Menü

Hogyan kommunikálj magaddal hatékonyan?

Amikor az emberek a pozitív belső beszélgetésre gondolnak, általában olyan megerősítésekre és frázisokra gondolnak, amelyekkel felfújják magukat (pl. „Igen, meg tudod csinálni!”) Azonban az is hasznos lehet, ha úgy tudunk önmagunkkal beszélgetni, hogy képesek legyünk az önszabotáló mintázatoknak ellenszegülni.

Ez a fajta önmagunkkal való beszélgetés rendkívül személyes. Ami neked bejön, lehet, hogy másnak egyáltalán nem, vagy éppen visszafelé sül el. A személyes eredményeid alapján kell bíráskodnod. Továbbá az is lehet, hogy ami most a leglényegesebb számodra, idővel változni fog attól függően, hogy min mész keresztül az életedben és a munkádban. Szükség lesz rá, hogy időszakonként frissítsd az önmagaddal való kommunikáció módját, hogy a téged legjobban romboló mintázatokat meg tudd célozni.

Az eredeti nyelven megjelent cikkben a szerző az általa leghasznosabbnak ítélt frázisokat osztja meg. Ez remélhetőleg inspirál titeket, hogy megtaláljátok a saját szókapcsolataitokat. Lentebb néhány példát olvashattok tőle.

A problémám: Nem fejezek be dolgokat.

Gyakran kifutok az erőből, amint a feladat vége felé haladok. Talán befejezek valamit 90%-osra, és aztán azt gondolom, oké, majd kicsit később folytatom. Azonban ez egy nagyon nem hatékony módja a munkának. Ezek a feladatok ilyenkor rendszerint több napon keresztül az asztalon hevernek, és ott ólálkodnak a mentális tennivalólistámon, és értékes kognitív erőforrásokat vesznek el. Ezért az alábbi megoldást használom.

Önmagammal való beszélgetés: Ha úgy érzed, hogy most nehéz befejezned, mennyi az esélye annak, hogy később könnyebbnek fogod érezni?

Ez a mondat segít, és emlékeztet arra, hogy a feladatot befejezni habár nehéz, most befejezni azt a legjobb választás. Tehát megcsinálom. Ezt a módszert akkor alkalmazom, ha kreativitást nem igénylő teendőkről van szó, például mosogatás, ahol rendszerint azt csinálom, hogy szinte mindent elmosogatok, de mégis otthagyok egy-két dolgot. Amikor ezt a technikát alkalmazom, mindig van benne egy kis humor és játékosság. Ezzel rajtakapom az agyamat a szokásos trükkjein, amivel megpróbál rávenni, hogy a feladat később sokkal vonzóbb lesz.

A problémám: Túlbonyolítom a megoldásokat, és túlgondolom a döntéseket. Hajlamos vagyok arra, hogy a problémák könnyű megoldásait túlgondoljam.

Önmagammal való beszélgetés: Mi a legkönnyebb/legegyszerűbb módja annak, hogy ezt elintézzem? Ez arra emlékeztet engem, hogy gyors módokat találjak, hogy egy-egy feladatot befejezzek anélkül, hogy a döntéseken túl sokat gondolkodnék.

A problémám: Úgy gondolom, hogy nem dolgozom elég erősen, miközben ez nem is igaz.

Annak ellenére, hogy a környezetemben nagyjából mindenki úgy lát engem, mint valaki, aki keményen dolgozik, vagy még túlórázik is, a saját megfigyelésem mégis az, hogy gyakran lusta vagyok. Ha ezt olvasod, talán azt gondolod, hogy most valami hencegést próbálok álca mögé rejteni, de nem erről van szó. A túl sok munkának negatív hatása van az általam meghozott döntések minőségére. Ha kevesebbet dolgozom, könnyebben látom a nagyobb képet, és jobb stratégiai döntéseket arról, hogyan is töltöm az időmet. Számomra a túl sok munka pszichológiailag kényelmesebb, mint az, hogy kevesebbet dolgozzak, viszont sosem hatékony. Ez önszabotázs.

Önmagammal való kommunikáció: Azt gondolod, hogy nem dolgozol keményen, de ez csak elterelő hadművelet. Mi a valóság?

Ez a kérdés segít engem abban, hogy emlékezzek arra, hogy a gondolat, miszerint nem dolgozom eleget, nem lesz magától értetődően igaz. Itt el tudom kapni magamat, ha terelni próbálok.

Építsd fel a saját frázisaidat!

Határozd meg a saját önszabotáló mintázataidat!

Határozd meg, melyek a legjobb teendők számodra, ha ezek a mintázatok megjelennek!

Válassz egy mondatot, kérdést, ami efelé a teendő felé irányít!

Próbáld ki, amit alkottál!

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.

A gyors elhízás lehetséges okai

A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.

A nehézlégzés lehetséges lelki okai

A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Miért tesz jót a délutáni pihenés?

A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.

Az elsősegélynyújtás életet menthet

Az elsősegélynyújtás világnapját minden évben szeptember második szombatján tartják. A jeles nap célja, hogy felhívja a figyelmet az elsősegélynyújtás fontosságára, valamint arra, hogy egy váratlan baleset vagy rosszullét esetén akár egy laikus által nyújtott gyors és szakszerű segítség is életet menthet.