Menü

Hogyan működik az immunrendszer? - Betegségek

E heti és egyben utolsó részünkben az immunrendszer betegségeinek rejtelmeibe nyerhetünk betekintést, hogy milyen érdekes és egyúttal rémisztő dolgokra is képes lehet a saját testünk.

Az immunrendszer betegségeiről…

Az immunrendszer összetettsége miatt számos lehetséges útja van annak, hogy valami esetleg elromlik a rendszerben. Az immunrendszert érintő betegségek három csoportba oszthatóak, ezeket fogjuk kicsit közelebbről is megvizsgálni.

Immunhiány

Ez az állapot akkor jelentkezik, ha az immunrendszer egy vagy több összetevője nem működik. Számos oka lehet az állapot kialakulásának, és itt nem kell nagy dolgokra gondolnunk, hiszen az okok közé sorolják a kort, az elhízást és az alkoholizmust is. A fejlődő országok listáján az alultápláltság is szerepel. Az AIDS betegség a szerzett immunhiánynak egy általános példája.

Autoimmunitás

Ebben az esetben az immunrendszer nem helyesen a test saját, egészséges sejtjeit támadja meg ahelyett, hogy a kórokozó vagy hibás sejtek elpusztításán dolgozna. Ilyenkor sajnos nem tudja a saját sejteket a nem saját sejtektől megkülönböztetni.

Az autoimmun betegségek gyakrabban előfordulnak, mint gondolnánk, hiszen ilyen betegség a cöliákia, az 1-es típusú cukorbetegség és a reumatoid artritisz is, de a sort sajnos napestig folytathatnák.

Hiperszenzitivitás (=hiperérzékenység)

Hiperszenzitivitás esetén az immunrendszer valamilyen helyzetre túlzott mértékben reagál, és így az egészséges szövetekben is kárt tesz. Ennek nagyon jó példája az anafilaxiás sokk, amikor a test az allergiát kiváltó anyagra olyan mértékben reagál, hogy akár az életet is veszélyztető állapot alakulhat ki.

Összefoglalás dióhéjban:

Az elmúlt hetek során talán túlzott mértékben is megismertük immunrendszerünket annak minden egyes résztvevőjével, feladatával és potenciális hibáival. De saját magunk megismerése – úgy, ahogy a lelki oldalról sem -, testi oldalról sem fejeződik be sosem.

Az immunrendszer egy rendkívül bonyolult hálózat, amely elengedhetetlen a túlélésünkhöz. A legtöbb és a legideálisabb esetekben a testben számos különböző rendszer és sejttípus dolgozik együtt tökéletes harmóniában, hogy a betegséget előidéző idegenekkel felvegyék a harcot, és testünk elöregedett, elhalt sejtjeit eltakarítsák. Ezért tehát érdemes megbecsülnünk fizikai valónkat is.

Forrás: www.medicalnewstoday.com

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.

Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára

Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.

Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására

A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.