Hogyan működik az immunrendszer – 1.rész

A Hajráegészség oldal nevéhez hűen a következő hetekben az immunrendszer működéséről szóló cikksorozattal készül.

Nem kell ahhoz biológusnak lenni, hogy tudjuk, milyen fontos szerepet tölt be az immunrendszer testünk egészségének fenntartása érdekében. De vajon tudjuk-e, mennyire összetett ez a rendszer, kik a résztvevői, hogyan kommunikálnak egymással, és miképpen végzik szünet nélkül állandó feladataikat? A következő időszakban ebbe nyerhetünk mélyebb betekintést.

Az immunrendszer elengedhetetlen a túlélésünkhöz. Nélküle a testünk nyitott felületet biztosítana a baktériumoknak, vírusoknak, parazitáknak. Az immunrendszer munkája révén maradunk egészségesek, miközben kórokozók tengerén úszunk át a világban. A sejteknek és szöveteknek ez a hatalmas hálózata állandóan nézi, van-e betolakodó a közelben, s ha egyszer kiszúrják őket, komplex támadást indítanak.

Az immunrendszer az egész szervezetet körülöleli, és sok sejttípust, szervet, fehérjét és szövetet foglal magába. Meg tudja különböztetni a test saját szöveteit az idegen szövetektől. Felismeri a halott, illetve hibás sejteket, és eltávolítja őket a szervezetből. Ha az immunrendszer találkozik egy kórokozóval, például egy baktériummal, ez a találkozás beindítja az immunválaszt. Később arról is szó lesz, ez hogyan működik, de ehhez először meg kell ismerkednünk az immunrendszer néhány főszereplőjével.

Fehérvérsejtek

A fehérvérsejteket is nevezik leukocitáknak. Ők a vérerekben és a nyirokerekben keringenek. Folyamatos szolgálatot töltenek be, állandóan a betolakodókat keresik. Ha találkoznak az ellenséggel, osztódni kezdenek, és jeleket küldenek más sejttípusoknak is, akik részt vesznek az immunválasz kialakításában, hogy tegyék ugyanezt.

A fehérvérsejtek tárolása a testben különböző helyeken történik:

a csecsemőmirigyben (a tüdők és a nyak alatt elhelyezkedő mirigy)

a lépben (a vér szűrésében vesz részt)

a csontvelőben (a csontok közepén helyezkedik el, vörösvértesteket is termel)

a nyirokcsomókban (apró mirigyek, amelyek az egész testben megtalálhatóak, és nyirokerek kötik össze őket egymással)

A leukocitáknak két fő típusa létezik, a fagociták és a limfociták.

A fagociták azok a sejtek, akik körülveszik, bekebelezik, és gyakorlatilag megeszik a kórokozót. Hogy fokozzuk a helyzetet, eláruljuk, hogy még a fagocitáknak is számos fajtája létezik:

Neutrofil granulociták: a fagociták legközönségesebb típusa.

Monociták: mind közül a legnagyobb fagocita!

Makrofágok: a járőrözésben vesznek részt, valamint eltávolítják a haldokló vagy már elhalt sejteket.

Hízósejtek: széleskörű szereppel bírnak, például a sebgyógyulásban segítenek.

A limfociták segítik a szervezetet, hogy az emlékezzen a korábbi betolakodókra, és felismerje őket, ha újbóli támadás céljával térnének vissza. A limfociták a csontvelőben keletkeznek. Néhányan helyben maradnak, mások úgynevezett B-limfocitákká vagy másnéven B-sejtekké fejlődnek, megint mások pedig a csecsemőmirigybe vándorolnak, és T-limfocitákká (T-sejtekké) alakulnak. Az említett két sejttípus is különféle szerepeket tölt be az immunrendszer működése során.

A B-limfociták a kórokozók ellen felhasználható ellenanyagokat termelnek, és segítenek a T-limfociták riasztásában. A T-limfociták pusztítják el a betolakodót, és riasztják a leukocitákat, akiknek bizonyos típusai a halott sejtek eltávolításában vesznek részt, mások a sebgyógyulást segítik elő.

Első nekifutásra ennyi talán elég is volt. A következő héten arról lesz szó, hogyan is alakul ki tulajdonképpen a szervezet immunválasza.

Forrás: www.medicalnewstoday.com