Értékes ételek, amiket nem eszünk
- Dátum: 2019.03.04., 14:12
- Martinka Dia
- adalékanyagok, alkoholfogyasztás. só fogyasztás, avokádó, bulgur, cékla, édesburgonya, élelmiszertípus, elmélet, étel, étterem, feldolgozott élelmiszer, glikémiás index, gyakorlat, gyógyszer, hal, hidrogénezett növényi olaj, illatszer, kozmetikai szer, köles, kutatás, mesterséges édesítő, olajos magvak, omega-3, padlizsán, tányér, tápanyag, transzzsír, vegyszer, zsírsav
Mindenkinek megvannak a kedvelt, bevált, gyakran elkészített vagy étteremben rendelt ételei, melyeket általában szívesen fogyaszt, s természetesen azok is, amelyeket kevésbé szeret. Nekem is. Számos olyan tápanyagról lemondunk azonban, ami fontos lenne, hogy ne csak ritka alkalmanként kerüljön a tányérunkra.
Nagyon könnyű belátni, milyen óriási szerepe van a betegségek kialakulásában a táplálkozásnak, ezért erről hiába tudunk sokat elméleti síkon, hiába látunk-hallunk erről gyakran, nem ártana a gyakorlatban is alkalmaznunk. Legtöbbször meg is fogadjuk ezt, aztán elfelejtődik. Pedig ehetnénk többször halat, heti szinten céklát, édesburgonyát, a zeller kiváló sült krumpli helyettesítő, rizs helyett újdonság varázsával hat a köles, a bulgur, csokipuding helyett készíthetnénk csokoládés avokádókrémet, vagy a pirítósra kenhetnénk padlizsánkrémet a szokásos kenyérfeltétek helyett.

A kutatók megállapították, melyik az a néhány fontos – vagy inkább legfontosabb - élelmiszertípus, amelyekből mindenképp gyakran kell(ene) fogyasztanunk: ezek a zöldségek és gyümölcsök mellett, a teljes kiőrlésű gabonák, olajos magvak, zsírszegény sovány húsfélék, omega-3 zsírsavat tartalmazó, illetve alacsony glikémiás indexű ételek. Ezekből kellene a leggyakrabban magunkhoz vennünk, míg a feldolgozott élelmiszerek, cukros, fehér lisztes ételek, éppúgy, mint a magas só-fogyasztás, transzzsírokat tartalmazó ételek, mértéktelen alkoholfogyasztás kerülendők, vagy minimális mértékben fogyasztandók. Az adalékanyagok, a hidrogénezett növényi olajok, mesterséges édesítőszerek mértéktelen fogyasztása is bizonyítottan káros. Mindezzel tudom, nem mondok újat, azonban én továbbgondolom az egészséges életet és kiterjesztem az étkezésen túli szokásaink köré is.
Nemcsak az étkezéssel okozhatunk magunknak ugyanis visszavonhatatlan károkat, hanem dohányzással, kábítószer használattal, valamint a különféle vegyszerekkel, amiket napi szinten használunk, gondoljunk csak a kozmetikai és illatszerekre, tisztítószerekre, gyógyszerekre. Ha ezekre odafigyelünk, máris sokat tettünk a szervezetünk, testünk egészségéért, állapotáért. Nem szabad elfelejteni, hogy egy testünk van, ez szolgál bennünket, s nekünk vele szemben megvannak az elvárásaink, de vajon mit és mennyit teszünk bele a gépezetbe?

Bizonyára ritkán figyelünk rá, de azt gondolom akkor eszünk tudatosan, ha minél több szín van a tányérunkon, nem a piros színű nyalókára gondolok, vagy a zöld gumicukorra, hanem a zöldségek széles palettájára, a gyümölcsökkel, gabonákkal, diófélékkel, tejtermékekkel máris megszíneztük a mindennapjainkat. Lehet ez egy új irányelv a továbbiakban, hogy minél több színes, természetes ételt fogyasszunk el, s ha lehet, minden nap erre törekedjünk, már mától!
Számtalan élelmiszer van, amit sokkal gyakrabban ehetnénk, nem biztos, hogy minden ízleni fog elsőre, de sokat számít az elkészítési mód. Az édesburgonyát egy kis olívaolajjal és rozmaringgal szoktam betenni a sütőbe, vagy félbevágom, megsütöm és megtöltöm például rántottával, a céklából legutóbb pürét készítettem a sült csirkemáj mellé (nagyon finom volt) , a sült zeller, vagy karfiolpüré pedig kiváló burgonyahelyettesítő, s a sokféle salátához passzoló olívabogyót is érdemes felvenni a táplálkozási profilba.
Egy kis egészségért, esetleges fogyásért, fittségért érdemes megtenni a kezdő lépéseket, lehet, hogy elsőre kísérletezni kell, de cserébe sokkal változatosabban táplálkozhatunk, mint eddig bármikor.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?