Hogyan működik az immunrendszer – 1.rész
- Dátum: 2018.10.25., 21:22
- www.medicalnewstoday.com
- biológia, egészség, immunrendszer, immunválasz, rendszer, sejt, szervezet, szövet, tudomány
A Hajráegészség oldal nevéhez hűen a következő hetekben az immunrendszer működéséről szóló cikksorozattal készül.
Nem kell ahhoz biológusnak lenni, hogy tudjuk, milyen fontos szerepet tölt be az immunrendszer testünk egészségének fenntartása érdekében. De vajon tudjuk-e, mennyire összetett ez a rendszer, kik a résztvevői, hogyan kommunikálnak egymással, és miképpen végzik szünet nélkül állandó feladataikat? A következő időszakban ebbe nyerhetünk mélyebb betekintést.
Az immunrendszer elengedhetetlen a túlélésünkhöz. Nélküle a testünk nyitott felületet biztosítana a baktériumoknak, vírusoknak, parazitáknak. Az immunrendszer munkája révén maradunk egészségesek, miközben kórokozók tengerén úszunk át a világban. A sejteknek és szöveteknek ez a hatalmas hálózata állandóan nézi, van-e betolakodó a közelben, s ha egyszer kiszúrják őket, komplex támadást indítanak.
Az immunrendszer az egész szervezetet körülöleli, és sok sejttípust, szervet, fehérjét és szövetet foglal magába. Meg tudja különböztetni a test saját szöveteit az idegen szövetektől. Felismeri a halott, illetve hibás sejteket, és eltávolítja őket a szervezetből. Ha az immunrendszer találkozik egy kórokozóval, például egy baktériummal, ez a találkozás beindítja az immunválaszt. Később arról is szó lesz, ez hogyan működik, de ehhez először meg kell ismerkednünk az immunrendszer néhány főszereplőjével.
Fehérvérsejtek
A fehérvérsejteket is nevezik leukocitáknak. Ők a vérerekben és a nyirokerekben keringenek. Folyamatos szolgálatot töltenek be, állandóan a betolakodókat keresik. Ha találkoznak az ellenséggel, osztódni kezdenek, és jeleket küldenek más sejttípusoknak is, akik részt vesznek az immunválasz kialakításában, hogy tegyék ugyanezt.
A fehérvérsejtek tárolása a testben különböző helyeken történik:
a csecsemőmirigyben (a tüdők és a nyak alatt elhelyezkedő mirigy)
a lépben (a vér szűrésében vesz részt)
a csontvelőben (a csontok közepén helyezkedik el, vörösvértesteket is termel)
a nyirokcsomókban (apró mirigyek, amelyek az egész testben megtalálhatóak, és nyirokerek kötik össze őket egymással)
A leukocitáknak két fő típusa létezik, a fagociták és a limfociták.
A fagociták azok a sejtek, akik körülveszik, bekebelezik, és gyakorlatilag megeszik a kórokozót. Hogy fokozzuk a helyzetet, eláruljuk, hogy még a fagocitáknak is számos fajtája létezik:
Neutrofil granulociták: a fagociták legközönségesebb típusa.
Monociták: mind közül a legnagyobb fagocita!
Makrofágok: a járőrözésben vesznek részt, valamint eltávolítják a haldokló vagy már elhalt sejteket.
Hízósejtek: széleskörű szereppel bírnak, például a sebgyógyulásban segítenek.
A limfociták segítik a szervezetet, hogy az emlékezzen a korábbi betolakodókra, és felismerje őket, ha újbóli támadás céljával térnének vissza. A limfociták a csontvelőben keletkeznek. Néhányan helyben maradnak, mások úgynevezett B-limfocitákká vagy másnéven B-sejtekké fejlődnek, megint mások pedig a csecsemőmirigybe vándorolnak, és T-limfocitákká (T-sejtekké) alakulnak. Az említett két sejttípus is különféle szerepeket tölt be az immunrendszer működése során.
A B-limfociták a kórokozók ellen felhasználható ellenanyagokat termelnek, és segítenek a T-limfociták riasztásában. A T-limfociták pusztítják el a betolakodót, és riasztják a leukocitákat, akiknek bizonyos típusai a halott sejtek eltávolításában vesznek részt, mások a sebgyógyulást segítik elő.
Első nekifutásra ennyi talán elég is volt. A következő héten arról lesz szó, hogyan is alakul ki tulajdonképpen a szervezet immunválasza.
Forrás: www.medicalnewstoday.com
A hajlékonyság fokozása
A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.
Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad
A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.
Nyáron miért különösen fontos a véradás?
A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.
Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára
Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.
Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására
A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.