Hogyan ne legyél éhes
- Dátum: 2018.11.14., 09:02
- Martinka Dia
- állapot, alma, avokádó, brokkoli, csipeget, csoki, diéta, dió, egészségügyi probléma, egyszerűbb, éhes, éhező, éhség, éhségérzet, energiaital, étkezés, fogyókúra, folyadék, gyakrabban, gyomor, hiánybetegség, kalóriakeret, kalóriatartalom, kimarad, koplal, könnyebb, laktat, leves, napirend, nassol, olajos mag, szenved, tea, telít, tojás, többször, trükk, turmix, üdítő, változatos, víz, zöldség, zsír
Én nem viselem jól az éhséget. Ha valamiért kimarad egy étkezés, szinte szenvedek. Huzamosabb ideig nem bírnám fenntartani az éhező állapotot, a környezetem pedig engem nem tudna elviselni. Talán ezért nem tudtam soha egyetlen koplalós diétát sem végigcsinálni. A „csak háromnaposat” sem, ami pedig olyan kibírhatónak tűnt, aztán mégsem ment. A jó hír, hogy nem is kell ilyen „koplalósdit” játszani. Nem kell éhezni. Nem kell nulltápanyagos fogyókúrákkal gyötörni magunkat. Nem kell éhesnek lenni, nem kell egyoldalúan étkezni és napokig csak almát enni vagy valamilyen zöld levelet rágcsálni. Ezt az érzést nem szükséges elviselni, hiszen nem is egy normális állapot, s szerintem nem is tartható sokáig, ha mégis, az komoly egészségügyi problémákat hagyhat maga mögött.
Aki koplal, az az egészségével játszik és a hiánybetegségekre pályázik. Sokkal egyszerűbb, könnyebb és érdemesebb olyan étrendet és napirendet összeállítani, mely nem éhezésre alapul, s mely nem várja meg, hogy kopogjon a szemünk. Különböző trükkökkel elkerülhető, hogy egész nap éhesen nassoljunk. Néhány tanács a továbbiakban:
Alacsony kalóriatartalmú ételekből együnk többet! Olyan ételeket kell választani, melyek sokáig laktatóak, telítenek, így elkerülhetjük a folyamatos éhségérzetet. Az egyik saját módszerem megkeresni azokat az élelmiszereket, amelyek kalóriaszegények, s jóllakni velük. A zöldségek például ilyen ételek, melyekből bátran, szinte mértéktelenül ehetünk, nem fogjuk belőle túlenni magunkat, a kalóriakeretet sem dobja meg egy kiló brokkoli, a táblás csoki azonban a maga kis 100 grammjával már többszöröse a zöldségek kalóriaszámának, s ráadásul tápanyagok tekintetében kevésbé értékes ételünk. Szeretjük a csokit persze, ki dobná vissza a mogyorós tejcsokit azzal, hogy „köszi én inkább a brokkolit kérem”, valószínű aki ezt teszi, nem őszinte a mosolya. Az enyém nem lenne az. Mégis törekedni kell arra, hogy jóllakjunk alacsony kalóriaértékű ételekkel.

Kicsit több zsír! A jó zsíroktól már régóta nem félünk, egy marék mogyoró, dió, vagy más olajos mag, esetleg egy érett avokádó vagy értékes zsírsavakat tartalmazó tojás hosszú időre eltelít. Az efféle zsírok laktatnak. Nem érezzük szükségét elfogyasztásuk után egy órával a csipegetésnek, nassolásnak.
Együnk gyakrabban! Nem vagyunk egyformák, sokféle vélemény kering a neten, az időszakos böjtöléstől a napi 1 evésen át a 3 óránkénti evésig, s mivel ezt a cikket most én írom, a személyes véleményem az, hogy többször keveset. Én többször étkezem kevesebbet, nem kevésszer sokat és pláne nem egyszer egy nap, de akkor aztán degeszre. A gyomromnak kevésbé megterhelő, ha többször eszem keveset és változatosan.
Fogyasszunk sok folyadékot! Vagy még annál is többet! A folyadék alatt az ásványvizet, cukrozatlan teákat, turmixokat, leveseket értem, nem a kávét, nem a cukros szénsavas üdítőt és nem az energiaitalt.
Tervezzük meg napi étkezéseinket, - mennyiséget és minőséget - okosan, egészségesen, változatosan! Próbáljuk ki, mi az, ami számunkra a legjobb éhség-csillapító módszer. De semmiképp ne válasszuk a reggeltől estig tartó nassolást, sem az egész napos koplalás utáni késő esti dőzsölést.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.