Menü

Túl sokszor kérsz elnézést?

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik túl sokszor kérnek elnézést. De vajon mi is egy vagyunk-e a sok közül?

Embertársaink – vagy akár mi magunk is – hajlamosak lehetnek túl sokszor elnézést kérni. Számtalanszor elhagyja szájukat valamilyen kifejezés: elnézést, bocs, bocsi, ne haragudj és ezek cifrább változatai. Miért is?

A kényszeredetten gyakran elnézést kérők – főleg azokban a helyzetekben, amikor ez abszolút nem indokolt és nem szükséges – a kényelmetlenség érzésének, a konfliktusnak, a feszültségnek vagy a kellemetlenség érzésének az elkerülését szándékoznak elérni ezzel az apró, alig észrevehető jellel. Ami azonban, mint tudjuk, gyakran rendkívül zavaró is lehet.

Többen állítják, hogy a nők hajlamosabbak ezt a viselkedésmotívumot elsajátítani és alkalmazni, de ha körül nézünk, vagy belekukkantunk egy-két közösségi média felületére, esetleg filmbe, láthatjuk, hogy ez nem feltétlenül igaz.

Néha úgy érezheted magad, hogy függő leszel. Függőséget okoz egy kifejezés vagy egy általa kiváltott érzés átélése, használata. Mintha nem tudnál vele leállni. Olyan, mint egykoron az „izé” szó használata volt. Berobbant a köztudatba, és szinte mindenki életébe betört hosszabb-rövidebb időre.

A gyakori elnézést kérők okai viszont ennél mélyebb alapokon nyugszanak. Ez a viselkedésforma gyakorlatilag olyan, mintha bujkálnál, mintha valamit rejtegetnél. A gyakori bocsánatkérés védekező mechanizmus. Védekezünk a visszautasítással vagy a konfliktusokkal szemben. A rossz hír azonban, hogy ezen negatív kifejezések használata negatív fényt vetíthet ránk, ami éppen ellenkező hatást vált ki, mint amit mi szeretnénk: a partnereink nem a szituációt fogják negatívként értékelni, hanem minket, a viselkedésünket.

A tanulság tehát, hogy ne kérjünk mindig mindenért elnézést. Ne kérjünk elnézést olyan dolgokért, amikre nincs ráhatásunk, amelyeket nem tudunk az ellenőrzésünk alatt tartani. A bocsánatkérést tartsuk meg a valódi problémákra, amikor őszintén, szívből és okkal használhatjuk azt. Így sokkal többet fog jelenteni.

Papp Henriett

Imposztor-szindróma, hallottál már róla?

Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.