Menü

Túl sokszor kérsz elnézést?

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik túl sokszor kérnek elnézést. De vajon mi is egy vagyunk-e a sok közül?

Embertársaink – vagy akár mi magunk is – hajlamosak lehetnek túl sokszor elnézést kérni. Számtalanszor elhagyja szájukat valamilyen kifejezés: elnézést, bocs, bocsi, ne haragudj és ezek cifrább változatai. Miért is?

A kényszeredetten gyakran elnézést kérők – főleg azokban a helyzetekben, amikor ez abszolút nem indokolt és nem szükséges – a kényelmetlenség érzésének, a konfliktusnak, a feszültségnek vagy a kellemetlenség érzésének az elkerülését szándékoznak elérni ezzel az apró, alig észrevehető jellel. Ami azonban, mint tudjuk, gyakran rendkívül zavaró is lehet.

Többen állítják, hogy a nők hajlamosabbak ezt a viselkedésmotívumot elsajátítani és alkalmazni, de ha körül nézünk, vagy belekukkantunk egy-két közösségi média felületére, esetleg filmbe, láthatjuk, hogy ez nem feltétlenül igaz.

Néha úgy érezheted magad, hogy függő leszel. Függőséget okoz egy kifejezés vagy egy általa kiváltott érzés átélése, használata. Mintha nem tudnál vele leállni. Olyan, mint egykoron az „izé” szó használata volt. Berobbant a köztudatba, és szinte mindenki életébe betört hosszabb-rövidebb időre.

A gyakori elnézést kérők okai viszont ennél mélyebb alapokon nyugszanak. Ez a viselkedésforma gyakorlatilag olyan, mintha bujkálnál, mintha valamit rejtegetnél. A gyakori bocsánatkérés védekező mechanizmus. Védekezünk a visszautasítással vagy a konfliktusokkal szemben. A rossz hír azonban, hogy ezen negatív kifejezések használata negatív fényt vetíthet ránk, ami éppen ellenkező hatást vált ki, mint amit mi szeretnénk: a partnereink nem a szituációt fogják negatívként értékelni, hanem minket, a viselkedésünket.

A tanulság tehát, hogy ne kérjünk mindig mindenért elnézést. Ne kérjünk elnézést olyan dolgokért, amikre nincs ráhatásunk, amelyeket nem tudunk az ellenőrzésünk alatt tartani. A bocsánatkérést tartsuk meg a valódi problémákra, amikor őszintén, szívből és okkal használhatjuk azt. Így sokkal többet fog jelenteni.

Papp Henriett

Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk

A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.