Menü

Diétás menü karácsonyra

Ahhoz, hogy diétásabban főzhessünk, nem kell lemondanunk a házias és magyaros ízekről, csupán a recepteket kell kicsit átalakítanunk. Ha mindenképp halat szeretnénk enni az ünnepek alatt, válasszunk kevésbé zsírosat, és süssük meg fokhagymával és petrezselyemmel! A petrezselyem miatt kevesebb sóra lesz szükségünk, a fokhagyma pedig, amellett, hogy kellemes ízt biztosít, az érrendszernek is jót tesz. A sült hal fűszeresen akár az új karácsonyi kedvencünk is lehet.

De mi lesz a levessel? A halászlé, a húsleves a család számára nélkülözhetetlen elemei a karácsonyi vacsorának. Ezeket is elkészíthetjük egy cseppet diétásabban. Határozottan egészségesebb lesz, ha olaj helyett liba- vagy kacsazsírt használunk, és abból is csak egy keveset a halászlé alapjának elkészítéséhez. Ebben ugyanis könnyebben feloldódnak a hal húsából származó ásványi anyagok. Ha kevesebb zsírt és sokkal több zöldséget (paprikát, fokhagymát) használunk hozzá, akkor máris egészségesebbé tettük, ráadásul teljesen új és száz százalékig eredeti ízeket fogunk tapasztalni. Ha pedig a tésztát is kihagyjuk belőle, és mellé házilag készített teljes kiőrlésű zsemlét kínálunk, akkor családunk egészségéért is tettünk valamit az ünnepek alatt. A húslevest pedig tanácsos sovány húsokból megfőzni, mint például csirkemellből és –hátból, csirkenyakból, vagy ha sertéshúsból jobban szeretjük, akkor csontos karaj a legjobb választás. Bőségesen zöldségezve, petrezselyemmel (kevesebb sóval), és kevesebb tésztával tálalva észre sem vesszük, hogy mennyire diétás menüt varázsoltunk az asztalra.

No de mi legyen az ünnep mumusával, a töltött káposztával? Ez sem olyan bonyolult. A savanyú káposzta rendkívül egészséges, és akkor sem lesz kevésbé az, ha sovány darált húst töltünk bele. Ha kicsit megfőzzük a töltelék készítése előtt a rizst, akkor kevesebbet kell beletennünk. És ha nem teszünk a fogásba füstölt húsokat vagy szalonnát, akkor azok is ehetnek belőle, akik szigorú diétát tartanak.

Az ünnepi menü elkészítése sok fejtörést okoz mindenkinek, és még többet azoknak, akik diétára is kényszerülnek. De a diétának nem kell elvennie tőlünk az ünnep tradicionális ételeit. Elég egy kis kreativitás és egy kis akarat, és akkor meg tudjuk valósítani azt is, amit lehetetlennek gondoltunk.

Varga Ágnes Kata

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?