Menü

Amivel idegesítjük a pasikat

Elsőre úgy hangzik, mintha tippeket szeretnék adni, de nyugalom férfiak, erről most szó sincs! ( ezt majd egy másik cikkben...) Mi nők gyakran azt gondoljuk, hogy a párunkat a plusz kilóinkkal, narancsbőrünkkel, smink nélküli arcunkkal idegesítjük, pedig valójában egészen más dolgokkal, tulajdonságokkal akasztjuk ki őket. Vajon mivel lehet őket az őrületbe kergetni?

Valószínű egyik ezeknek a szokásoknak a lelkizés. Ők az egyszerű beszédből értenek, a körülírás, virágnyelven történő és számukra homályos megfogalmazás nem vezet sehova. Jobb, ha a nyílt, egyszerű és egyenes kommunikációra törekszünk. Lehetőleg röviden és lényegre törően.

Idegesítő szokás, ha túl hosszan készülődünk, öltözünk, sminkelünk, frizurázunk (aztán átöltözünk és újra kezdjük az egészet) míg a párunk két perc alatt letusol, felkapja a ruháját és már indulásra kész. Mondjuk sürgetni egy nőt szépítkezés közben szerintem eleve nagy öngól, mert attól csak még idegesebb, s bizonytalanabb lesz, az pedig senkinek nem tesz jót, de ehhez nem fűzök különösebb kommentet, jó munkához idő kell, ha jól akarunk kinézni, akkor azt meg kell tervezni. Amúgy meg nálunk fordítva van. Én általában felöltöztetek két gyereket, jómagam is elkészülök és még én várok a férjemre az ajtóban tíz percet. Becsszó így szokott történni!

A féltékenykedés is listavezető. Van az a fajta féltékenység, ami még belefér, s még hízelgő is lehet, de van az, ami már túlmegy egy határon és akár a kapcsolat is rámehet. Fogadd el, hogy megnézi a szép nőket és kész, ez a normális, mert férfi, azonban ha magaddal elégedett vagy, akkor a zöldszemű szörny nem állhat közétek.

Önmarcangolás. Micsoda csúnya szó. Volt egy ismerős pár a baráti társaságunkban, ahol a férfit rettenetesen zavarta, hogy a párja folyton magát kritizálja. Már minket is zavart. Rendben van, hogy a legjobbat szeretnénk kihozni magunkból, diétázunk, sportolunk, maximalisták vagyunk, de ha folyamatosan elégedetlenkedünk magunkkal, akkor előbb-utóbb idegesíteni fogjuk vele a párunkat és a környezetünket. Az igazság az, hogy neki te vagy a legszebb, ezért választott téged, s feleslegesen és tévesen gondolod azt, hogy sok változtatásra szorulnál.

Az sem szép tulajdonság, ha másokat kritizálunk folyton, a pasik nem szeretik a pletykás, utálatos nőket, ezt érdemes szem előtt tartani. Ezután pedig jön máris egy klasszikus idegesítő tevékenységünk: az állandó telefonálgatás. Szerintem attól egy idő után mindenki megőrül, ha a párjuk folyamatosan hívogatja őket. Pláne, hogy nem akarunk semmi fontosat mondani, az esetek nagy részében lényegtelen dolgokkal zaklatjuk őket. (megjegyzem ez néha fordítva is így működik...)

Exek emlegetése. Nyilván azért "ex", mert már elmúlt, nem kell versenyezni velük, de hozzátartozik a párunk múltjához. Az "ex" a múltja, mi pedig a jövője. Ezt azért nem árt a fejünkben tisztába tenni.

Anyósok. Nos erről nem nyitok vitát, erre a témára nem tudok pontot, vagy javaslatot tenni. Az anyós viccek se véletlenek. Nálunk meg át tud jönni papucsban amúgy, szóval fokozott a helyzet. Hagyjuk.

Az idegesítő szokások témában végezetül eszembe jutott egy mondás: "Egy nőnek két fontos szerepe van a férfi életében: Nyugtassa, amikor ideges és idegesítse, amikor nyugodt." Hát erről van szó.

Mi történik a szállodai büfé megmaradt ételeivel?

Az all inclusive nyaralás egyik legnagyobb vonzereje kétségtelenül a bőség. Reggelitől vacsoráig hatalmas választék várja a vendégeket: friss saláták, húsételek, köretek, gyümölcsök, sütemények és különféle desszertek sorakoznak a pultokon. De vajon mi történik azzal az étellel, amely a büfé zárásakor megmarad?

Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik

Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.

Mingliség, azaz együtt vagyunk, mégis külön élünk

Megannyi párkapcsolati formát ismerünk, ilyen a mingliség is, amikor néha jobb külön, mint együtt.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

„Bocsi, nem tehetem, a vallásom nem engedi”

Létezik egy vallás, ami azért jött létre, hogy végre könnyebben tudjunk nemet mondani.