Menü

Alul motivált vagyok – mi a baj velem?

Napjainknak a gépiessége, automatikussága okozza a pszichológusoknak szinte a legtöbb munkát. Az, hogy minden természetessé és folyamatossá válik, megfoszt az örömtől. Az ember az elkerülhetetlen, sorsszerű pillanatok megszállottjává válik, és közben észre sem veszi, hogy úgy telik el az idő, hogy egy percet sem élvez belőle. De mit tehetünk, ha úgy érezzük, hogy nem képes motiválni minket semmi, és minden mozdulatunk és cselekedetünk csak úgy megtörténik, anélkül, hogy mi beletennénk magunkat?

A legfontosabb, hogy ne legyintsünk, mondván, hogy majd megoldódik! A probléma elhanyagolása legalább akkora bajhoz vezet, mint egy önmagában álló baklövés. Nem szabad, hogy a gondjainkat elbagatellizáljuk, mert az rossz döntésekhez és még erősebb alulmotiváltsághoz vezet.

Keressük meg a kiváltó okot! Gondolkodjunk, hogy hol csúszott félre a kedélyállapotunk, és mikor kezdtük el azt érezni, hogy nem a saját életünket éljük. Meg kell találnunk az időpontot, amikor máshogyan kezdtük érezni magunkat és máshogyan láttuk a minket körülvevő világot. Ha megvan, hogy mi okozza ezt az érzést, akkor már több mindent tehetünk.

Először is, megváltoztathatjuk, ha olyan dolog, ami a mi hatáskörünkbe tartozik. Ha pedig nem olyan, elkezdhetjük megvizsgálni a mi felelősségünket ebben az esetben. Valóban elkeserítő a helyzet? Nem a jó helyeken vagyunk? Nem a jó emberek közt? Nem a megfelelő munkát végezzük, vagy csupán nem megfelelő a hozzáállásunk? Ha változtatunk egy kicsit a szemléletünkön, az megváltoztatja a helyzetet is? Javulna-e attól a kedvünk, ha több dologba vetnénk bele magunkat?

Ezekre a kérdésekre nem elég csupán körülbelül válaszolni, teljesen a végére kell járni. Ha a hétköznapokra nincs meg a motivációd, akkor sok különlegességet nem várhatsz az életedtől, de ha megtalálod azt a kis mozgató erőt, ami egy szimpla munkanapon vagy hétvégén is megvan benned, akkor sokkal sűrűbben érnek téged a nagyobb örömök is. Az, hogy a pénz nem motivál valakit, nem probléma, sőt, sok konfliktust megelőz. De a munkában nem a pénz az egyetlen, ami motiválhat. Hozzuk létre magunknak ezt a motivációt! Alakítsunk ki barátságos munkakörnyezetet, munkaidőn kívül viszont igyekezzünk mellőzni a feladatainkat, amennyire lehetséges! Legyünk rendszeresen a barátainkkal, és vezessünk be új szokásokat, mint például valami sport, zene, koncertre vagy színházba járás! A lényeg, hogy a megszokott dolgokat élvezetesebbé, a különleges dolgokat pedig változatosabbá tegyük! Ez felpörgeti a napjainkat, segít könnyebben számítani az időt, és jobban megélni a jó pillanatokat.

Ne szomorodjunk el rögtön, ha nem találunk motivációt. Akkor van ok az elkeseredésre, ha ezen nem is akarunk változtatni.

A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.

Amikor a munkahely a lustasággal tesz tönkre

Hallottál már a kiégés (burnout) szindróma „kis testvéréről”, a boreout-ról? Mit is jelent ez pontosan? Legtöbbször nevetségesnek tűnhet unatkozni egy munkahelyen, netán lustának titulálhatjuk az egykedvű kollégákat. Sok esetben azonban nem közönyről van szó, csupán nincsenek kihasználva a munkatárs képességei az adott helyen, amitől a krónikus unalom szindróma áldozatává válhat.

A közösségi média és a testképzavar

A közösségi média és a testképzavar közötti kapcsolatot már számos kutatás vizsgálta, és elég erős összefüggések rajzolódnak ki.