Menü

Alul motivált vagyok – mi a baj velem?

Napjainknak a gépiessége, automatikussága okozza a pszichológusoknak szinte a legtöbb munkát. Az, hogy minden természetessé és folyamatossá válik, megfoszt az örömtől. Az ember az elkerülhetetlen, sorsszerű pillanatok megszállottjává válik, és közben észre sem veszi, hogy úgy telik el az idő, hogy egy percet sem élvez belőle. De mit tehetünk, ha úgy érezzük, hogy nem képes motiválni minket semmi, és minden mozdulatunk és cselekedetünk csak úgy megtörténik, anélkül, hogy mi beletennénk magunkat?

A legfontosabb, hogy ne legyintsünk, mondván, hogy majd megoldódik! A probléma elhanyagolása legalább akkora bajhoz vezet, mint egy önmagában álló baklövés. Nem szabad, hogy a gondjainkat elbagatellizáljuk, mert az rossz döntésekhez és még erősebb alulmotiváltsághoz vezet.

Keressük meg a kiváltó okot! Gondolkodjunk, hogy hol csúszott félre a kedélyállapotunk, és mikor kezdtük el azt érezni, hogy nem a saját életünket éljük. Meg kell találnunk az időpontot, amikor máshogyan kezdtük érezni magunkat és máshogyan láttuk a minket körülvevő világot. Ha megvan, hogy mi okozza ezt az érzést, akkor már több mindent tehetünk.

Először is, megváltoztathatjuk, ha olyan dolog, ami a mi hatáskörünkbe tartozik. Ha pedig nem olyan, elkezdhetjük megvizsgálni a mi felelősségünket ebben az esetben. Valóban elkeserítő a helyzet? Nem a jó helyeken vagyunk? Nem a jó emberek közt? Nem a megfelelő munkát végezzük, vagy csupán nem megfelelő a hozzáállásunk? Ha változtatunk egy kicsit a szemléletünkön, az megváltoztatja a helyzetet is? Javulna-e attól a kedvünk, ha több dologba vetnénk bele magunkat?

Ezekre a kérdésekre nem elég csupán körülbelül válaszolni, teljesen a végére kell járni. Ha a hétköznapokra nincs meg a motivációd, akkor sok különlegességet nem várhatsz az életedtől, de ha megtalálod azt a kis mozgató erőt, ami egy szimpla munkanapon vagy hétvégén is megvan benned, akkor sokkal sűrűbben érnek téged a nagyobb örömök is. Az, hogy a pénz nem motivál valakit, nem probléma, sőt, sok konfliktust megelőz. De a munkában nem a pénz az egyetlen, ami motiválhat. Hozzuk létre magunknak ezt a motivációt! Alakítsunk ki barátságos munkakörnyezetet, munkaidőn kívül viszont igyekezzünk mellőzni a feladatainkat, amennyire lehetséges! Legyünk rendszeresen a barátainkkal, és vezessünk be új szokásokat, mint például valami sport, zene, koncertre vagy színházba járás! A lényeg, hogy a megszokott dolgokat élvezetesebbé, a különleges dolgokat pedig változatosabbá tegyük! Ez felpörgeti a napjainkat, segít könnyebben számítani az időt, és jobban megélni a jó pillanatokat.

Ne szomorodjunk el rögtön, ha nem találunk motivációt. Akkor van ok az elkeseredésre, ha ezen nem is akarunk változtatni.

Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki

Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.