A kiégés ismertető jelei
- Dátum: 2019.03.17., 09:39
- Udvari Fanni
- burnout, egészség, kiégés, lélek, motiváció, munka, önértékelés, prevenció, stressz, túlhajszoltság
A kiégés-szindróma krónikus érzelmi megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, érzelmi és mentális kimerülés, amely a reménytelenség érzésével, célok és motiváció elvesztésével jár együtt. A kiégés-szindrómát egyre komolyabban veszik a szakemberek, aminek jele, hogy Németországban hivatalosan is betegségnek ismerték el a közelmúltban. A kórkép súlyosabb, előrehaladottabb fázisában munkaképtelenséget is okozhat. A kiégés-szindróma Magyarországon elsősorban a pedagógusok és az egészségügyben dolgozók között fordul elő.
Érdekesség, hogy a kiégés-szindróma előfordulása minden esetben egyenes arányú kapcsolatot mutat a helytelen táplálkozással, mozgásszegény életmóddal, illetve az alacsony erkölcsi és anyagi megbecsültséggel. Ez is arra utal, hogy egy sok tényezőt magába foglaló kórképről van szó. A valódi okozója a munkahelyi stressz, túlzásba vitt munka, kontroll hiánya, kevés jutalom, közösség összeomlása és a nem egyenlő feladatvégzés.
A burnout-szindróma tünetei és szakaszai
A kiégés olyan személyt érint, akinek túl nagyok az elvárásai. Ha ezek tettekben nem valósulnak meg beindul a burnout folyamat, amelynek több szakasza ismert.
Az idealizmus szakasza: Túlzott lelkesedés munkakezdéskor, nem reális célok kitűzése, a munkakör idealizálása.
A realizmus szakasza: A lelkesedésre pozitív visszajelzés jöhet a munkáltatótól, ez elősegíti a kreativitást, hatékonyságot. Az érintett szociálisan érzékeny, szakmája iránt elkötelezett.
A stagnálás szakasza: A teljesítmény nem emelkedik, a munkájával járó kapcsolataiban nem túl lelkes, csökken a teljesítőképesség, a nyitottság.
A frusztrációs szakasz: A tökéletesség hajszolása cselekvés- és bizonyítási kényszerbe csaphat át, amely a kiégés előszobája. Az érintett egyre több időt tölt munkával, kevesebbet a családjával, barátaival, a privát élete háttérbe szorul, ez utóbbihoz köthető feladatairól megfeledkezik. Közben a munkahelyi teljesítmény csökken, a munkakörében negatív megnyilvánulásokra lesznek figyelmesek a munkatársak, páciensek.
Apátia: Az érintett kerüli a kliensekkel, ügyfelekkel való találkozást, a kihívásokat, a munkatársak segítő szándékát elutasítja, negatívan áll a dolgokhoz.
A kiégés- szindróma terápiája
Általános motiváció - A munkával, hivatással kapcsolatban a saját személy fontosságának és jelentőségének érzése a munkahelyeken. Autonómia, szakmai fejlődés lehetősége. Támogató rendszerek - a munkahelyen stábmegbeszélések, szakmai továbbképzések és anyagi-erkölcsi megbecsültség. Személyes motiváció - Professzionális segítő foglalkozás választásának átgondolása, tudatosítása. A motivációk tudatossága döntő, a segítésen keresztül az öngyógyítási vágy így pozitív energiák, empátia forrása is lehet.
A tünetegyüttesből való kiút az életmód és az önmagukról való gondolkodás átszervezése, az önismeret fejlesztése, a saját igények, értékek és célok tudatosítása lehet. Stresszhelyzetbe bárhol, bármikor kerülhetünk. Az, hogy ezekben a szituációkban hogyan cselekszünk, függ attól is, hogyan tudunk megküzdeni az adott helyzettel, mennyire bízunk önmagunkban, saját döntéseink helyességében.
Szerző: Udvari Fanni
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.