Reklámok, és azok veszélyei – legyünk tudatosak!
- Dátum: 2018.11.13., 13:09
- Varga Ágnes Kata
- centrális, csoport, csoportkialakítás, félelem, ijesztő, kérdés, kínos, manipuláció, meggyőzés, módszer, nonverbális, orvos, probléma, reklám, szakember, szerelő, szó, tag, tény, verbális, veszély
A befolyásolás nem új keletű dolog. Az emberiség nem úgy fejlődött volna, ahogy, ha nem léteztek volna nyelvi és nem nyelvi eszközök a manipulációra. A verbális manipulációt kiszűrni nem könnyű, de nagyon sok séma szerint tudjuk őket csoportosítani, és ezáltal könnyebben észre is vesszük őket. A reklámok és felhívások esetén még könnyebb dolgunk van.

A félelemkeltés a reklámok egyik legalapvetőbb eszköze. Könnyű kihasználni, hiszen szinte kontrollálhatatlan. A félelem becsorog az elménkbe és táplálja a kételyeinket önmagunkkal, a világnézetünkkel, a külsőnkkel és az életmódunkkal kapcsolatban. Félünk az öregedéstől, a plusz kilóktól, a hajunk elvékonyodásától, és szinte mindentől, amitől csak akarják. Hiszen nem véletlen, hogy sok reklám így kezdődik: „Tudta, hogy 40 felett…”, „Az ország nagy részén”, „Sok orvos sem tudja megmondani…”, majd a mondatot valamilyen aggasztó tény közlésével fejezik be. Így mi automatikusan aggódni kezdünk, és felfedezzük magunkban azt a tényt, amit közöltek. Ez egy részünkről nem irányítható folyamat, de némi tudatossággal kontrollálható. A manipuláció ezen formája felismerhető, hiszen ennyiből áll: közölnek egy ijesztő tényt, meggyőznek, hogy ez minket is érint, majd megoldást kínálnak a problémára, ezzel nyugalmat keltve bennünk. A lényeg, hogy már az elején kiszűrjük és tudatosítsuk, majd kutassunk mi magunk is megoldás után. A legjobb, ha az adott helyzetben szakembert kérdezünk meg ahelyett, hogy a reklámokra hallgatunk, legyen az gázszerelő, orvos, fogorvos vagy kertész. Ellenőrizetlen információknak sose higgyünk rögtön!
A másik jó módszere a meggyőzésnek a csoportkialakítás. Ezt úgy érik el a nagy vállalatok, hogy egy általuk választott csoportba sorolnak minket, meggyőznek arról, hogy annak mi részei vagyunk, esetleg magukat is oda sorolják mellénk, majd közölnek egy tényt, ami ezt a csoportot érinti, és egy „okos” megoldást arra a helyzetre, mert „mi nők/szakácsok/férfiak/fiatalok/nyugdíjasok/szőkék (stb,) ezt így szoktuk”. És ez a „mi” olyan biztonságot ad nekünk, ami által kénytelenek leszünk elhinni, hogy nekünk is azt kell tennünk, amit a közvetítő szerint a csoport tagjainak kell tennie.

Ezek még csak a verbális manipuláció forrásai, ha ezeket ki tudjuk szűrni, még mindig nem leszünk mindentudóak. De ezek felismerése elindít egy úton, a gondolkodás és a szabad döntés útján, ami után még könnyebb lesz azt mondani, hogy nem, vagy azt, hogy csakis akkor fogadom ezt el, ha megfelelően utána jártam.
szerző:Varga Ágnes Kata
A fagyöngy – karácsonyi jelkép és gyógyító növény
Mindenki ismeri a fagyöngyöt, amit nem csak a fákon látunk csomókban, hanem leszedve a karácsony egyik jelképe, de ez a növény egy dísznél sokkal több.
A karácsony üzenete a rohanó világban
A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.
Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében
A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat
Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít
Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”
Az ünnepi asztal csapdái
Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.