Vásárlás-mánia

Noha a vásárlás tevékenysége önmagában sokaknak okoz örömet, ez még nem jelent függőséget. Nem is az a cél, hogy bűntudatot ébresszek bárkiben, amiért a szükségleteinek eleget tesz, inkább a centrális és perifériás manipuláció és az önbecsapás eszközeire szeretnék rávilágítani a vásárlás esetében.

Természetesen a multiknak az a legjobb, ha sok a vásárlójuk. A széles vásárlókör ugyanis széles érdeklődésű embereket foglal magába, akiknek mindig újabb és újabb dolgok keltik majd fel a figyelmüket. Így állandó bázisra támaszkodhatnak. De a meggyőzés nem mindenki esetében olyan egyszerű, ezért némi manipulációval is megsegítik az egyébként is hatásos reklámokat. Ezt centrálisan nagyon egyszerűen kiszűrhetjük: bármilyen hirdetés, ami túl sok általánosságot tartalmaz, vagy tekintélyelvűségre támaszkodik, nagy valószínűséggel túloz. Ilyen például az, hogy „Magyarországon a legtöbben fogszuvasodástól szenvednek”, vagy „A tudósok megállapították, hogy ez a szer 99%-kal csökkenti a kopaszodást”. Mindezek nem mérhető és szűrhető adatok, de meggyőző a hangzásuk.

De a reklámokat kritikusan nézni csak az tudja, aki akarja. Ha valaki önmaga becsapásán keresztül eléri, hogy hasznosnak tartsa azt a terméket is, amire semmi szüksége, akkor neki minden szűrési módszer hiábavaló. Legelőször önmagán kell változtatnia. Ha a hozzáállásán kezdetben nem tud, akkor néhány módszer segíthet. Például, ebben az esetben határokat kell szabnunk. Menjünk jóllakottan, írjunk listát arról, hogy mi kell, majd egy rövid számolás után határozzunk meg egy összeget, ami fölé nem mehet a vásárlás. Lehetőleg ne is tegyünk el magunkkal ennél több pénzt. A keret legyen szűk. Enyhíthetjük a dolgok szigorúságát azzal, hogy a pénzből el nem költött összeget egy perselybe dobjuk, majd a hónap végén az összegyűlt apróból vehetünk magunknak valami apróságot, például egy finom ebédet vagy egy olcsóbb ruhát. A lényeg, hogy mindezt tartsuk ésszerű keretek között.

Az önreflexió mindig sokat segít ezekben a kérdésekben. Mielőtt elindulsz, gondolj vissza azokra az árukra, melyeket feleslegesen vásároltál meg, és próbáld magadat rávenni arra, hogy ez a legközelebbi alkalommal ne történjen meg. Ezt a mentalitást az egész vásárlás során tartsd meg, és lehetőleg minden alkalommal, mikor kísértésbe esel, kezdj dialógusba a lelkiismereteddel! Kérdezd meg magadtól, mire kéne, mennyire fontos ez egy tízes skálán, és mennyit spórolhatnál, ha nem vennéd meg! Ha ezt elég sokszor eljátszod, előbb-utóbb automatikussá válik az a mechanizmus, hogy gondolkodsz. És a gondolkodás egy újabb előrelépés az ügyben.

Ne feledd, hogy a vásárlás érzelmileg semmit sem pótol, csupán néhány percre elfedi a kellemetlen érzéseket. De ha később jobban belegondolsz az esetbe, talán még rosszabbul is fogod magad érezni. Ezért tartsd be ezt a néhány egyszerű szabályt, törekedj a mértékletességre, és akkor nem lesz gondod azzal a bizonyos vásárlás-mániával.

Varga Ágnes Kata