Van, amin nem érdemes spórolni

Az emberek egyik leggyakoribb kifogása, hogy miért nem élnek egészségesen (a „nekem erre nincs időm” mellett), hogy tudatosan táplálkozni és sportolni drága, nem engedhetik meg maguknak anyagilag. Ennyivel elintézik. De valóban így van?

Egy átbulizott éjszaka ára fedezne egy havi kondi bérletet, pár zacskó chips, néhány tábla csokoládé, egy-két esti pizza rendelés, ivászat a cimborákkal, a napközben összevásárolt péksütemények ára, egy-két doboz cigaretta, kávé, sör, egy zacskó sós mogyoró… és még sorolhatnám. Ki lehet számolni, mi a drága és mi minden fér a költségvetésbe.

Ezzel szemben a csirke, a zöldségek, a rizs, egy zacskó zabpehely, túró, natúr joghurt, esetleg fehérjepor, tojás, tej, vagy növényi tej, egy havi kondi bérlet, egy sportcipő ára már sokaknak luxuskiadásnak minősül, melyre felháborodva reagálnak: „ez egy vagyon!”, „nekem erre nincs pénzem!”, „nekem erre nincs időm!”. Idő-és pénzhiányra hivatkozva azért sokan ülnek le a tévé elé esténként egy sörrel meg egy tábla csokival, egy zacskó keksszel. Akkor hogy is van ez?

A megspórolt orvosi költségek és gyógyszerek ára már közhelyesen hangzik, ezt nem szeretem elsütni, de valójában igaz és megfontolandó hozzáállás lenne a megelőzés és a tudatos életmód, ami kézen fogva jár a diétás étkezéssel (a fogyókúra szót szándékosan nem is használom) és a rendszeres sporttal. Bizonyos diétás élelmiszerekből azonban valóban nem érdemes olcsóbb, rosszabb minőségűt venni, ezekből megéri a minőséget választani, úgy, mint a friss tanyasi tojás, a magas kakaótartalmú étcsokoládé, a friss csirkemell, basmati, barna vagy jázminrizs, friss zöldségek, halfélék, egy jó minőségű olívaolaj vagy kókuszzsír, egészséges és természetes édesítőszer, például nyírfacukor, a mesterséges aszpartám helyett.

A sport sem kerül feltétlen horribilis összegekbe, nyilván a futáshoz kell egy jó futócipő, a súlyzózáshoz kondi bérlet, vagy néhány súly, kettlebell otthonra, de közel sem kerül olyan sokba hosszútávon, amiért ne érné meg elkezdeni.

„Úgy elmennék sütizés helyett futni egyet” – (mondta soha senki). Az idézet nem áll messze a valóságtól. Pedig a sport legalább olyan boldogsághormon adagot jelent, ha nem jobbat, mint pár percnyi élvezet a sütis tányéron a cukrászdában. Mégis a kifogásokkal van tele a padlás.

Azt mondják az egészséges életmód drága. A bikini is drága meg a divatos farmer is, amit megveszünk és utána csak a szekrényben áll évekig, vagy talán örökre, s sóvárogva dobjuk vissza a polcunk aljára. A vérnyomáscsökkentő gyógyszer is drága. Az utolsó kétségbeesésünkben nyár elején összevásárolt fogyasztószerek, krémek és csodatapaszok, turmixok, shakek, diétás porok, villámdiéták is drágák. Hosszútávon pedig károsak is.

Fiatal korban nem igazán foglalkozik az ember olyanokkal, mint a rák, a szívbetegségek, a magas vérnyomás, az elhízás, mert csak legyintetek: ilyen problémánk nincs! Rosszabb esetben azt mondják a diákjaim: „valamiben meg kell halni” és nevetnek rajta kórusban. Én azt gondolom ilyenkor halkan nekik: „azért az nem mindegy, hogy mikor, és főleg, hogy mi miatt történik így”.