Mit egyen a gyerek, ha sportol?
- Dátum: 2019.02.22., 10:09
- Martinka Dia
- csoki, edzés, egészséges, energiaszükséglet, energikus, étrend, farkaséhes, fehérje, fitt, fociedzés, folyadékbevitel, fontos, kalcium, kálium, magnézium, omega 3, péksüti, sportdietetikus., sportol, sportoló, szénhidrátforrás, szülő, táplálkozás, vas, vitaminpótlás
Fociedzés vége, este fél hét: a fiam farkaséhesen esik be a kocsiba, bizonyára más szülőknek is ismerős ez a szitu. Amióta focizni kezdett, azóta megállás nélkül mozog, s még jobban oda kell figyelnem arra, hogy mit egyen az én amúgy is vékony testalkatú gyerekem. Bedob ő szívesen bármikor egy csokit meg vaníliás szívecskét (kedvenc péksütije), azzal nincs baj, de az nem megoldás, hiszen a megfelelő vitaminok és tápanyagok bevitele egy sportoló gyerek életében különösen fontos. Erre nem elég a vaníliás szívecske.
Amióta a fiam sportol, hatalmas lelkesedéssel veti bele magát a hétköznapokba, különösen edzésnapokon lehet madarat fogatni vele, azonban sokkal vékonyabb lett, bizonyos szűkszárú nadrágokat nem is merek ráadni, mert olyan, mintha csak két bakancs lépkedne mellettem. Hogy elmondom neki a helyes táplálkozás fontosságát, az körülbelül pont annyira (nem) érdekli, mint a gyerekek nagy részét, azonban ha a gyerekünk sportol, kutya kötelességünk az étrendjét ehhez igazítani.
Aki edz, sok magnéziumra, káliumra, kalciumra és fehérjére van szüksége, illetve vasra és omega-3-ra is. A proteinbevitel miatt a hús nem maradhat el a sportoló gyerek étrendjéből, melyhez kiváló választás a csirkehús. A csirkemell 100 grammja 23 gramm fehérjét tartalmaz. A hal is jó fehérjeforrás, omega 3 tartalma miatt nagyon jó választás az étrendben. A spenót a magnéziumban és káliumban gazdag, s vastartalma miatt is fogyasztandó, 100 gramm spenót 58 mg magnéziumot, 633 mg káliumot tartalmaz.
Az olajos magvakat akkor is beírnám a cikkbe, ha nem sportolna a gyerekem, az uzsonnás dobozába heti többször is teszek diákcsemegét, ropogtatnivalót. A banán nagy kedvencem, edzés után nagyon jó szénhidrátforrás, emellett magnéziumot, s káliumot is tartalmaz, elengedhetetlen a sportoló gyermek étrendjében. Az ételek mellett a folyadékfogyasztás is kiemelendő, hiszen ha mozog a gyerek, a folyadékszükséglete is növekszik.
Ha mintaétrendben gondolkodnék, akkor reggelire rántottát, teljes kiőrlésű pékárut és frissen facsart narancslevet vagy gyümölcsös zabkását ajánlanék, tízóraira olajos magvakat, zabkekszet, ebédre nem túl zsíros húsételt, legjobb a csirkemell, nagy adag zöldséggel vagy rizzsel, edzés előtt vagy után egy müzli szeletet, zabszeletet, ásványvizet és banánt, vacsorára pedig sült csirkemellet, halat készítenék, esetleg durumtésztából készült tésztaételt.
A napi energia bevitelre figyelve, változatos étrendet összeállítva, s ügyelve a megfelelő folyadékfogyasztásra és vitaminok pótlására, nyugodtan engedhetjük edzésre a gyereket, energikus lesz, fitt és egészséges, a betegségek pedig messze elkerülik. Ha gyermekünk pedig komolyabb sportkarrierben gondolkodik, akkor azért javaslom, hogy a speciális igényekhez kérjük ki sportdietetikus tanácsát.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?