Miért jön a Mikulás? És mit mondjunk a gyerekeknek?
- Dátum: 2018.12.04., 16:46
- Varga Ágnes Kata
- ajándék, csokoládé, cukor, december, gyerek, gyereknevelés, jóság, jutalom, lélek, Mikulás, szeretet, tél, törődés, tradíció, ünnep, viselkedés
A gyermekeink, és talán néha még mi is, nagy rajongással tekintünk a Mikulásra, aki a jó gyerekeket cukorkával jutalmazza, a rosszakat virgáccsal bünteti, és minden gyereket név és kor szerint számon tart. A kereszténység térhódításának köszönhetően a pogány Télapó összefonódott a keresztény Szent Miklós püspök alakjával, aki a szegényeken segített. Így jött létre az idők folyamán az ajándékozó, jóságos, segítő, gyermekszerető ősz apóka képe, aki minden kisgyermek életébe egy kis fényt és reményt csempész.

Ezt a fényt kell szülőként, nagytestvérként minél tovább megőrizni. Ennek számos módja lehetséges. Az egyik, hogy minél tovább történeteket, meséket mondunk a Télapóról, és minél tovább próbáljuk fenntartani a látszatot, hogy az évi egyszeri nagy boldogságuknak egy hosszú szakállú öregúr az oka, aki úgy ismeri őket, mint a saját tenyerét, és aki valami kézzel fogható jutalomban részesíti őket azért, hogy egész évben olyan jól viselkednek. Így a fegyelmezés is kikerül kicsit a mi kezünkből, és a valóságos környezetből hamar egy mesébe pottyanunk. Ezt a mesés környezetet azután is törekedhetünk megőrizni, hogy a gyermek rájön (vagy elmondjuk neki), hogy a Mikulás, így, teljes valójában nem létezik. Sőt, ahogy gyerekeink egyre nagyobbak lesznek, egyre több magyarázattal szolgálhatunk nekik, hogy miért jó ez az egész mítosz.
A tudatosság a gyermeknevelés terén mindig fontos, és ez az ünnepekkel kapcsolatban is így van. A Mikulás minden évben egy picit mást jelent. Eleinte egy kis ok nélküli jóságot, kedvességet. Később jutalmat, amit a mindennapok nehézségeiért kapnak. És amikor már nagyobb gyerekekké válnak, akkor mindez emlékeket jelent, hagyományt, tradíciót, egy pici köteléket a családjukkal és a régi önmagukkal. Tehát, ne vegyük el tőlük ezt az élményt akkor sem, ha már nem hisznek a Télapóban. Hiszen nem az ajándék a lényeg.

Felnőttként is megtarthatjuk az ajándékozás szokását. Egy kis szaloncukor vagy egy tepsi sütemény mindenkinek jól esik, mert a törődést fejezzük ki rajta keresztül. A gesztus sosem szabad, hogy teher legyen, vagy egy bizonyos életkorra korlátozódjon! Mindnyájunknak szüksége van apróságokra, és a Mikulás pont ebben segít minket. Megtanít jónak lenni egymáshoz, és örülni egymás jóságának. Ha ezt a leckét sikerül megtanítanunk, akkor volt értelme minden december 6-ának.
ChatGPT mint „új terapeuta”?
Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.
Dolgozni az ünnepek alatt
Karácsonykor én dolgozom egy rádióban, szilveszterkor a férjem szolgál a tűzoltóságon. Az ünnepi időszakot legtöbben a pihenéssel, a családi együttlétekkel és a feltöltődéssel azonosítjuk. Ugyanakkor sokak számára a karácsony vagy a szilveszter nem a szabadságról, hanem a munkáról szól.
Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete
A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.
A fagyöngy – karácsonyi jelkép és gyógyító növény
Mindenki ismeri a fagyöngyöt, amit nem csak a fákon látunk csomókban, hanem leszedve a karácsony egyik jelképe, de ez a növény egy dísznél sokkal több.
Út a szabadságba
A 21. század harmadik évtizedének közepére a függőség fogalma és a felépülés módszertana alapvető átalakuláson ment keresztül. Míg korábban a függőséget morális gyengeségnek vagy pusztán biológiai kórképnek tekintették, 2025-ben a szakma egységesen egy összetett, bio-pszicho-szociális állapotként kezeli. A felépülés ma már nem csupán a szerek elhagyását jelenti, hanem egy radikális identitásváltást és a társadalmi kapcsolódás képességének visszaállítását.