Menü

Túl sokszor kérsz elnézést?

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik túl sokszor kérnek elnézést. De vajon mi is egy vagyunk-e a sok közül?

Embertársaink – vagy akár mi magunk is – hajlamosak lehetnek túl sokszor elnézést kérni. Számtalanszor elhagyja szájukat valamilyen kifejezés: elnézést, bocs, bocsi, ne haragudj és ezek cifrább változatai. Miért is?

A kényszeredetten gyakran elnézést kérők – főleg azokban a helyzetekben, amikor ez abszolút nem indokolt és nem szükséges – a kényelmetlenség érzésének, a konfliktusnak, a feszültségnek vagy a kellemetlenség érzésének az elkerülését szándékoznak elérni ezzel az apró, alig észrevehető jellel. Ami azonban, mint tudjuk, gyakran rendkívül zavaró is lehet.

Többen állítják, hogy a nők hajlamosabbak ezt a viselkedésmotívumot elsajátítani és alkalmazni, de ha körül nézünk, vagy belekukkantunk egy-két közösségi média felületére, esetleg filmbe, láthatjuk, hogy ez nem feltétlenül igaz.

Néha úgy érezheted magad, hogy függő leszel. Függőséget okoz egy kifejezés vagy egy általa kiváltott érzés átélése, használata. Mintha nem tudnál vele leállni. Olyan, mint egykoron az „izé” szó használata volt. Berobbant a köztudatba, és szinte mindenki életébe betört hosszabb-rövidebb időre.

A gyakori elnézést kérők okai viszont ennél mélyebb alapokon nyugszanak. Ez a viselkedésforma gyakorlatilag olyan, mintha bujkálnál, mintha valamit rejtegetnél. A gyakori bocsánatkérés védekező mechanizmus. Védekezünk a visszautasítással vagy a konfliktusokkal szemben. A rossz hír azonban, hogy ezen negatív kifejezések használata negatív fényt vetíthet ránk, ami éppen ellenkező hatást vált ki, mint amit mi szeretnénk: a partnereink nem a szituációt fogják negatívként értékelni, hanem minket, a viselkedésünket.

A tanulság tehát, hogy ne kérjünk mindig mindenért elnézést. Ne kérjünk elnézést olyan dolgokért, amikre nincs ráhatásunk, amelyeket nem tudunk az ellenőrzésünk alatt tartani. A bocsánatkérést tartsuk meg a valódi problémákra, amikor őszintén, szívből és okkal használhatjuk azt. Így sokkal többet fog jelenteni.

Papp Henriett

ChatGPT mint „új terapeuta”?

Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.

Dolgozni az ünnepek alatt

Karácsonykor én dolgozom egy rádióban, szilveszterkor a férjem szolgál a tűzoltóságon. Az ünnepi időszakot legtöbben a pihenéssel, a családi együttlétekkel és a feltöltődéssel azonosítjuk. Ugyanakkor sokak számára a karácsony vagy a szilveszter nem a szabadságról, hanem a munkáról szól.

Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete

A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.

Karácsonyi dalok történetei – magyar és világsikerek a fenyőfa alatt

A karácsonyi zenék minden évben ugyanazokat az érzelmeket hozzák felszínre: meghittséget, nosztalgiát, közösségi élményt. Kevesen gondolunk bele, hogy ezek a dalok nemcsak hangulatot teremtenek, hanem évszázadokon átívelő történeteket is hordoznak – Magyarországon és a világ más részein egyaránt.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.