Menü

Túl sokszor kérsz elnézést?

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik túl sokszor kérnek elnézést. De vajon mi is egy vagyunk-e a sok közül?

Embertársaink – vagy akár mi magunk is – hajlamosak lehetnek túl sokszor elnézést kérni. Számtalanszor elhagyja szájukat valamilyen kifejezés: elnézést, bocs, bocsi, ne haragudj és ezek cifrább változatai. Miért is?

A kényszeredetten gyakran elnézést kérők – főleg azokban a helyzetekben, amikor ez abszolút nem indokolt és nem szükséges – a kényelmetlenség érzésének, a konfliktusnak, a feszültségnek vagy a kellemetlenség érzésének az elkerülését szándékoznak elérni ezzel az apró, alig észrevehető jellel. Ami azonban, mint tudjuk, gyakran rendkívül zavaró is lehet.

Többen állítják, hogy a nők hajlamosabbak ezt a viselkedésmotívumot elsajátítani és alkalmazni, de ha körül nézünk, vagy belekukkantunk egy-két közösségi média felületére, esetleg filmbe, láthatjuk, hogy ez nem feltétlenül igaz.

Néha úgy érezheted magad, hogy függő leszel. Függőséget okoz egy kifejezés vagy egy általa kiváltott érzés átélése, használata. Mintha nem tudnál vele leállni. Olyan, mint egykoron az „izé” szó használata volt. Berobbant a köztudatba, és szinte mindenki életébe betört hosszabb-rövidebb időre.

A gyakori elnézést kérők okai viszont ennél mélyebb alapokon nyugszanak. Ez a viselkedésforma gyakorlatilag olyan, mintha bujkálnál, mintha valamit rejtegetnél. A gyakori bocsánatkérés védekező mechanizmus. Védekezünk a visszautasítással vagy a konfliktusokkal szemben. A rossz hír azonban, hogy ezen negatív kifejezések használata negatív fényt vetíthet ránk, ami éppen ellenkező hatást vált ki, mint amit mi szeretnénk: a partnereink nem a szituációt fogják negatívként értékelni, hanem minket, a viselkedésünket.

A tanulság tehát, hogy ne kérjünk mindig mindenért elnézést. Ne kérjünk elnézést olyan dolgokért, amikre nincs ráhatásunk, amelyeket nem tudunk az ellenőrzésünk alatt tartani. A bocsánatkérést tartsuk meg a valódi problémákra, amikor őszintén, szívből és okkal használhatjuk azt. Így sokkal többet fog jelenteni.

Papp Henriett

Így válassz tábort a gyereknek nyárra: ezt a 4 dolgot mindenképp nézd meg

A nyári tábor a legtöbb gyerek számára az év egyik legizgalmasabb élménye lehet: új barátok, kalandok, játékok és rengeteg élmény vár rájuk. A szülők számára azonban a táborválasztás sokszor komoly fejtörést jelent. Bentlakásos vagy napközis legyen? Sport-, kézműves vagy éppen kalandtábor?

Ez történik, ha éhgyomorra iszol kávét: 4 reggelizési hiba, amit rengetegen elkövetnek

Az egyik leggyakoribb hiba az éhgyomorra elfogyasztott kávé, de messze nem ez az egyetlen rossz beidegződés. Mutatjuk azt a négy reggeli bakit, amelyet rengetegen elkövetnek nap mint nap.

Egyensúly a rohanó világban – a tudatos életmód új alapjai

A modern élet tempója folyamatosan gyorsul, miközben egyre többen érzik úgy, hogy éppen a lényeg vész el a mindennapok sűrűjében. Az életmódmagazinok egyik visszatérő kérdése ma már nem az, hogy hogyan legyünk „tökéletesek”, hanem az, hogy miként találhatunk vissza egy fenntartható, testi-lelki egyensúlyt biztosító ritmushoz.

A jó önéletrajz titka – így tűnj ki a jelentkezők közül

Az önéletrajz az első benyomás, amit egy munkáltató kap rólunk. Sok esetben mindössze néhány másodperc áll rendelkezésre arra, hogy felkeltsük a HR-es vagy a cégvezető figyelmét.

Orvosi turizmus belföldön: Hol vannak a legjobb szakemberek?

Ha igazán minőségi ellátásra vagy kiemelkedő szakértelemre van szükség, ma már ritkán döntünk pusztán a távolság alapján. A belföldi orvosi turizmus virágzása egyértelműen jelzi: készek vagyunk akár az ország másik felébe is elutazni a legjobb specialistáért, a legújabb technológiáért vagy a nyugodtabb lábadozásért. Ez a trend messze túlmutat Budapesten. Egyes vidéki nagyvárosok és a népszerű üdülőövezetek is egészségügyi centrumokká nőtték ki magukat, amelyek országos szinten is élvonalbeli alternatívát jelentenek.