Mindent a pszichikai éhségről
- Dátum: 2018.12.03., 16:42
- Udvari Fanni
- éhség, hiány, lélek, megvonás, önbecsülés, pótcselekvés, pszichológia, test
Túlevés okai:
Sokan akkor is esznek, amikor valójában nem éhesek, csak a szemük kívánja. Léteznek olyan pszichológiai éhségnek nevezhető szükségletek, amelyek az evészavarosokon kívül az állandó fogyókúrázóknál is előfordul. A Penn State egyetem kutatói kimutatták, hogyha apróbb fajta gabonapelyheket veszünk, akkor többet fogunk belőle enni, mintha a nagyobb méretűt emelnénk le a polcról. És ez még akkor is igaz, ha kisebb tányért használunk szervírozásra. A kisebb pelyhek ugyanis jobban kitöltik a teret, tehát adott térfogat mellett több lesz az étel és kevesebb a levegő.

1. Nem hagyod abba az evést kellő időben
Valójában akkor kellene abbahagyni az evést, amikor még nem érzed magad teljesen tele, csak majdnem. Érdemes tudni, hogy az agy később észleli a telítettséget. Pszichés zavarról akkor beszélünk, amikor valakinek az evés okozza a boldogságot, mélyebb állapotaiban abba menekül. A kortárs pszichológiában mérvadó diagnosztikai kézikönyvek szerint az számít kényszeres túlevésnek, amikor valaki legalább három hónapon keresztül minimum hetente egyszer sort kerít a mértéktelen táplálékbevitelre. Kiindulópontja ennek akár koplaláson alapuló diéta is lehet, amikor hiányállapot alakul ki a szervezetben. Egyes szakértők szerint a zsírban, cukorban, vagy sóban bővelkedő ételek valóban függőséget okozhatnak a szó fizikai és lelki értelmében egyaránt. Viszont ha erőt veszünk magunkon és az önkontrollt gyakoroljuk, akkor leküzdhetjük a problémát.
2. Kihagysz egy étkezést testsúlycsökkenés reményében
A reggeli kihagyása a nap folyamán farkaséhséghez vezet - ilyenkor az ember hajlamos bekapni egy kis édességet, aminek következtében hirtelen megemelkedik a vércukorszintje, amely inzulinrezisztenciához, rosszabb esetben a kettes típusú cukorbetegség kialakulásához vezethet. Továbbá a rendszertelen étkezés miatt egyre több embernél jelentkezik gyomorfekély. Általában véve ajánlott minél több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani, hiszen ezek telis-tele vannak hasznos vitaminokkal. Ugyanilyen fontos azonban a rendszeres táplálkozás, inkább sokszor többet, mint leterhelni a gyomrot nagy mennyiségű étellel.

3. Az éhséget a szomjúsággal összekevered
Naponta 2-3 liter folyadék fogyasztása az egészséges életmódhoz elengedhetetlen. Viszont egy sportoló esetében ez akár 4-re is felugorhat. Észrevettem, hogy egy kiadós edzés után éhségérzet tör rám, ilyen helyzetben ezt ellensúlyozni tudom pár pohár víz kortyolgatásával. Szuper ötlet étkezések előtt is inni, hiszen így hamarabb eléred a teltségérzetet.
4. A cselekvési éhség
Ismerős az, hogy millió feladatod van, mégis a hűtő felé tartasz? Lehet unatkozni akkor is, ha rengeteg tennivalód van – csak éppen egyikhez sincs kedved. Mindenki ízlésének, tehetségének és életkorának megfelelően választhat bármit, a lényeg annak az örömnek a rendszeres megélése, hogy létrehoztál valamit. Sokan számolnak be arról, hogy eszükbe sem jutott az evés, ha megélik ezeket a magával ragadó élményeket.
5. A strukturális éhség

Amikor nem tudjuk beosztani az időnket, állandóan halogatjuk a teendőket, és a felelősségvállalás helyett az evésbe menekülünk. Ajánlom, hogy minden napra gyárts terves cetliket, amelyeken a napi fontos dolgok szerepelnek, így elkerülheted az értelmetlen pótcselekvésből fakadó plusz kalóriákat.
Módszerek, praktikák:
Ha lehet, próbálj meg kialakítani a hűtődben egy saját polcot, ahol csak és kizárólag egészséges ételeket tartasz. Hiszen magadat csapod be, ha egy nagy doboz nutella minden pillanatban csábítóan kacsint rád. A magyar szenvedélyfűszerekkel: -bors, piros paprika, „erőspista”, és társai - bánj óvatosan. Továbbá a túlevők nagyon gyakran zűrzavaros, alkoholbetegséggel sújtott családi háttérből jönnek, és a szorongást oldják az étellel, már gyermekkortól kezdve. Pótold be önszeretettel, ha nem kaptál elegendő, vagy neked megfelelő gondoskodást!
Légy magaddal mindig őszinte és figyelj a jelekre, amiket a testedtől kapsz! Mindenre van megoldás, csak keresni kell és nem pótcselekményekbe menekülni!
Szerző: Udvari Fanni
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?
A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?
Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?
Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.