervezése, az önismeret fejlesztése, a saját igények, értékek és célok tudatosítása lehet. Stresszhelyzetbe bárhol, bármikor kerülhetünk. Az, hogy ezekben a szituációkban hogyan cselekszünk, függ attól is, hogyan tudunk megküzdeni az adott helyzettel, mennyire bízunk önmagunkban, saját döntéseink helyességében.
Szerző: Udvari Fanni
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés
Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.