Menü

Újabb titokra derült fény a krónikus fáradtság szindrómával kapcsolatban

A legújabb kutatási eredmények szerint a krónikus fáradtság szindróma (angol rövidítése alapján csak CFS) kapcsolatban állhat azzal, ha az immunrendszer túl aktívan dolgozik. A kutatások alapján ez úgy nézhet ki, hogy az immunrendszer túlzott aktivitása idézi elő a hosszantartó, legyőzhetetlennek tűnő fáradtságot.

A vizsgálatok során 55 embert követtek, akik interferon-alfa terápiában részesültek, amelyet a hepatitis C kezelésre alkalmaznak. A páciensek közül néhányan CFS-hez hasonló tüneteket mutattak, amelyek akár hat hónapig is eltartottak. Ez azonban remek lehetőség volt a tudósok számára, hogy megpróbálják meghatározni azokat a tényezőket, amelyek kialakíthatták az állapotot.

A CFS mint diagnózis sajnos gyakran rendkívül későn születik meg, mivel a kiváltó ok pontos meghatározása bonyolult. A legtöbb esetben azonban leírják, hogy maga az állapot valamilyen más, nagyobb fertőzést követően jelentkezik. Ebből kiindulva a kutatók az immunrendszeri markert, valamint a fáradtság szintjét is vizsgálták a kezelések előtt, alatt és után is.

Az 55, kutatásba bevont páciens közül 18 mutatott CFS-szerű tüneteket. A vizsgálatok során fény derült arra, hogy ezen páciensek immunválasza jóval erősebbnek bizonyult a többiekéhez képest, már a kezelés megkezdése előtt. A CFS-re jellemző tünetek megjelenése után azonban az immunrendszeri markerek szintje visszatért a normális szintre. Ez alapján a kutatók joggal feltételezik, hogy az erősebb immunrendszerrel bíró páciensek hajlamosabbak lehetnek a krónikus fáradtság szindrómára.

A CFS-sel élő emberek azonban semmilyen mértékű immunrendszeri változást nem mutatnak, ami alátámasztja a hipotézist, miszerint a kapcsolatot valahol a folyamat elején kell keresni. Ebből a célból a kutatócsoport összehasonlította 54, diagnosztizáltan CFS-sel élő, valamint 57 egészséges ember immunrendszerének aktivációját.

„Szükséges jobban megértenünk a CFS kialakulása mögött rejlő biológiát, hogy segíthessünk a betegeken, akik ettől a legyengítő állapottól szenvednek. Persze a tesztek még hosszú időt igényelnek, az eredményeink mégis az első lépés afelé, hogy meg tudjuk mondani, kiket érinthet a betegség, és azt a meghatározó kezdeti stádiumban el tudjuk csípni.” – nyilatkozta Carmine Pariante professzor.

A kutatás jelenleg a legrészletesebb vizsgálat, amely a CFS-szerű tünetek és az immunrendszer között fennálló kapcsolatot vizsgálja. További vizsgálatok szükségesek, hogy megértsük, ezek a felfedezések egy az egyben összefüggésbe hozhatóak-e a CFS-sel, valamint mely faktorok azok, amelyek az immunrendszer túlzott aktivitását okozzák.

Forrás: www.iflscience.com

Mi befolyásolja valójában az őszülés ütemét?

Az ősz hajszálak megjelenését sokan automatikusan az öregedés első jelének tekintik, pedig a folyamat jóval összetettebb annál, mint hogy pusztán az idő múlására vezessük vissza. Nem ritka, hogy valaki már a húszas éveiben felfedez néhány ősz szálat.

Folsav nem csak kismamáknak – amit felnőttként is érdemes tudni róla

Nemrég egy beszélgetés közben a kolléganőm teljesen meglepődött, amikor szóba került, hogy rendszeresen szedek folsavat. Az első reakciója az volt: „De hát nem vagy terhes, akkor miért?” Ez a kérdés egyébként nagyon gyakori, és jól mutatja, mennyire él a köztudatban az a tévhit, hogy a folsav kizárólag várandósság alatt fontos. Pedig a valóság ennél jóval árnyaltabb.

A japán erdőfürdőzés jótékony hatásai

Az erdőfürdőzés, vagyis a Shinrin-yoku egy Japánból származó módszer, amely a természetben való tudatos jelenlétre épül. Kutatások szerint az erdőben töltött idő csökkentheti a stresszt és javíthatja a közérzetet. A jó hír, hogy ehhez nem kell Japánba utazni, egy közeli magyar erdő is tökéletes hozzá.

Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved

Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.

Az alacsony hemoglobinszint okai és komplex kezelési lehetőségei

Az alacsony hemoglobinszint, közismertebb nevén a vérszegénység (anémia) kezelése egy összetett orvosi folyamat, amelynek elsődleges célja a vörösvértestek oxigénszállító kapacitásának helyreállítása.